A pénzügyi elemzés és tervezés, mint funkció megjelenése és a vezetői döntéshozatalra gyakorolt hatása egy hyper-growth startupban

Zsombok Máté József (2022) A pénzügyi elemzés és tervezés, mint funkció megjelenése és a vezetői döntéshozatalra gyakorolt hatása egy hyper-growth startupban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Zsombok_Mate_MSC_VF_A pénzügyi elemzés és tervezés, mint funkció megjelenése és a vezetői döntéshozatalra gyakorolt hatása egy hyper-growth startupban.pdf] PDF
Zsombok_Mate_MSC_VF_A pénzügyi elemzés és tervezés, mint funkció megjelenése és a vezetői döntéshozatalra gyakorolt hatása egy hyper-growth startupban.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2027. Május 10..

Download (1MB)
[thumbnail of Zsombok_Mate_titkositas.pdf] PDF
Zsombok_Mate_titkositas.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (774kB)
[thumbnail of Zsombok_Mate_MSC_VF_Osszefoglalas.pdf] PDF
Zsombok_Mate_MSC_VF_Osszefoglalas.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2027. Május 10..

Download (149kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom kutatási területeként – személyes érintettségből adódóan is – a pénzügyi tervezés, mint funkció megjelenését, és vezetői döntéshozatalra gyakorolt hatását tűztem ki célul, kifejezetten a hyper-growth fázisban lévő startupokra fókuszálva.   Fő kutatási témakörként azt határoztam meg, hogy egy ilyen rohamosan változó vállalati környezetbe miként és mikor tud illeszkedni a pénzügyi elemzés-tervezés funkció létrejötte, hogyan tudja segíteni az egy ilyen növekedéssel és tőketartalékkal rendelkező vállalkozás működését, milyen döntéstámogató szerepe lehet ilyen viszonylag korai vállalati életciklusban.   A kutatásom célja annak bebizonyítása volt, egyrészt nem lehet elég korán elkezdeni a tudatos pénzügyi tervezést egy vállalat életében, másrészt az operatív területek mellett igenis tud hozzáadott értéket jelenteni, ha erre a területre relatíve korai érettségi szakaszban hangsúlyt fektetnek a vállalkozások vezetői.   A kutatás keretein belül először mélyinterjúkat készítettem a magyar startup ökoszisztémából ismert aktív/már „exitelt” alapítókkal/felsővezetőkkel/angyalbefektetőkkel, majd a Shapr3D esettanulmányán keresztül bemutattam a pénzügyi tervezés funkció megalapítását/kiépítését, kitérve annak a kutatás szempontjából releváns főbb fázisaira és egyedi attribútumaira.   Az interjúk elemzéséből leszűrt főbb következtetések az alábbiak voltak: ·       Egyfajta pénzügyi iránytűként tekintettek a pénzügyi tervezésre absztrakt szinten ·       A legkorábbi pénzügyi tervezéssel kapcsolatos kihívások azonos időszakra – jóval a dedikált funkció megjelenése előtti korai fázisra datálhatóak ·       A pénzügyi tervezés, mint szervezeti egység megalakulása egy reaktív döntés volt, megjelenése azonos időre tehető a hasonló támogató funkciók kialakulásával ·       Kulcsfontosságúnak tartották az FP&A és Data Science funkciók kollaborációját, mint főbb döntéstámogató egységeket – kihangsúlyozva ezzel az adatorientált döntéshozatal fontosságát, illetve a „single source of truth” létrejöttét       Ez után a Shapr3D FP&A csapatának esettanulmányán keresztül bemutattam a funkció kiépítésének főbb mozzanatait, tagolva az egyes fázisokat a fontosabb kihívások és fejlesztések mentén: ·       Az első fázisban az alapok kiépítésén volt a hangsúly – létrejöttek a szükséges pénzügyi adatbázisok, definíciók, metrikák, illetve megépült a cég pénzügyi modellje. ·       Ezt követően a BML ciklus jegyében a bevételi modell tökéletesítése került fókuszba, illetve a tervezés időtávjának növelése volt az elsődleges cél, hogy ne csak egy adott pénzügyi évre fókuszáljon a tervezés. ·       Ezek után a Business partnering került előtérbe, bővült a stakeholderek és partnerek száma a szervezeten belül, egyúttal kiépült egy holisztikus megértés a cég teljes üzletmenetéről, melynek birtokában hatékonyabb döntéstámogatási funkciót töltött be a csapat. ·       Végül a további optimalizálás jegyében meghonosodott a self-serve data koncepciója, így minden adatorientált csapat önkiszolgálóvá vált, létrejött egy közös megértés az alapvető adatokat és metrikákat illetően (fejlesztői szinten).   Az esettanulmány ismertetése után, az interjúkon elhangzottak fényében ismertettem a levont következtetéseket: ·       Helyes döntésnek tartható a támogató funkciók korai vállalati életciklusban történő kiépítése a minél megbízhatóbb adatvezérelt felsővezetői döntések elősegítésének érdekében ·       A kutatásból megállapítható, hogy a Business partnering, BML ciklus és self-serve data irányok/koncepciók meghonosításával sikerült egy előremutató, a mainstream FP&A csapatoknál magasabb hozzáadott értékkel rendelkező szervezeti egységet alkotni ·       Legfőbb fejlesztési lehetőségnek pedig a Product metrikák pénzügyi mutatókkal történő összekötése tekinthető a feltártak alapján, az ebben rejlő előrejelzéseket pontosító és jobb üzleti dinamika megértést biztosító potenciál miatt

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vállalkozásfejlesztés

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: FP&A, hyper-growth, kis- és középvállalkozás - KKV, pénzügyi elemzés, pénzügyi tervezés, startup
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Nov. 11. 08:17
Utolsó módosítás: 2022. Nov. 11. 08:17

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet