Pénzügyi instrumentumok a vállalkozások gyakorlatában

Miseta Marina (2022) Pénzügyi instrumentumok a vállalkozások gyakorlatában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Miseta Marina_Pénzügyi instrumentumok_Szakdolgozat_Aláírt.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2032. Május 15.. Download (1MB)
	PDF Titkosítási kérelem_Miseta Marina_Aláírt.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (192kB)
	PDF Összefoglaló_Miseta Marina.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2032. Május 15.. Download (106kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a jelen gazdasági helyzetben előtérbe kerülő vezetői és pénzügyi döntések fontosságára koncentráltam, mivel úgy gondolom, ezek a döntések a következő évben egyre inkább előtérbe fognak kerülni. A külföldi devizában kereskedő vállalatok meglehetősen kitettek az árfolyam ingadozásának,  a téma aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint a forint folyamatos gyengülése mind az EUR, mind a GBP devizákkal szemben az MNB hivatalos középárfolyam értékei szerint 2022. áprilisi adatai alapján. Dolgozatomban a bevezető, első részben a választott téma aktualitását vizsgáltam, valamint a dolgozat későbbi fejezeteiben bemutatott vállalkozás főbb jellemzőit is ismertettem : Tesco Global egy multinacionális, Magyarországon működő kereskedelmi vállalkozás, mely több fedezeti ügylettel is biztosítja magát az árfolyamváltozás miatti kockázattal szemben. A vállalat konszolidációját nemzetközi beszámolási standardok szerint készíti, így a nemzetközi számviteli szabályozást is érintettem a dolgozat végén kitekintés képpen. Dolgozatom középső, vizsgálati részét az euro árfolyamváltozásának vizsgálatával kezdtem, hiszen az árfolyam volatilitásának való kitettség megértéséhez elengedhetetlen átnézni, miért is lényeges kérdésé a fedezeti ügyletek témaköre. A vizsgálatban csak az euro változását mutattam be, azon vezetői döntések tükrében, melyekkel szemléltettem miért fontos megfelelő értékelési politikát (MNB, választott hitelintézeti átlag, vagy azonnali árfolyam) választania a vállalatnak. Az árfolyam ingadozásának hatását következő lépésben a kifizetések vizsgálatánál számszerűsítettem : először kikalkuláltam mennyi lenne a teljesítéskori érték, ha MNB-s árfolyamon fizettük volna a tartozásainkat, emellett kiszámoltam ugyanezt a kötelezettséget Forintban, ha a szállítókat mind a Cash Flow Hedgelt árfolyamon egyenlítettük volna ki. Az így kapott érték : -        ha vállalat semmilyen fedezeti ügylettel nem biztosította volna be magát az árfolyamváltozásban lévő kockázat ellen) : az első üzleti évben 450 millió realizált veszteség. -        ha azonban összes EUR-ban fennálló kötelezettségét CF hedge ügylettel fedezte volna, a 2019-es üzleti évben : 850 millióval tudta volna csökkenteni a készleteinek a bekerülési értékét. A vizsgálatot kibővítettem a következő két év adataival, melynek során az számszerűsített eredményekből azt a konklúziót vontam le, hogy az első két év viszonylag hasonlóan alakult, azonban a harmadik évben megfordulni látszott ez a tendencia, hiszen ott már az EUR egy gyorsabb inflálódásnak volt kitéve, az árfolyam olyan gyorsan romlott és változott, hogy még a fedezeti ügylettel sem lehetett kivédeni az árfolyamból adódó kockázatot. Vizsgálatom második szakaszába az így azonosított értékekkel módosítottam a vállalat pénzügyi kimutatásainak utolsó két évben bemutatott értékét, így kialakítottam két vállalatot az összemérhetőség miatt : Tesco1 lett az eredeti számokkal rendelkező vállalat, míg Tesco2 elnevezést választottam a módosított beszámolási adatokkal rendelkező gazdaságnak. A lényegi különbség a két társaság között az volt, hogy míg Tesco1 minden devizaügyletét fedezeti ügylettel biztosította az árfolyam kockázat kivédése érdekében, Tesco2 egyáltalán nem kötött ezen kockázatok kivédésére fedezeti ügyletet. A vizsgálat záró részében, a kiértékelés során a beszámoló sorainak adatait vetettem össze, mind a két vállalkozás, valamint mind a vizsgált két év vonatkozásában. Ezen kívül, mivel a vállalkozás a londoni értéktőzsdén is jegyzett, befektetők által alkalmazott mutatókkal is ismertettem a két gazdasági társaság teljesítményét (eredeti és módosított adati alapján). Ebben az esetben a vállalatcsoport összárbevételéből való részesedés alapján állítottam meg a magyarországi vállalkozásra osztható részvényárfolyamot. Egyértelműen azt a következtetést vontam le a vizsgálat során kapott eredmények alapján, hogy annak a vállalatnak volt hatékonyabb a működése – mindegyik eredménykategóriában, amelyik élt a fedezeti ügyletek biztosítékaival (Tesco1). A másik vállalkozásban materiális mértékben csökkent az eredmény – ha pedig a pénzügyi műveletek eredménye nőtt volna, úgy maga után vonta volna az adófizetési kötelezettség emelkedését is (a vizsgálat mindkét éve veszteséges volt, így ez elméleti szintű megállapítás csak). Összességében úgy gondolom, sikerült bemutatni a dolgozat bevezetőjében megfogalmazott célt, miszerint az olvasó számára láthatóvá szerettem volna tenni, miért fontosok a vezetői döntések, és ezek hogyan jelennek meg egy tényleges vállalkozás gyakorlatában.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	árfolyamkockázat, beszámoló(k) értékelése, hedge fund, kereskedelem, vezetői számvitel
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Nov. 11. 08:18
Utolsó módosítás:	2022. Nov. 11. 08:19

Actions (login required)

Tétel nézet