Munkahelyi tanulás és tudásmenedzsment egy középvállalkozás példáján keresztül

Magyar Bálint Benedek (2022) Munkahelyi tanulás és tudásmenedzsment egy középvállalkozás példáján keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Magyar Bálint_M8EY95.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (728kB)
	PDF BA_O_Magyar_Bálint_Benedek.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (183kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban egy magyarországi középvállalkozás példáján keresztül vizsgálom meg azt, hogy a működés során milyen, tudásátadással és tanulással kapcsolatos gyakorlatokat alkalmaznak. Ezek megismeréséhez információt gyűjtöttem arról, hogy hogyan zajlik a vállalkozáson belüli kulcspozíciókhoz tartozó tudás megőrzésére, milyen szempontokat vesznek figyelembe a vezetői vagy vezető helyettesi pozíciók betöltésekor és ebben milyen képességek, kompetenciák a legfontosabbak.A kutatásomat a Magyar Szárazvirág Kft- nél végeztem, amely egy családi kisvállalkozásból induló, jelenlegi méretét tekintve már középvállalkozásnak tekinthető szervezet. A  vállalkozáson belül a termelést végző részlegek irányítását egy- egy részlegvezető végzi, a kutatás központi problémáját pedig az adta, hogy a részlegvezetők mellé a vállalkozás vezetése sokáig nem tudott helyettest találni, a helyettesek kiválasztása és betanulása nehézkesen haladt.  Hogy megértsem és választ találjak erre a jelenségre, két célt fogalmaztam meg. Először is, hogy elemezzem a KKV- k EEM- tel kapcsolatos sajátosságait, a kompetenciák és képességek témakörét, a munkahelyi tanulás és tudásmenedzsment kérdését a KKV- k esetében, valamint a családi vállalkozások sajátosságait. Másodszor pedig, hogy az elméleti ismeretek birtokában megkérdezzem a problémában közvetlenül érintett személyeket és választ kapjak a kutatási kérdéseimre. Ezeket az előre megfogalmazott célokat sikerült elérnem.  Szakdolgozatomban egy magyarországi középvállalkozás példáján keresztül vizsgálom meg azt, hogy a működés során milyen, tudásátadással és tanulással kapcsolatos gyakorlatokat alkalmaznak. Ezek megismeréséhez információt gyűjtöttem arról, hogy hogyan zajlik a vállalkozáson belüli kulcspozíciókhoz tartozó tudás megőrzésére, milyen szempontokat vesznek figyelembe a vezetői vagy vezető helyettesi pozíciók betöltésekor és ebben milyen képességek, kompetenciák a legfontosabbak.A kutatásomat a Magyar Szárazvirág Kft- nél végeztem, amely egy családi kisvállalkozásból induló, jelenlegi méretét tekintve már középvállalkozásnak tekinthető szervezet. A  vállalkozáson belül a termelést végző részlegek irányítását egy- egy részlegvezető végzi, a kutatás központi problémáját pedig az adta, hogy a részlegvezetők mellé a vállalkozás vezetése sokáig nem tudott helyettest találni, a helyettesek kiválasztása és betanulása nehézkesen haladt. Hogy megértsem és választ találjak erre a jelenségre, két célt fogalmaztam meg. Először is, hogy elemezzem a KKV- k EEM- tel kapcsolatos sajátosságait, a kompetenciák és képességek témakörét, a munkahelyi tanulás és tudásmenedzsment kérdését a KKV- k esetében, valamint a családi vállalkozások sajátosságait. Másodszor pedig, hogy az elméleti ismeretek birtokában megkérdezzem a problémában közvetlenül érintett személyeket és választ kapjak a kutatási kérdéseimre. Ezeket az előre megfogalmazott célokat sikerült elérnem.Kutatási kérdéseim meghatározásakor arra törekedtem hogy feltárjam az említett probléma kiváltó okait és megismerjem a vállalkozáson belüli tanulás és tudásátadás különböző gyakorlatait. A kutatás során a következő 3 fő kérdésre kerestem a választ: 1) Hogyan jelenik meg a tudásátadás és tudásmegosztás a részlegvezetőknél és helyetteseiknél? 2) Milyen szempontok alapján választanak maguknak helyettest a részlegvezetők és hogyan zajlik a betanulás folyamata? 3) Milyen szerepet tölt be a cég vezetése a szervezeten belüli tudásátadás folyamatában, a tanulási környezet és a tanuláshoz való hozzáállás alakításában?A kérdések megválaszolásához kvalitatív kutatást végeztem és félig strukturált interjúkat készítettem a vállalkozás vezetőségével (az ügyvezető- tulajdonossal és az irodavezető- HR- es munkatárssal), továbbá a három részleg vezetőjével. Interjúalanyaimnak azért ezeket a személyeket választottam, mert mindannyian közvetlenül érintettek a részlegvezető helyettesek    kiválasztásában, ez alapján pedig feltételeztem, hogy a problémában is szerepük van. A vezetőséggel készült interjúk hossza 1,5- 2 óra, a részlegvezetőkkel nagyjából 1 óra volt. Az interjúk elkészülte után válaszaikat értékeltem, majd összevetettem és a kutatási kérdéseket szem előtt tartva mintázatokat, esetleges ellentmondásokat kerestem.Az interjúk alapján sikerült megfigyelni és azonosítani azokat a jelenségeket, amelyek véleményem szerint választ adtak mindhárom kutatási kérdésemre.Kutatásom eredményei alapján a vállalkozáson belül, ezáltal a részlegvezetők és helyetteseik között is a tudásátadás informális tanulás, személyes interakciók során történik. A részlegvezetői munkához szükséges explicit tudást több részlegvezető is papír alapon lejegyzi, egyrészt saját maguk számára, hogy ne felejtsenek el semmit, másrészt a helyetteseknek is, hogy ezáltal könnyebb legyen a helyettesítés. Ezek választ adtak az első kutatási kérdésemre. A második kutatási kérdés kapcsán az interjúalanyok beszámolójából kiderült, hogy a helyettesek betanítását a részlegvezetők végzik, a tudás átadása „on the job”, feladatvégzés közben történik. A helyettesek kiválasztása az adott részlegen belülről történik, a kiválasztási folyamatban a vezetőség és a részlegvezetők is részt vesznek. Elsősorban olyan lágy kompetenciák meglétét említették meg kritériumként, mint a kommunikáció, problémamegoldás, együttműködés, befolyásolás és az alkalmazkodásra való képesség. Emellett fontosnak tartották a tulajdonosi szemlélet és a munka iránti érdeklődés meglétét a helyettesben. Harmadik kutatási kérdésemet illetően a vezetőség szerepét igyekeztem azonosítani a vállalkozáson belüli tudásátadás, tanulás, és a tanulási környezet, tanuláshoz való hozzáállás alakításában. A vezetőség tanulás és képzés kérdésében leginkább a munkavégzéshez elengedhetetlen képesítések megszerzését tartja kötelezőnek az érintett munkavállalók esetében. Ezen túl hozzáállásukat a munkavállalók felől érkező képzéssel kapcsolatos megkeresésekre támogatónak és nyitottnak ítélték meg. Nem kínálnak formális képzési lehetőségeket a vállalaton belül, mert megítélésük szerint a piacon jelenleg nincs számukra hasznos képzés. Az alkalmazottak és a vezetőség közötti bizalmat, amely a tudásátadáshoz és tudásmegosztáshoz kulcsfontosságú, jónak ítélték meg.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	családi vállalkozás, emberi erőforrás menedzsment, HR, kis- és középvállalkozás - KKV, tudásmenedzsment
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Nov. 11. 08:15
Utolsó módosítás:	2022. Nov. 11. 08:15

Actions (login required)

Tétel nézet