Komlós Veronika (2022) A Lidl Social Media tevékenysége és a Lidl Plus alkalmazás használata. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar. (Kéziratban)
![[thumbnail of A Lidl Social media tevékenysége és a Lidl Plus alkalmazás használata.pdf]](http://dolgozattar.uni-bge.hu/style/images/fileicons/application_pdf.png) |
PDF
A Lidl Social media tevékenysége és a Lidl Plus alkalmazás használata.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (596kB) |
Absztrakt (kivonat)
Témaválasztás tekintetében számomra igazán kézen fekvő volt a Lidl Magyarország közösségi média tevékenységének vizsgálata ugyanis kifejezetten nagy érdeklődést tanúsítok a napjainkban elterjedt Social media platformok iránt. Érdekesnek tartom, hogy teljesen hétköznapi emberek hogyan hasznosítják az ingyenesen használható alkalmazásokat pénz keresési lehetőségnek, továbbá cégek hogyan alakítják a marketing stratégiájukat és érik el a potenciális vásárlóikat napjainkban a Covid vírus és a karanténok alatt. Továbbá kutatásomban kitérek a Lidl Plus alkalmazásra mely egyedülálló a jelenlegi üzletek alkalmazásai között. Természetesen nem az az egyetlen oka a témaválasztásomnak, hogy lelkes követője vagyok az online világnak, hanem hogy már 3 éve szerves része az életemnek a Lidl és nagyjából minden fontos dolgot tudok, amely véleményem szerint kifejezetten hasznos a dolgozatom megírásában. Mivel a 2019-ben Magyarországra beköszöntő Covid vírus minden ember életét gyökeresen megváltoztatta, így komoly lépéseket kellett tennie a kormányunknak az egészségünk érdekében. Ezek a lépések korlátozásokkal jártak ezáltal sokat változtak az emberek vásárlási szokásai. A legjobb döntésnek a karantént látták, valamint az emberek elkülönítését egymástól.A kommunikáció sokáig olyan természetesnek tűnt, hogy nem került az üzleti tudományos érdeklődés középpontjába. Más tudományágak eredményei viszont azt mutatták, hogy a kommunikáció valamilyen formája minden szervezetben központi jelentőségű, a kommunikáció a komplex rendszereket fenntartja és fejleszti. Az emberi kommunikációból a személyek közötti kommunikációra fókuszálunk. Ennek alakításában a személyiség fontos szerepet játszik. A személyiség sokszínűsége miatt a meggyőzés és a befolyásolás kísérletei a mindennapokban számos feszültség forrása. A személyes kommunikáció hatása bonyolultabb annál, mint ami recept szerűen megragadható. Rendszerezhetőek viszont azok az elvek, ami alapján a kommunikáció szerveződhet. „Nem lehet nem kommunikálni” mondta Watzlawick. A kommunikációban beálló szüneteknek is egyértelmű kommunikatív értéke van. Az emberi kommunikáció nem puszta egy csatornán történő jeltovábbítás, hanem három jól elkülöníthető szintje van. Buda (1988) szerint az tekinthető kommunikációs egységnek, amikor „egy személyiség a másik felé olyan jelzést bocsát ki, amely azt eléri, s abban "dekódolásra" kerül, vagyis valamilyen reakciót vált ki”. Ez történhet és történik az értelem szintjén (kognitív reakció), az érzelem szintjén (affektív reakció), és a viselkedés szintjén (konatív reakció). Míg az első kettőre csak következtethetünk, addig a viselkedés közvetlenül is megfigyelhető. Ha egy edző félrehív valakit beszélgetni, akkor az a sporttársak számára is üzenet. Ha egy csapat tagjai az öltözőben nem állnak szóba egymással annak ugyanolyan kommunikációs értéke van, mintha beszélnének. A kommunikációs szintek között ellentmondás is lehet. Az erős kommunikációs ráhatás azonnal együttműködő viselkedési reakciót válthat ki a környezetben, de kognitív és affektív szinten nem biztos, hogy agresszív kommunikáció mellett számítani lehet a környezet együttműködésére. A kommunikációban az üzenet csatornának megfelelő kódolása történik, amit a fogadó fél dekódol. Míg a gépi kommunikációban az input és az output között nincs információs különbség, addig az emberi kommunikáció konstruktív. A dekódolást nem csak az üzenet tartalma, illetve annak zajossága befolyásolja, hanem a fogadó fél konstruktív kognitív rendszerei is. Az üzenetet ritkán dekódoljuk önmagában, hanem azt általában a fogadó fél tapasztalatai, attitűdjei fényében értelmezi, miközben az adó féllel kapcsolatban is feltételezéseket fogalmaz meg. Ezért tartják a társadalomtudományok túlzottan leegyszerűsítőnek a kommunikáció információelméleti modelljét.[1] [1] Farkas Gergely, Imreh Szabolcs, Kerczer Gabrielle, Málovics Éva: Menedzsment alapjai (2015)
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
Tanszék
Kereskedelem Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | projektmunka |
|---|---|
| Kulcsszavak: | 21. század, alkalmazottak, kereskedelem, közösségi média, Lidl |
| SWORD Depositor: | Archive User |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
| Rekord készítés dátuma: | 2023. Már. 19. 19:32 |
| Utolsó módosítás: | 2023. Már. 19. 19:32 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
