Színek, illatok, ízek, avagy a fine dining térhódítása hazánkban

Szabó Alexandra (2023) Színek, illatok, ízek, avagy a fine dining térhódítása hazánkban. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

	PDF Színek, illatok, ízek, avagy a fine dining térhódítása hazánkban.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Szabó Alexandra VWT4LC_k3.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (240kB)
	PDF Értékelőlap_Szabó Alexandra.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (65kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom témája a Fine dining éttermek térhódítása hazánkban, melyben kérdőív és három étteremmel folytatott interjú segítségével megismerem és elemzem a hazai vendégeket a fine dining éttermekkel kapcsolatban. A bevezetésben a témaválasztás indoklása, a kutatási kérdések leírása, az alkalmazott kutatásmódszertan és a szakdolgozat felépítésének ismertetése kapott helyet. A napjainkra egyre fontosabbá vált az emberek életében a minőségi időtöltés, az élményszerzés, így a Fine-dining éttermek választása is népszerűbbé vált. Ezek az éttermek mára elérhetőbbé váltak, melyet egyre többen igénybe is vesznek, akiknek nem a szükségletkielégítés a céljuk az étteremlátogatás során. Az egyetemi éveim alatt betekintést nyerhettem a gasztronómia és a fine dining vendéglátóhelyek világába. Minél többször találkoztam vele, annál többet szerettem volna tudni róla, ezért is választottam ezt a témát, ezáltal még jobban megismerhettem ezt a világot és a történetét. A kutatásom célja volt még emellett, hogy megvizsgáljam a vendégek véleményét, a fine dining éttermek népszerűségét és emellett az éttermi oldalról is végeztem kutatást, mellyel a tapasztalataikat, meglátásaikat ismerhettem meg. A szakdolgozatomat szekunder és primer kutatási módszerekkel építettem fel. A szekunder kutatással kezdtem, mellyel megismertettem az általános információkat, fogalmakat, betekintést nyújtottam a történelmekbe. Ezután a primer kutatást alkalmaztam, mely a fogyasztói önkitöltős kérdőívből és a három étterem vezetőjével vagy alkalmazottjával folytatott interjúból állt. A szakirodalmi áttekintést a gasztronómia történetével kezdtem. A történelmét az őskortól egészen a napjainkig ismertettem a fogalommeghatározások után. Az őskorban az ismeretek fejlődéséhez a szükségleteik vezettek. Először csak gyűjtögető életmódot folytattak, majd elkezdtek halászni, vadászni. Eleinte kődarabokon sütöttek, majd üregekben, farönkökben főztek. Az ókorban már elkezdték az állatok háziasítását, a növények termesztését. A középkorban az előmagyarok halászattal, vadászattal, gyűjtögetéssel foglalkoztak, élelmüket nyárson sütötték vagy főzték, de már alkalmazták az aszalást, a szárítást és a füstölést. Elkezdték a szőlőművelést, a főzéshez már bográcsokat használtak, majd cserépedényeket. A kert elnevezés ebből a korból származik, a szarvasmarhákat elkezdték istállókban teleltetni és a szőlőket kerítéssel vették körül. Az újkorban elkezdték alkalmazni az abálást, a pácolást, a párolást, a pirítást, a papírban, tésztában burkolást és az így történő sütést, tűzdelést, bundázást. Az ételeket kenyérbéllel sűrítették, a rántást csak leveseknél alkalmazták. A XIX. században sok szálloda és vendéglő működött. Az étlapokon a francia hatás érezhető volt, helyet kapott a galantin, maxonnaise, omlette, a magyar ételek kisebb százalékban voltak jelen. E század elejére tehető a napjainkra jellemző magyar konyha kialakulása. Megnyílt az első magyarországi McDonald’s étterem, a Don Pepe, a Főzelékfaló. Megjelent 2012-ben a Gault&Millau Magyarország étteremkalauza, melyben 20 pontos rendszerben értékelik az éttermeket. A szakirodalmi áttekintés fejezet következő részében a vendéglátás kap helyet. Itt is a fogalommeghatározással kezdtem, majd ismertettem a feladatait, a szerepét a gazdaságban, a társadalomban. Majd bemutattam a vendéglátás és a gasztronómia kapcsolatát, végezetül pedig a Fine- dining helyét a vendéglátásban. E részt is a Fine dining éttermek történetével kezdtem, majd írtam a jelentőségükről szakmai és vendég szempontból is. Kitértem még az éttermek jövőjére, a fejlődési lehetőségeire és a színek, illatok és ízek fontosságára. A harmadik fejezet a kutatás módszereiről szólt. Az elején a kérdőíves kutatás kapott helyet, mely során ismertettem az elkészített kérdőívem és a rá érkezett válaszokat, majd megnéztem, tapasztalható e összefüggés nem, életkor, jövedelem, legmagasabb iskolai végzettség és az étterembe járási gyakoriság és a Fine-dining ismerete és látogatása között. Majd ezek után a negyedik fejezetben a vizsgálati eredményeket összefoglaltam és kiértékeltem. Elsősorban összefoglaltam a kérdőívre érkezett válaszokat, és elmondtam a véleményem, meglátásaim. Ezután pedig a mélyinterjúk kiértékelése következett, mely során ismertettem, megkaptam e a válaszokat a kutatási kérdéseimre. Az utolsó előtti fejezetben a következtetéseim és a javaslataim kaptak helyet. Leírtam, hogy szerintem az éttermek mit tehetnek annak érdekében, hogy minél több vendéget tudhassanak vendégkörükben. Az utolsó fejezetben pedig megválaszoltam a szakdolgozatom elején feltett kutatási kérdéseim.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Vendéglátás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Turizmus-vendéglátás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fine dining, fine dining története, gasztronómia, gasztrotörténet, vendéglátás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Már. 19. 18:24
Utolsó módosítás:	2023. Már. 19. 18:24

Actions (login required)

Tétel nézet