A koronavírus könyvvizsgálatra gyakorolt hatásának elemzése a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. budapesti részlegében

Kunsági-Máténé Rácz Viktória (2022) A koronavírus könyvvizsgálatra gyakorolt hatásának elemzése a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. budapesti részlegében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Kunsági-Máténé Rácz_Viktória_MSC_SZV szak_A koronavírus könyvvizsgálatra gyakorolt hatásának elemzése a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. budapesti részlegében.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2122. Május 10.. Download (1MB)
	PDF Kunsági-Máténé Rácz Viktória_Deloitte_titkositási kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (678kB)
	PDF Kunsági-Máténé Rácz Viktória_szakdolgozat összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2122. Május 10.. Download (423kB)

Absztrakt (kivonat)

Több mint két éve része az életünknek a 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által világjárvánnyá nyilvánított COVID-19 vírus, mely már több millió áldozatot követelt világszerte. A járvány nem folyamatos intenzitással volt jelen a világban, hanem több különböző ciklusban, hullámban terjedt. Hasonlóan volt ez Magyarországon is, ahol az első hullám 2020 márciusában kezdődött és mára csaknem öt járványcsúcson estünk át (ld. 1. és 2. ábrák). A járvány hatásai szinte azonnal érvényesültek a gazdaság mindennapjaiban, mely során az új helyzethez való alkalmazkodás alapvető fontosságúvá vált. Több ország számára az elsődleges cél volt a járvány terjedésének megállítása, aminek fontos feltétele volt a személyes kontaktusok minimálisra csökkentése. A pandémia kitörése után rövid időn belül el is rendelték az otthoni munkavégzést, az ún. home office-t a legtöbb magyarországi vállalatnál, így a magyarországi Deloitte budapesti irodájában is miután a vállalat külföldi részlegeiben megjelent a koronavírus. 2021 márciusában a WHO felhívta az országok figyelmét a koronavírus jelentőségére. Többek között kijelentették, hogy az országoknak fel kell készülniük az esetleges gazdasági következményekre és hosszabb távon is felkészülten kell szembenézniük azokkal. Továbbá észlelniük kell a vírus bejutását, és azonnal meg kell kezdeni a védekezést ellene. Amennyiben a fertőzéseket nem sikerül elkerülni, úgy a megfelelő kezeléseket biztosítani szükséges, és a további terjedést minél inkább csökkenteni kell. Emellett fontos, hogy a tapasztalatokból tanuljanak az országok vezetői, és ezeket alapul véve fejlesztéseket hajtsanak végre a jövőre vonatkozóan. (www.who.int ) A Deloitte kutatásai alapján a COVID-19 esetében három fő útvonalat különböztethetünk meg egymástól aszerint, hogy a vírus a világgazdaságot milyen módon befolyásolhatja: 1) közvetlenül érintheti a termelést vagy 2) az ellátási lánc illetve a piac zavarait okozhatja, illetve 3) a pénzügyi oldalon hatást gyakorolhat a cégekre és a pénzügyi piacokra. Azonban kiemelten fontos a lakosság reakciója, mely jelentősen hozzájárul a pandémia leküzdéséhez, de rosszabb esetben akár a betegség egyre gyorsabb terjedéséhez is. (Bachman, D. 2020. 03. 03.) Az otthoni munkavégzésre való átállással további új információbiztonsági és adatvédelmi intézkedéseket kellett hoznia a cégek vezetőinek. Annak érdekében, hogy a cég jó híre megmaradjon és az ügyfél szenzitív információit továbbra is biztonságosan tudják kezelni, fel kellett készülni az alábbi leggyakoribb fenyegetettségek kiküszöbölésére: 1.     Nem megfelelően védett eszközök használata. 2.     A felhasználó nem biztonságos, azaz jelszóval nem védett WiFi hálózatra csatlakozik. 3.     A dolgozó internetes dezinformációk áldozatává válik, emiatt pedig könnyen "bedőlhet" az adathalász email-eknek. 4.     A munkavállaló multifaktoros azonosítási folyamat nélkül csatlakozik a vállalati rendszerekhez. 5.     A dokumentumok és adathordozók elszállítása az irodából és azok otthoni tárolása. 6.     Az érzékeny dokumentumok elvesztése, ellopása. Az otthoni munkavégzéshez használt felszerelés károsodása. 7.     A tartalék eszközök, illetve az alapvető üzletmenet folytonosságát biztosító intézkedések hiánya (áramszünet, internetes kapcsolat lelassulása, a készülék meghibásodása stb.) 8.     Az adatvédelemben, informatikai biztonságban járatos személyek nem elérhetőek. 9.     A munkavállalók nem kapnak megfelelő tájékoztatást a személyes adatok, üzleti titkok és egyéb bizalmas információk védelméről. (www2.deloitte.com) Az előbbiek alapján látható, milyen sok fejlesztést szükséges elvégeznie a cégeknek az ügyfelek és a jó hírnév megtartása érdekében egy olyan időszakban, amikor az eddig megszokottól eltérő úton kell bevétel növekedést elérniük. Jelen kutatásom a koronavírus könyvvizsgálatra gyakorolt hatására irányul, melynek időszerűségét jól mutatják a diagramok is, hiszen alig néhány hónapja értek véget a járványügyi korlátozások. Ahogyan a koronavírus időbeli lefutását ábrázoló grafikonokról is látszik, a cégek már több hullámot is átéltek, melyek alatt bizonyára sok tapasztalat gyűlt össze. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyire tudjuk használni ezeket a következő hullámnál? Milyen további intézkedésekre szánhatják el magukat a vállalatok, és képesek lesznek-e megfelelően felkészülni az újabb próbatételre?

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	home-office, irodai munkavégzés, koronavírus-járvány (COVID-19), könyvvizsgálat, könyvvizsgálat szervezése
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Nov. 11. 08:18
Utolsó módosítás:	2022. Nov. 11. 08:18

Actions (login required)

Tétel nézet