A felelős vállalat és a fenntarthatóság kapcsolata a hazai KKV szektorban

Mészáros Ádám (2022) A felelős vállalat és a fenntarthatóság kapcsolata a hazai KKV szektorban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Mészáros_Ádám_MSC_VF_A felelős vállalat és a fenntarthatóság kapcsolata a hazai KKV szektorban.pdf] PDF
Mészáros_Ádám_MSC_VF_A felelős vállalat és a fenntarthatóság kapcsolata a hazai KKV szektorban.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)
[thumbnail of Mészáros_Ádám_MSC_VF_Összefoglalás.pdf] PDF
Mészáros_Ádám_MSC_VF_Összefoglalás.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (209kB)

Absztrakt (kivonat)

A fenntarthatóság a XXI. század legnagyobb kihívásai közé tartozik. Bár a fenntarthatóság kérdését már a XIX. században is tanulmányozták, a XX. század vége felé, a 70-es években vált központi kérdéssé, miután Meadows et al 1972-ben megírták A növekedés határai című művüket. Ebben felvázolták, hogy az iparosodás, a népesség, a környezetszennyezés növekedését, a természeti erőforrások kimerülését és az egyre terjedő éhínséget meg kell változtatni annak érdekében, hogy egy olyan egyensúlyi állapot jöjjön létre, amelyben minden ember alapvető szükséglete kielégíthető. Ezt követően számos tudós próbált megoldást találni a fenntarthatóság problémájára. A teljesség igénye nélkül Daly (1991), Hawken (1993), Benyus (2009) vagy Pauli (2010) mind kidolgoztak egy-egy olyan gazdasági modellt, amely a fenntarthatóságot célozza. A modellekben közös a hulladéktermelés radikális csökkentése, az energiaforrások gazdaságos és hatékony felhasználása, a pazarlás csökkentése, illetve annak kihangsúlyozása, hogy a profitmaximalizálás és a környezet védelme nem zárja ki egymást. A későbbiekben mind az ENSZ (2015), mind az Európai Bizottság (2016) megfogalmazta azt a keretrendszert, illetve stratégiát, amely meghatározza azokat a cselekvéseket, amelyekkel a fenntartható fejlődés elérhető. A fenntartható fejlődésben hangsúlyos szerep jut mind a gazdasági szféra szereplőinek, mind az egyes embereknek. Vállalati oldalról a fenntarthatóság és a felelős magatartás három alappillérét a társadalmi, környezeti és gazdasági dimenziók alkotják. Ezeken belül a vállalatok különféle intézkedéseket tesznek a fenntarthatóság irányába, van, amelyik fenntarthatósági stratégiát is kidolgoz, van, amelyik csak a vállalati társadalmi felelősségvállalás határain belül mozog, és vannak vállalatok, amelyek csak néhány intézkedést foganatosítanak. A fenntarthatósági törekvésektől a vállalatok általában a költségek csökkentését, az érintettekkel való kapcsolat és a vállalati hírnév javulását, illetve az ügyfelek magasabb szintű elégedettségét várják. Attól függően, hogy mely dimenziók, illetve motivációs tényezők dominálnak, a vállalatok különféle stratégiák közül választanak: így a fenntarthatósági stratégia irányulhat a törvényi előírások betartására (introvertált stratégia), a versenytársaktól való megkülönböztetésre (extrovertált stratégia), a hatékonyság növelésére (konzervatív stratégia), de alapulhatnak a vállalat magas fokú elkötelezettségén is (látnoki stratégia) (Baumgartner és Ebner, 2010). A hazai KKV stratégia célja a hazai tulajdonú KKV-k hozzáadott értékeinek, termelékenységének és exportképességeinek növelése és ezen keresztül a magyarok életminőségének növelését hangsúlyozza. (ITM 2019) A dolgozatban négy olyan vállalat fenntarthatósági törekvéseit vizsgáltam, amelyek nem jellemzően olyan piaci szegmensekben működnek, amelyek a fenntarthatósággal szoros kapcsolatban állnak. A logisztikával foglalkozó vállalatnál kiemelkedő volt a vállalat és az alkalmazottak elköteleződése, a vállalat ezen az alapon komoly társadalmi felelősségvállalás-programot dolgozott ki. Az intézkedések központjában a társadalmi és környezeti dimenziók álltak. A második vállalat egy gyógyszeripari cég, ők elsősorban az innovációra és a törvényi előírások betartására helyezték a hangsúlyt. A harmadik vállalkozás gyerekek számára szervez nyári és erdei iskolai táborokat, működésük gyakorlatilag a természetvédelemre és a természettel kapcsolatos tudás átadására épül. A negyedik vállalat szoftver- és hardverfejlesztéssel foglalkozik, ők szintén az innovációban látják a megoldást, emellett pedig a megújuló erőforrások hatékony felhasználásában. Mindegyik vállalat megerősítette, hogy a fenntarthatóságból hátrányuk nem, előnyük azonban annál inkább származott. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatban a civil szféra, azaz a magánszemélyek a vállalatokhoz hasonlóan hangsúlyos szerepet játszanak. Azzal, hogy preferálnak vagy elutasítanak egy-egy vállalatot, hatékonyan képesek nyomást gyakorolni a gazdasági élet szereplőire. A kutatásom igazolta, hogy az emberek általában véve támogatják a fenntartható módon vagy felelősen működő vállalatokat, illetve az így előállított termékeket, azonban jelentős részüknél a fenntarthatósággal kapcsolatban anyagi megfontolások is szerepet játszottak: főképp a középkorúakra és idősebbekre volt jellemző az, hogy egy vállalat környezeti vagy társadalmi támogató tevékenységét jobban figyelembe veszik vásárláskor, mint a termék árát, a fiatalabbak az árat nézik először. Munkahely keresésekor a 25 év alattiak és a 46 év fölöttiek figyelembe veszik egy vállalkozás fenntarthatósági törekvéseit, a többi korosztálynak az elhelyezkedés az elsődleges. Ezzel együtt a kutatás igazolta a vállalatok elvárásait is, mivel a megkérdezettek úgy nyilatkoztak, lojalitásuk és bizalmuk nő a fenntartható módon működő vállalatok felé. A kutatás igazolta azt is, hogy mind a vállalatokat, mind a fogyasztókat foglalkoztatja a fenntarthatóság kérdése, de más a motiváció. A vállalatok, bár nem ez az elsődleges motiváció, de számolnak a fenntarthatósági intézkedések révén nyerhető üzleti előnyökkel. A fogyasztók, bár támogatják a felelősen működő vállalatokat, az anyagi motívumokat is figyelembe veszik.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vállalkozásfejlesztés

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Radácsi László
Belső
egyetemi docens; Menedzsment Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: fenntarthatóság, finanszírozás, fogyasztói igények megismerése, kis- és középvállalkozás - KKV, kutató munka, stratégiai elemzés
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Nov. 11. 08:19
Utolsó módosítás: 2022. Nov. 11. 08:19

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet