Az agilis módszertanról

S. Papp Adrienn (2022) Az agilis módszertanról. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

[thumbnail of Záródolgozat_S.Papp_Adrienn.pdf] PDF
Záródolgozat_S.Papp_Adrienn.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Összefoglalas_S.Papp_Adrienn.pdf] PDF
Összefoglalas_S.Papp_Adrienn.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (345kB)

Absztrakt (kivonat)

Záródolgozatomban az agilis módszertanról számoltam be részletesen, amely egy a leggyakrabban szoftverfejlesztésben használt vállalatirányítási rendszer. Ez egy viszonylag újkeletű módszer, mert a története csak a 20. század feléig vezethető vissza. Akkoriban roppant nagy költségekkel járt a szoftverfejlesztés és az ezzel kapcsolatos változtatások. Éppen emiatt jött létre az agile, amely megoldást jelentett, hiszen lényege a flexibilitás, tehát a gyors reakció a változásokra. 2001-ben fogalmazták meg az Agile Manifesto-t, amely 12 pontot tartalmazott, minden pont az agilie 1-1 alapelvárását fogalmazta meg. Ez a 12 pont, segít és útmutatást ad, ahhoz, hogy átvehessék a szemlélet értékeit a vállalatok és átalakulhassanak, flexibilissé váljanak. Az alapelvek segítségével és az agilis gyakorlatok megismerésével és betartásával könnyen a mesterévé válhatunk. Természetesen ez a modern világban, már nem teljesen helytálló, de sok pontja még így is tökéletesen beilleszthető számtalan üzletág értékei közé. A 21. századra igazán sokat változtak a módszer értékei, melyek például a bizalom, az empátia, a tisztelet megadása, a nyitottság és végezetül pedig a bátorság. Ezek alkalmazása elengedhetetlenül fontos a jó munkalégkör kialakításához, ami motivált, céltudatos alkalmazottakat eredményez, ezáltal a munkavégzésük is hatékony lesz. Agilisnek lenni elsősorban a gondolkodásmódunk átformálását jelenti, azaz a hozzáállásunkét. Vannak ún. agilis értékek, ezek lényege, hogy megadjuk egymásnak a tiszteletet, munkakörtől és kortól függetlenül. Bízzunk a társainkban, merjünk kérdezni, illetve, ha tőlünk kérdeznek, mi is segítsünk, válaszoljunk nyitottan, hiszen egy csapat vagyunk. Ezen felül, vannak agilis gyakorlatok is, melyek segítenek betartani az értékeit és elveit. A gyakorlatok életre keltik az értékeket és elveket, ahogy egyre jobban megszokjuk az agilis gyakorlatok használatát, az megváltoztatja a viselkedésünket. Rengeteg különféle gyakorlat létezik, vannak olyan alapvető gyakorlatok, amelyeket minden csapat használhat, emellett vannak olyan gyakorlatok is, amelyek a munka jellegéhez igazodnak, tehát nem minden ágazatban lehet használni. Ilyenek például a stand-up, a társadalmi szerződés, a hangulatgolyók, a munka fala, a visszatekintés, és a show case is. A stand-up valójában olyan rövid időtartamú ismétlődő megbeszélés, melyeket érdemes napi szinten beütemezni. Jellemzően minden csapattagnak 3 kérdésre kell válaszolnia a stand-up során. A társadalmi szerződés egy egyszerű megállapodás, amely meghatározza, hogy egy adott csoportnak hogyan kellene együtt működnie egymással. A hangulatgolyók segítségével felmérhetjük, akár minden nap a csapatunk általános hangulatát, így tartós rossz hangulat esetén közbe lehet avatkozni. A következő, a munka fala, ez arra szolgál, hogy a csapat nyomon követhesse a haladásukat és a feladatok állapotát. Az utolsó előtti ilyen gyakorlat a visszatekintés, egy eszköz arra, hogy a csapat visszatekintsen az addigi teljesítményére, és átgondolja, majd ennek alapján azonosítsa azokat a lehetőségeket, amelyekkel jobban tudja teljesíteni a munkakörét. Ebben az esetben is kérdésekre kell a csapatoknak válaszolniuk, itt három kérdés van, az első kérdés az, hogy mi ment jól, a második az, hogy mi nem ment jól, az utolsó pedig az, hogy mi zavar minket? Az utolsó ilyen gyakorlat a showcase, ezek segítenek minden érintettnek, magyarán az érdekelt feleknek, mindig tartalmazniuk kell, az elkészült munka áttekintését, ez alapján el kell dönteni, hogy mi a következő lépés és azt is, hogy szükséges-e valamin módosítani. Vannak úgy nevezett agilis minták is, az első, mikor üzleti vezetők az agilis stratégiát és irányítási mintát használhatják a vállalat által követendő irány kidolgozására. A következő, mikor egy vállalkozás a működési mintát olyan folyamatos napi munkához használja, amely egyetlen ismétlődő folyamatot foglal magába. Végezetül pedig a cégvezetők az agilis programmintát olyan projektmunkákhoz használhatják, amelyeknek határozott kezdete és vége van. Az agile típusaira is kitértem, felsoroltam és elemeztem 6 fajtát. Minden agilis módszertan típus célja a flexibilitás, azaz változások minél gyorsabb befogadása és az azokhoz való alkalmazkodás, miközben az értékeket a lehető leghatékonyabban szállítják. Az első ilyen fajtája a scrum, egy könnyű agile keretrendszer a problémák megoldására, több szereplőből áll, többek között a „scrum master”, aki a folyamatokat felügyeli, a „product owner”, aki a csapat munka végezését segíti elő és a „team”, azaz csapat alkotják. A Lean software development egy olyan iteratív módszer, a hatékony érték áramoltatásra helyezi a hangsúlyt annak biztosítására, hogy a csapat értéket biztosítson az ügyfélnek. A harmadik ilyen típus a a crystal, melyet a legkönnyebb és leginkább alkalmazkodó módszernek tartanak, ezen belül is megkülönböztethetünk 8 fajtát. A negyedik a kanban rendszer, amely lehetővé teszi a csapatok számára, hogy aktívan menedzseljék a termék előállítást, ez szintén a folyamatos szállítást hangsúlyozza. Az ötödik a dynamic systems development method, ami válasz a gyors szoftverszállításhoz szükséges közös iparági keretrendszerre, nyolc kulcsfontosságú elven alapul, az elvek bármelyikének be nem tartása kockázatot jelent a projekt sikeres befejezéséhez. Végül a Feature-driven development (FDD) ötvözi a szoftverfejlesztés bevált gyakorlatait, mint például a szolgáltatás, a kódtulajdonlás stb. egy összefüggő, modell vezérelt, rövid iterációs folyamat létrehozása érdekében.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dósa Krisztina
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: projektmunka
Kulcsszavak: agilis módszertan, irányítási rendszer, módszertan, vállalatirányítás, vállalkozási stratégia
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Nov. 11. 08:16
Utolsó módosítás: 2022. Nov. 11. 08:16

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet