Horvátország turizmusa és a magyarok kiutazási szokásai

Burkódi Boglárka (2023) Horvátország turizmusa és a magyarok kiutazási szokásai. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

	PDF Burkódi Boglárka szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Szakdolgozat Bsc (Burkódi B)SZG.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (244kB)
	PDF Burkódi Boglárka bírálata Tóth Z. 2023. január kérdések nélkül.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (139kB)

Absztrakt (kivonat)

A horvát gazdaságban a turizmus szerepe rendkívül erős, európai összehasonlításban a turizmus hozzájárulása a GDP-hez Horvátországban teszi ki a legnagyobb arányt.Egy főre jutó GDP tekintetében a horvát átlag 2019-ben az uniós átlag kétharmadát érte el. Zágráb és környéke a legfejlettebb terület, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlagot is. Annak ellenére, hogy az ország áruskereskedelmi mérlege deficites, a folyó fizetési mérleg a turizmusnak köszönhetően pozitív. Az Európai Unióban a harmadik legmagasabb vendégforgalmat 2018-ban a Jadranska Hrvatska (Adriatic Croatia) régióban realizálták, ami 84,8 millió vendégéjszakát jelentett. Horvátország turizmusa leginkább a tipikus tengerparti nyaralások kategóriába tartozik, ami számos negatív következményt hordoz magában. A rendkívül erős szezonalitás, a vendégéjszakák közel 60%-a júliusban és augusztusban realizálódott. A vendégforgalom közel 90%-a nemzetközi vendégérkezés, az utazások egyharmada valósul meg utazási iroda szervezésével. A legfontosabb küldőpiacok vendégérkezések száma alapján csökkenő sorrendben Németország, Ausztria, Szlovénia, Lengyelország Csehország és Magyarország volt. Az átlagos tartózkodási idő a nyári hónapokban a legmagasabb, a belföldi vendégeknél alacsonyabb, mint a külföldieknél. A kereskedelmi szálláshelyek a tengerparti megyékben vannak jelen nagy számban, a legtöbb szálláshely Isztriában van. A férőhelyek 63%-a viszont privát szobákban található, a hotelek fejlesztése ellenére a férőhelyeik nem érik el az összes férőhely 10%-át sem. A fenntarthatósági törekvések megvalósítása a horvát turizmusban nem egyszerű, ugyanis a vendégforgalom legnagyobb része közúton, saját gépjárművel érkezik az országba, ami jelentős légszennyezést okoz, a tengerparti nyaralások pedig tömegturizmusnak felelnek meg. Néhány népszerű desztinációban (Nemzeti Parkok, Dubrovnik óvárosa) már elkezdődött a látogatók számának korlátozása a természeti és épített értékek megóvás érdekében, de a fenntarthatóság érdekében fejleszteni kellene a közösségi közlekedést, leginkább a vasúthálózatot, illetve vizsgálni kellene a főszezon jelentős vendégforgalmának hatását a természetre és ezek alapján további korlátozásokat kellene bevezetni a természeti kincsek védelme érdekében. A horvát turisztikai keresletet magas jövedelem és gyenge árrugalmasság jellemzi, a jövedelemrugalmasság Horvátországban jelentősen magasabb, mint a hasonló kínálatú mediterrán európai országokban. Az üzemanyagárak változása erős hatást gyakorol a horvát turizmusra, ezért a háború okozta gazdasági válság és energiaárak növekedése valószínűleg negatívabban érinti a horvát turizmust, mint más olyan országot, ahol alacsonyabb a közúton érkezők száma. A turizmus erősen koncentrálódik a tengerparti területekre, ahol éves szinten az uniós átlagot ötszörösen megahaladó vendégéjszaka/km2 turisztikai terhelés koncentrálódik, a legnagyobb vendégforgalmú Isztria megyében a legerőteljesebb a turisztikai terhelés, ami a főszezonban jelentkezik. A magyarok horvátországi utazási szokásai nem sokban térnek el a többi főbb küldőpiacoktól, a magyar vendégforgalom 95%-a a nyári hónapokra koncentrálódik. A magyarok átlagos tartózkodási ideje a horvát nemzetközi turisták átlaga alatt van. A legtöbb magyar az országhoz legközelebb eső Tengermellék-Hegyvidék megyét látogatta meg, a második helyen Isztria megye volt, ebbe a két megyébe a magyar vendégforgalomnak több mint a fele koncentrálódott. Az átlagos tartózkodási idő a magyarok körében a délebbre, messzebbre fekvő megyék esetében magasabb, mint a határhoz közelebb lévő megyékben. Az egy napra jutó költések 2019-ig nem emelkedtek jelentős mértékben. 2019-ben a horvátországi utazások több mint fele egynapos út volt, a többnapos utak a legnagyobb számban 2018-ban valósultak meg a KSH szerint. A horvát és a magyar statisztikai adatbázisokban elérhető adatok között jelentős különbségek vannak, viszont az biztos, hogy a magyarok körében a legnépszerűbb tengerparti ország Horvátország.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Turizmus Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Turizmus-vendéglátás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Horvátország, kiutazó magyarok, külföldi utazások, turizmus, utazási szokások
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Már. 17. 16:33
Utolsó módosítás:	2023. Már. 17. 16:33

Actions (login required)

Tétel nézet