Globális felmelegedés: klímaválság vagy klímakatasztrófa

Oláh Viktor (2022) Globális felmelegedés: klímaválság vagy klímakatasztrófa. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Oláh_Viktor _HRSRSX _szakdolgozat_BA_GM_nappali _Globális felmelegedés - klímaválság vagy klímakatasztrófa.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)
	PDF BA_O_Oláh_Viiktor.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (241kB)

Absztrakt (kivonat)

Végzős gazdálkodás és menedzsment szakos hallgató vagyok. 2020 szeptemberében kezdtem a képzést rövidített nappali alapképzés formában, vállalkozásmenedzsment specializáción. Szakdolgozatom témájának a globális felmelegedés okait, és következményeit választottam Dolgozatomban makrogazdasági szempontból mutatom be az elmúlt évszázadok tetteit és hogy azoknak milyen következményei lettek, milyen hatással voltak a bolygóra, és annak élővilágára. Ezt követően ismertetem az elmúlt nagyjából 50 év klímavédelmi intézkedéseit, illetve azok eredményeit, utána pedig a lakosság hozzáállását a klímaváltozás jelenségéhez. A teljes megértés érdekében a szakdolgozatomat a bevezetés és a módszertani áttekintő után a globális felmelegedés tanulmányozásával folytatom. A mindenkori éghajlatot leginkább az üvegházhatás erőssége határozza meg, ezért a harmadik fejezetben az alapfogalmak mellett megjelenik az üvegházhatás, és a változó komponensű üvegházhatású gázok bemutatása is. Ugyancsak ebben a fejezetben található egy kisebb történelmi összefoglaló a jelenség felfedezéséről, ami segít megválaszolni a harmadik kutatási kérdést, hogy hogyan és mikor kezdődött el a globális felmelegedés. A negyedik fejezet során lehetséges szcenáriók és az átlaghőmérséklet emelkedés következményei képzik a vizsgálat tárgyát. A fejezet elején betekintést nyerhetünk, hogy milyen változások fognak történik, 1-2, 3-4, és 5-6 Celsius fokos átlaghőmérséklet emelkedés esetén, ezt követően pedig összeszedtem, azokat a földrajzi és demográfiai területeket melyek változása klímamenekültek milliót fogja maga után vonni. A következő egységekben a globális felmelegedést gyorsító indikátorokon van a hangsúly. Mivel ez egy természetes folyamat, ezért vannak természetes és mesterséges (emberi) indikátorok is. Előbbi prezentálása után egy újabb történelmi kitekintés következik, melyben megtekinthetjük, milyen fontosabb történelmi események játszottak szerepet a felmelegedés felgyorsulásában az 1750-es évektől napjainkig. Ebből a két részből választ kaphatunk az egyik kutatási kérdésre és az első hipotézisre, melyek a globális felmelegedés felelőseivel foglalkoznak. A hetedik fejezetben a nemzetközi intézkedések, klímavédelmi események és eredmények vannak a középpontban. Ebben a részben megtalálhatóak a primer kutatás eredményei is, így a klímapolitikai jelentések mellett képbe kerül az átlagember nézőpontja is, hogy ő hogyan látja a kormányaink intézkedéseinek helyességét, és eredményességét. Mindazonáltal a jelentések és a kitöltők is egyetértettek abban, hogy a jelenlegi környezetvédelmi tevékenységeknek nagyobb a füstje, mint a lángja. Tehát ezzel választ kaptunk a következő kutatási kérdésre és hipotézisre is melyek ezek eredményességét vizsgálják. A továbbiakban a primer kutatás eredményei kapják a központi szerepet. A kutatás során megpróbáltam minél több információt kapni a lakosság hozzáállásáról a globális felmelegedéshez. A kérdőívben a felmelegedés elfogadottságát, az anyagi helyzet és az egyéni környezettudatosság kapcsolatát, valamint a válaszadók szimpátiáját vizsgáltam a döntéshozók, és a jelenlegi intézkedések irányába. Az első pont eredménye egy kissé csalódást keltő volt számomra, nem gondoltam volna, hogy ennyien lesznek, akik nem hisznek a felmelegedés létezésében. A 118 kutatásban résztvevő személy közül 14-en mondták azt, hogy ez csak egy kitaláció és ezt többen azzal indokolták, hogy most hideg van pedig tavasz van. Visszanézve a demográfiai adataikat egy komoly társadalmi probléma kezdett kirajzolódni, ezeknek a kitöltőknek az átlagéletkora 50,5 év, 14-ből 9-en 20 ezer fő alatti településen élnek és mindösszesen ketten vettek részt felsőoktatásban, részben ezekből részben az őket befolyásoló személyek hatásából születhetett meg ez a 12%-os tagadási arány. A második pont során a környezettudatosság és az anyagi helyzet kapcsolatát vizsgáltam, a két adattáblából származó trendvonalak majdnem teljesen párhuzamosan futnak egymás mellett, melyek arra engednek következtetni, hogy pozitív kolleráció van a két tényező között. A 104 kiöltő közül 80-an mondták azt, hogy nem zárkóznak el a zöld beruházások elől, ebből pedig 77-en szívesen élnének valamilyen erre irányuló támogatással, továbbá átlagosan minden kitöltőre 4,5 környezetvédelmi tevékenység jut. Az utolsó pont válaszai váratlanul értek, a kitöltők 43%-a osztályozta elégtelenre mind a döntéshozók felelősségvállalását, mind a jelenlegi intézkedések hatásosságát A hazai megoldásokra 3,57 pontot adtak, az uniósokra 4,93-at, míg a globálisra 4,4-et. Többen kiemelték, hogy az utóbbi két érték között Kína és az USA környezeti hatása okozza a differenciát. A dolgozat végéhez közeledve egy rövidebb helyzetjelentés található melyben megfigyelhetőek a múlt tendenciái és hogy azok következtében, hogy állunk most a felmelegedés elleni harcban. A dolgozat során mindvégig megpróbálok nagy hangsúlyt fektetni, az ok-okozati összefüggésekre továbbá, hogy hogyan jutottunk el odáig, hogy két generáción múljon a bolygó, és annak élővilágnak a sorsa.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Európai Unió, felmelegedés, globális felmelegedés, klímaváltozás, klímavédelem
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Nov. 11. 08:13
Utolsó módosítás:	2022. Nov. 11. 08:13

Actions (login required)

Tétel nézet