Otthoni IoT eszközök kialakítása és üzemeltetése

Sinkovics Rita (2022) Otthoni IoT eszközök kialakítása és üzemeltetése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of avdhA7-f54945f7-a505-4024-bab0-2fe426a327ec.pdf] PDF
avdhA7-f54945f7-a505-4024-bab0-2fe426a327ec.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of szakdolgozati_osszefoglalas_SinkovicsRita_GI.pdf] PDF
szakdolgozati_osszefoglalas_SinkovicsRita_GI.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (209kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mennyire megvalósítható manapság egy teljesen központi irányítású, csak ingyenes, nyílt forráskódú alkalmazásokkal vezérelt okos otthon, melyben változatos technológiákat ötvözünk és különböző gyártóktól származó termékeket használunk fel. A bevezetésben definiáltam az Internet of Things és az okos otthon fogalmakat, majd a hazai okoseszköz piac népszerűségéről készült statisztikát elemeztem, melyből kiderült, hogy a fogyasztók főleg kényelmi, biztonsági és energiatakarékossági megoldásokat keresnek. Ezek után a 3. fejezetben bemutattam az IoT világában leggyakrabban használatos kommunikációs protokollokat, az alacsony fogyasztású és kis sávszélességű, rengeteg eszközből álló mesh hálózatot elbíró Zigbee-t, az ehhez hasonló, de kevesebb kliens kapacitású, valamint kisebb hatótávolságú BLE-t, a nagyobb sávszélességű, de sokkal energiaigényesebb WiFi-t, az inkább üzleti célokra szánt sokoldalú Cloud-ot, valamint az MQTT-t, mely az eszközök közötti kétirányú üzenetváltást valósítja meg egy központi egység segítségével. Az egyéb technológiákról egy összefoglaló alfejezetben tettem említést (LPWAN, RFID, NFC és Z-wave) érdekességképpen. A 4. fejezetben felsoroltam a projektem felhasznált eszközöket, a központi egység egy Orange Pi nevű Single Board Computer, ezen kívül számos villanykörte, mozgás-, fény-, hőmérsékletérzékelő, valamint okoskonnektor is szerepel. Operációs rendszernek Linuxot (Ubuntu) használtam, ezen kívül Dockert, OpenSSH-t, egy Mosquitto nevű MQTT Brokert és a Zigbee2MQTT szoftvereket, amelyekről az 5. fejezetben írtam. Az utolsó elméleti téma a biztonsági kérdések volt, itt esettanulmányokat elemeztem, melyekben valamilyen sebezhetőséget kihasználva illetéktelen hozzáférések történtek IoT rendszerekhez, valamint a publikus internetet folyamatosan szkennelő weboldalak hasznosságára is felhívtam a figyelmet. A szakdolgozatom utolsó része a dokumentáció, itt részletesen bemutatom a projektem megvalósítását, szükséges a szoftverek telepítését, eszközök konfigurálását a hálózatba és az eközben felmerült problémákat. Próbáltam minél több különféle eszközt és technológiát bevonni az automatizálásokba, hogy változatosabb képet adjon. Zárásként megfogalmaztam a levont következtetéseimet, miszerint elég körülményes egy ilyen komolyabb központi otthoni automatizációs rendszer összeállítása és üzemeltetése, de alapvetően nagy lehetőségeket látok az IoT és az okos otthonok fejlődésére.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: internet, IoT, Linux, okos otthon, SBC
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Nov. 11. 08:18
Utolsó módosítás: 2022. Nov. 11. 08:18

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet