A családpolitikai ösztönző rendszer vizsgálata Magyarországon és nemzetközi szinten

Szebényi-Jantner Rita (2022) A családpolitikai ösztönző rendszer vizsgálata Magyarországon és nemzetközi szinten. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szebényi-Jantner_Rita_MSC_Pénzügy_A családpolitikai ösztönző rendszer vizsgálata Magyarországon és nemzetközi szinten.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Szebényi-Jantner_Rita_US900M_ÖSSZEFOGLALÁS.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (228kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a családpolitikai ösztönző rendszert vizsgálom mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten. A téma aktualitását tekintve nem is lehetne naprakészebb, ugyanis napjaink fejlett és fejlődő országaiban egyaránt nagy gondot okoz a népességfogyás problémája, melynek megszüntetése érdekében a különböző országok vezetőinek, olyan komplex családtámogatási programcsomagot kell kidolgozniuk, mellyel valóban ösztönzőleg hatnak a gyermekvállalásra. Kutatásom kiemelt célja annak feltárása, hogy az elmúlt 10-12 évben hogyan alakultak az EU tagállamainak családtámogatási indikátorai, az egyes támogatási rendszerek struktúrájukban változtak-e. Feladatom annak bizonyítása, hogy a legtöbb országban a munka és a családi élet összeegyeztetését reprezentáló indikátorok mutatnak fejlődést, valamint azon feltételezés bizonyítása is, hogy a hasonló gazdasági célokkal rendelkező Visegrádi országok családtámogatási programjuk alapján egy homogén csoportba tartoznak. A dolgozatban mindenek előtt bemutatásra kerülnek a demográfiai folyamatok változásai; feltárásra kerül, hogy hazánkban és az EU tagállamaiban, hogyan alakult a népesedést legjobban reprezentáló mutató, a termékenységi ráta értéke, valamint, hogy a társadalomban, milyen változások figyelhetők meg, melyek hatással lehetnek a gyermekvállalásra. A következő fejezet első részében részletesen bemutatásra kerül Magyarország családtámogatási rendszere, valamint a Covid-19 okozta veszélyhelyzet alatt bevezetett családokat érintő intézkedések is. A fejezet második felében a górcső alá kerülnek a Visegrádi országok ellátásai, valamint a nagy családtámogatási múlttal rendelkező Franciaország fő támogatási formája is. Kutatásom elvégzésére a negyedik fejezetben kerül sor, ahol a vizsgálatban használt indikátorok részletes bemutatása és elemzése után egy csoportosító eljárás segítségével, a klaszterelemzés módszerével vizsgálom, hogy az országok, hogyan is csoportosíthatók a rájuk legjellemzőbb támogatási struktúra alapján. A vizsgált indikátorok között szerepel például a GDP arányos támogatás mértéke, a nők kisgyermek melletti munkavállalási aránya, illetve a harmadik gyermek vállalásával elérhető többlettámogatás mértéke is. Elemzésemet követően nem utolsó sorban a konklúziók levonására kerül sor. A különböző adatok vizsgálata után arra az álláspontra jutottam, hogy bár a Visegrádi országok, az általuk nyújtott családtámogatási formák tekintetében hasonlóságot mutatnak, azonban a struktúra felépítésében és összetételében különböznek. Az indikátor adatok összesítő táblázatba foglalása, és annak komplex elemzése után megállapítottam, hogy az EU legtöbb tagállama az utóbbi években valóban a munka és a családi élet összeegyeztetését reprezentáló támogatások tekintetében változott. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a számok, melyek alapján a vizsgálatban szereplő 26 ország közül 20-ban nőtt a kisgyermekes anyák munkavállalási rátája, 23-ban pedig a bölcsődei ellátásban résztvevő kisgyermekek aránya. Az adatok további vizsgálata után megállapítható, hogy vannak országok, amelyek majdnem minden-az elemzésben résztvevő- családtámogatási indikátor tekintetében mutatnak fejlődést, és vannak, amelyek kevésbé törekedtek erre. Véleményem szerint hazánk széles spektrumú családcentrikus intézkedésivel jó úton halad a népességszám növekedésének elérésében. Úgy gondolom, hogy bár mind hazai és nemzetközi szinten fontosak a megszokott támogatási formák, azonban a társadalmi változások megkövetelik a struktúrák átalakítását, személyre szabhatóságát. Úgy vélem, hogy a megfelelő állami szerepvállalás és az új keletű, például a gyermekszám függvényében elérhető lakhatási támogatások, mind olyan befolyásoló tényezők, melyek megfelelő koncepcióban való alkalmazása esetén elérhető a gyermekvállalási kedv valódi növelése.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Családpolitika, család, családtámogatás, EU tagállamok, klaszterelemzés, visegrádi országok
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Nov. 11. 08:15
Utolsó módosítás:	2022. Nov. 11. 08:15

Actions (login required)

Tétel nézet