A cash flow kimutatás összeállításának és elemzésének hazai és nemzetközi gyakorlata

Üveges Márton János (2022) A cash flow kimutatás összeállításának és elemzésének hazai és nemzetközi gyakorlata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF szakdolgozat teljes Üveges Márton AS95ZL.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (189kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom témája a cash flow kimutatás összeállításának és elemzésének hazai és nemzetközi gyakorlata.A gazdasági folyamatok világméretűvé válása, a határokon átívelő számviteli események egyre inkább magasabb minőségű információforrást követelnek meg a gazdálkodók pénzügyi kimutatásai tekintetében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a befektetőknek, hitelezőknek döntéseik meghozásához összehasonlítható adatokra van szükségük akár az eltérő országok kimutatási között is. Ezen igények kielégítésére is jöttek létre olyan nemzetközi számviteli standardok, amelyek igyekeznek a más országok számviteli rendszerei (a két legismertebb a kontinentális, illetve angolszász rendszerek) közti eltérést áthidalni. A legismertebb ilyen törekvések az IFRS, a US GAAP és a UK GAAP rendszerek és ezek standardjai.A gazdálkodó teljesítményéről a statikus mérleg és eredménykimutatás mellett a cash flow kimutatás ad információt. Ez a kimutatás már inkább dinamikus szemléletű, hiszen azt fejezi ki, hogy egy adott üzleti év alatt milyen változások mentek végbe a vállalkozás pénzeszközeiben és ezen változásokat a jellegük szerint is csoportosítva vannak. Az egyes cash flow kategóriák a működési, a befektetési, és a finanszírozási cash flow-k.Adott időszak cash flow-ja megegyezik a be-, és kiáramló pénzeszközök előjelhelyes összegével.Kutatásom során bemutattam a hazai, és a jelentősebb (elsősorban az IFRS) szabályozásokat, melynek először az elméletét, módszertanát ismertettem. Foglalkoztam a hazai és az IFRS szabályozás alapvető eltéréseivel az IFRS és más nemzetközi számviteli rendszerek (US GAAP, UK GAAP), illetve egy amerikai esettanulmány segítségével számszakilag is összehasonlítottam a nemzetközi rendszereket is az IFRS és a US GAAP vonatkozásában.A dolgozatom második felében az elméleti kutatás után a HAS és IFRS rendszer közti eltérés tényleges, beszámolók adataira vonatkozó hatásával foglalkoztam a MOL Nyrt. pénzügyi kimutatásai segítségével. A MOL 2016-tól állt át IFRS-re, így az egyedi beszámolók adatai rendelkezésemre álltak IFRS és hazai számviteli szabályok alapján is a 2015. üzleti év tekintetében. Ezt az évet vettem górcső alá elsődlegesen, a cash flow összetételének és a cash flow alapú mutatószámok elemzésével.Az idősoros elemzések előtt megvizsgáltam, hogy mik a fő eltérések a hazai és a nemzetközi szabályozások között a vagyon (saját tőke), a jövedelem (eredménykimutatás), és a cash flow-k tekintetében is. Az itt levont következtetéseket a későbbi alfejezetekben, a további elemzéseknél is hasznosítani tudtam.Bár a 2015. év a dolgozat fókusza, idősoros elemzést is elvégeztem az adott időszakra, amelyet a vállalkozás folytatásának elve indokolta, s emiatt fontosnak tartottam, hiszen ez megjelenik az IFRS Keretelvekben, és a magyar Számviteli törvényben is.Az összetétel alakulásának tekintetében a 2015. évről megállapítottam, hogy az IFRS alapú számítások a hazai számvitelhez képest inkább a működési, befektetési források felé tolták el a cash inflow-k súlyát, míg a felhasználások terén is nőtt a működési tevékenység cash flow-ja.A mutatószámok elemzésénél tovább vizsgáltam a vagyon-, és a jövedelemértékelésben jelentkező eltéréseket a számviteli rendszerek között, hiszen ezen mutatók a mérleg és az eredménykimutatás adataira is támaszkodnak. Az állapítható meg, hogy a kötelezettségek értékelésében az IFRS számítások magasabb értékeket mutattak, míg a jegyzett tőke terén a magyar alapú érték volt a magasabb. A jövedelem tekintetében az IFRS szerinti eredmény szintje rosszabbul alakult. Az egyes elemek változóan befolyásolták a mutatók alakulását, de a hatásuk minden esetben jelentős volt.Konklúzióként azt állapítottam meg, hogy az IFRS-ek és a magyar Számviteli törvény között jelentős számszaki eltérések vannak mind a vagyonértékelés, mind a jövedelem, mind a cash flow-k terén. Arra a következtetésre jutottam, hogy az IFRS-alapú adatokkal érdemesebb dolgozni, mert ezek viselkedtek konzisztensebben az idősoros elemzésben is, és a következő évek pénzügyi kimutatásai is ilyen rendszerben készülnek, tehát ezekkel az értékekkel érdemes a jövőben foglalkozni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	beszámoló(k) elemzése, cash flow elemzése, IFRS, mutatószámok, számviteli törvény
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Nov. 11. 08:16
Utolsó módosítás:	2022. Nov. 11. 08:16

Actions (login required)

Tétel nézet