Családi vállalkozások utódlásának nehézségei

Tóth Viktória (2022) Családi vállalkozások utódlásának nehézségei. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF Záródolgozat - Tóth Viktória Foszk.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Összefoglalás-Tóth Viktória.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (341kB)

Absztrakt (kivonat)

Manapság, ha vállalkozásokról esik szó, akkor sok embernek a sikeresség jut eszébe, pedig nem is tudja, hogy egy vállalkozás irányítása nem is olyan egyszerű feladat és bizony a sikerhez vezető út rögös. A legtöbb vállalkozó szellemű egyén a rendszerváltás után vágott bele terveinek megvalósításához, ugyanis addig éveken keresztül állami tulajdonban állt minden. Ezekben az években alakult meg rengeteg családi vállalkozás is. A családi vállalkozást mint fogalmat, nem tudjuk pontosan meghatározni, ugyanis a szakirodalomban sem született erről még egységes megfogalmazás, csak ajánlások. Sok kutató a sajátos szemléletmódja alapján szokott képet alkotni a családi vállalkozásokról. Beszélhetünk ilyenkor méret szerinti, foglalkoztatottak száma szerinti vagy árbevétel szerinti megközelítésről is. Sokan kisvállalkozásokként azonosítják a családi vállalkozásokat helytelenül, ugyanis bármelyik vállalkozási formát magára ölthetik. Egyben biztosak lehetünk, hogy ha családi vállalkozásokról esik szó, akkor bizonyos, hogy a családi kapcsolatok és a vállalkozás összefonódására gondolhatunk. A GDP több mint a felét a családi vállalkozások teszik ki, nem beszélve a munkahelyteremtő és fenntartó képességükről. Arányukból adódóan sok munkaerőt tudnak foglalkoztatni és jellemzőjük közé tartozik, hogy ezeket meg is tartják. Folyamatos fejlődni akarásuk a gazdaság egyik mozgatórugója is. A családi vállalkozások egyik ismertetőjegye – nevéből adódóan -, hogy a cég irányítója/alkalmazottja a családi körön belülről kerül ki. Ebből a helyzetből fakadóan ügyelnünk kell arra, hogy mindig relatívan lássuk az aktuális helyzetet, ugyanis a megkülönböztetés a családi alkalmazott illetve egy „sima” alkalmazott között egy gócpontja lehet a problémáknak, ami kihatással lehet a vállalkozás jövőjére. Az ilyen fenyegetettségek elkerülése érdekében jöttek létre olyan szervezetek, amik a családi vállalkozások működését és fejlődésüket segítik. Magyarországon is van két ilyen szervezet. Az egyik ilyen az FBN, ami egy svájci székhelyű cég, magyarországi vállalkozásuk az FBN-H (Family Business Network Hungary, https://www.fbn-i.org/). Ez a szervezet azért jött létre, hogy megsegítse a családi vállalkozásokat illetve, hogy egy fenntartható jövőt tudjanak kiépíteni. A másik ilyen közösség, ami a családi vállalkozásokért alakult az a CSVOE (Családi Vállalkozások Országos Egyesülete, https://csave.hu/ ). Ez egy alapítvány, mely azért jött létre, hogy megfelelő szakértelemmel és érdekképviselettel hozzá tudjon járulni egy családi vállalkozás sikerességéhez.Alapvető dolognak kell lennie, hogy fenntartható legyen egy családi vállalkozás, akkor generációkban kell gondolkozni és időben kell ezt eltervezni, hogy sikeresen át lehessen adni a céget a megfelelő utód számára. Nagy előnye az ilyen cégeknek, hogy tudnak nyitni az új dolgok felé, nem zárkóznak el a technológia fejlettségétől sem, így mindig időszerű tudás birtokában állhatnak. Legalapvetőbb nehézség, amit mindenki sejthet az az, hogy a családot illetve a vállalkozást egy tető alá hozni, nem mindig a legegyszerűbb dolog. Ebben az esetben a családi élet nagymértékben a vállalkozással működésével együtt zajlik. Sok esetben a konfliktusok alapforrása ez a jelenség, ráadásul itt olyan alkalmazottakkal kell szót érteni, akik a családodba tartoznak. Legfőbb nehézsége, amin nem minden vállalkozásnak sikerül átesnie, az a generációváltás problémája. Sok cég nem kezd el időben tervezni, ezzel a nehézséggel, pedig a közel a 2/3-uk elbukik ezen a ponton és a vállalkozásuknak nem lesz jövője. Egy sikeres generációváltáshoz évekkel ezelőtt kell elkezdeni a szükséges lépéseket, különben veszélyeztetjük a vállalatunk fennmaradását. A generációváltás a vállalat átadását jelenti, általában a fiatalabb generáció számára. Gyakori jelenség, hogy apáról-fiúra száll a vállalkozás, de volt már olyan is, hogy csak rokoni szálak fűződtek az utódhoz. Ehhez a folyamathoz sokféle alternatíva létezik, minden vállalkozásnak meg kell találnia a számára megfelelőt és azon az úton elindulnia. Minden cégvezető életében eljön az a pillanat, amikor át kell adnia a stafétabotot. Ez több okból kifolyólag is megtörténhet. A legtöbb esetben az egészségügyi állapota nem teszi lehetővé, hogy tovább tevékenykedjen a cég élén. Mivel a családot és a vállalkozást sokszor nem lehet összeegyeztetni, ezért komoly konfliktusok miatt is érdemes lehet továbbadni a céget, ami az új vezető érkezésével friss alapokat fektethet le a problémák megoldására. Vannak olyan helyzetek, hogy a kiválasztott utód nem szeretne élni a cég vezetésének lehetőségével. Grusky (1960) szerint az utódlás minden szervezetben előfordul és instabilitáshoz vezet, mert megváltoztatja az alapvető normákat és értékeket. Ilyenkor nagy szintű változás megy végbe a vállalat életében, mivel lecserélődik a vezető, így semmi sem lesz ugyanaz, mint régen, csak a metódus. Handler (1989) is megalkotott egy folyamábrát, ami egy alkalmazkodási folyamatot jelent az említett két szerepkör között. Kutatásának fő célja ez folyamat szemléltetése volt illetve, hogy mennyire fontosnak kell tartani az utódlástervezést.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	projektmunka
Kulcsszavak:	család, családi vállalkozás, folyamatelemzés, generációváltás, utódlás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Nov. 11. 08:16
Utolsó módosítás:	2022. Nov. 11. 08:16

Actions (login required)

Tétel nézet