Üzletviteli folyamatok ellenőrzési pontjainak kiépülése a belső kontrollrendszerekben

Tóth Eszter (2022) Üzletviteli folyamatok ellenőrzési pontjainak kiépülése a belső kontrollrendszerekben. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Tóth Eszter_ T3C1A8_ Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Összefoglaló_ Tóth Eszter_T3C1A8_ Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (186kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájává egy napjainkban nagyon aktuális kérdéskört választottam. Minden gazdálkodó szervezet tevékenysége folytán folyamatos jogi és etikai kockázatoknak van kitéve, amit egy jól működő szervezet a jó tervezés és a megfelelő ellenőrzés összhangjával kezel. Ahhoz, hogy a szervezet el tudja érni a kívánt céljait a kockázatokról való tudatos gondolkodás és a kockázatkezelési gyakorlat napi rutinba történő beépítése nélkülözhetetlené válik. A megfelelően megtervezett, megfelelő időben és helyen végrehajtott ellenőrzés megakadályozza az felmerülő hibákat és veszteségeket. Az utóbbi másfél évtizedben számos gazdasági botrány igazolta, hogy mennyire fontos egy szervezetbe az átláthatóság és az elszámoltathatóság. Ahogy a szervezet is változik az ellenőrzési feladatok állandóan változnak, finomodnak, részfunkciókra bomlanak és specializálódnak, az igények változását követve. Egy jól megválasztott ellenőrzés az esetleges hibák feltárásával segítséget nyújt a változó körülményekre is gyorsan reagálni.Kutatásomban arra kerestem választ, hogyan intézményesültek a fejlett gazdasági szervezetekben a kontrollrendszerek, a folyamatokba épített kontrollok és azok milyen véleményt formálnak operatív körökben. Arra is választ kerestem, hogy milyen a harmadik védelmi vonal megítélése a szervezeten belül, a belső ellenőrzést a szükségszerű rossznak tekintik, amelyet valamely felügyeleti szerv vagy az igazgatóság követel meg? A válaszadók hogyan ítélik meg azokat a kontrollokat, amelyekkel a mindennapi munkájuk során alkalmaznak? Ahhoz, hogy egy átfogó képet alkossak a témáról, első lépésként az elérhető szakirodalom feldolgozásával kezdtem, annak érdekében, hogy a kapott eredmények is alátámaszthatóak legyenek. Bemutatom alapfogalmakat, ami által az olvasó megismerheti azokat a keretrendszereket, amelyek a vállalat irányítási rendszerébe integrálhatók. Mivel a különböző standardok más módszerekkel azonosítják, becsülik és mérik a kockázatot ezért fontosnak tartottam minél többet megemlíteni.  A keretrendszerek között a COSO (Committee of Sponsoring Organizations of the Treadway Commission) ami a legelterjedtebb és legelfogadottabb standard rendszer, mivel a modell alapelvei általánosan kerültek megfogalmazásra, így különböző méretű és típusú szervezetekben egyaránt alkalmazható, ezért erre fektettem a legnagyobb hangsúlyt. Megismertettem az olvasót a controller, a belső ellenőrzés és a compliene fogalmával, akik a szervezet belső védelmi rendszernek a főbb funkciói. Ismertettem a IIA - The Institue of Internal Auditors áltat közzétett „Hármas Vonal Modell” lényegét, ami abban segíti a szervezetet, hogy beazonosítsa azt a kereteket és folyamatokat, melyek a leghatékonyabban támogatja a kockázatkezelést. Áttekintettem a kockázatok fajtáit és azok lehetséges kezelési módjait, annak érdekében, hogy ezzel is jobban rávilágítsak arra, hogy a vállalat sikeres működése érdekében a kockázatokat folyamatosan kezelni kell, ezért a kockázatkezelési folyamatokat be kell integrálni a mindennapi működési folyamatokba. Rávilágítottam arra, hogy a kockázatkezelés elsődleges lépése, hogy a kockázatokat felismerjék, rendszerezzék és elemezzék, így lehetőség van arra, hogy a helyes kockázatkezelési módszer kerüljön alkalmazásra. Áttekintettem a monitoringot mint a kockázatkezelési tevékenység lépését, ami azt a célt szolgálja, hogy folyamatos jelleggel meggyőződhessünk arról, hogy a kialakított kontrollrendszer betölti-e azt a funkcióját, amire azt létrehozták. A szakirodalom áttekintése után a kvalitatív kutatási módszer eszközeit alkalmazva olyan szervezetekben dolgozó szakemberekkel vettem fel a kapcsolatot, ahol a belső kontrollkörnyezet kialakult és működik, vállalati kultúrának is a része. Interjúk során kapott eredményeim azt bizonyítják, hogy a nagyvállalatok esetében már a felső vezetés is elismeri a belső ellenőrzés hozzáadott értékét a bizonyosság és a fejlesztési lehetőségek biztosításában. Véleményem szerint, habár már minden szinten elismerik a működési folyamatokba beépült kontrollok ellenőrzésének a fontosságát, továbbra is negatívabb a megítélés a belső ellenőrzési funkció és annak fontosságával kapcsolatban, amit szervezeten belüli edukációval lehet a legjobban formálni, így a közös kockázatviselésre vonatkozó gondolkodás is kialakul, ami tovább segíti a kontrollkörnyezet megfelelő működését.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vezetés és szervezés

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	belső ellenőrzés, kockázatkezelés, kontroll, nemzetközi belső ellenőrzési standardok, standardok
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Nov. 11. 08:18
Utolsó módosítás:	2022. Nov. 11. 08:18

Actions (login required)

Tétel nézet