Bartalis Izabella (2022) Marketing controlling eszközök alkalmazásának lehetőségei a Zeneakadémia ifjúsági programjaiban. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)
PDF
Bartalis Izabella FXJ4Q2 szakdolgozat végleges 0511.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2027. Május 11.. Download (1MB) |
|
PDF
Bartalis Izabella titkosítási kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (47kB) |
|
PDF
SZTK_O_Bartalis Izabella.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2027. Május 11.. Download (302kB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatom a kultúramarketing témaköréről szól, melyet azért választottam, mert nagyon érdekelt az ifjúsági programok mozgató rugója, hogy tervezik meg az eseményt, hogy valósítják meg, majd pedig hogyan ellenőrzik a controlling eszközeivel. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen dolgozva közelebb kerültem a komolyzenéhez, közelről megismerhettem a különböző tanszékek munkáját, a diákéletet, a rendezvényszervezést, láttam, hogyan működik a hostessek, AVISO munkatársak munkája, mi minden az, ami egy sikeres előadáshoz szükséges. Megfigyeléseim során felmerült bennem; hogyan lehetne ezt a munkát a lehető legjobb eszközökkel a háttérből támogatni abban, hogy tényleg a kultúra fogyasztói is azt az élményt kapják, amiért az Egyetemre, a Zeneakadémiára érkeznek, és oda visszatérve tartós „fogyasztókká” váljanak. Dolgozatomban megvizsgáltam a Zeneakadémia marketing osztályának munkáját, interjút készítettem az ifjúsági programok programigazgatójával, a művészeti vezetővel, a program koordinátorával, mely eredményeként rálátást kaptam arra, hogy a Liszt – kukacok Akadémiája Matinékoncertjei milyen módon válnak ismét a pandémia után látogatottá. Elemzéseim során megállapítottam, hogy bár kis program, mégis nagy, tudatos munka eredménye az, hogy a látogatottság újra beindult. Dolgozatomban végig vettem a kultúra, mint sajátos szolgáltatás jellemzőit, kitérve a Maslow piramisra, és a kultúramarketing kérdéskörére. A dolgozatomban megállapítottam, hogy a fogyasztás utólagos megítélése jelentősen eltér a kultúra fogyasztásánál az átlagos fogyasztásétól. A vásárlást megelőző döntésnél a döntés alapja csak egy várható, elképzelt hasznosság, a vásárlónak nincs, vagy csak kevés tapasztalata van a termékről. Tájékozódás csak potenciális vásárlói információk alapján lehetséges, hiszen csak tapasztalati úton juthat hozzá a vásárló ahhoz az információhoz, ami a fogyasztás tárgyának minőségéről szól. A létrejövő élmény minőségére nincs garancia, ezért ez a vásárlása bizonytalanságát, kockázatát vonja maga után. A kultúra fogyasztását befolyásolja többek között az egyén preferenciái, a nyájhatás és a sznobatás is. A kultúra fogyasztása során felmerülő kiadások, melyek a kulturális termék, vagy szolgáltatás ár, utazási, közlekedési költségek, parkolás, vonatjegy, stb,, feláldozott szabadidő, megértési költségek, az előzetes információszerzés költségei, kommunikációs költségek, az élmények megosztására fordított idő szintén nagy hatással vannak a kultúra fogyasztására. Ezután kitértem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – régi nevén Zeneakadémia- helyzetének elemzésére, megvizsgáltam a makrokörnyezetet, a versenytársak helyzetét, megállapítottam, hogy bár nem tekinthető igazán versenytársnak,hiszen a kulturális sokszínűséget segíti a Művészetek Palotája ifjúsági programjaival, mégis a mostani inflációs helyzetben kis mértékben mégis versenytársnak tekinthető, hiszen a fogyasztók elkölthető jövedelme csökkent, így sok esetben más fogyasztási cikkek fogyasztása mellett döntenek a kultúrával szemben, tehát elmarad a fogyasztásuk. Ezután elkészítettem a célcsoportelemzést, szegmensekre bontottam a piacot, az szerint, hogy mely szegmenseket, milyen eszközökkel, milyen fórumokon szólithatna meg a Zeneakadémia ifjúsági programjaival. Ezután rövid ismertető után összehasonlítottam a Liszt – kukacok Akadémiája Matinékoncertjeinek két időszakát, a 2019-es és a 2022-es időszakot elemezve a bevételeket és a kiadásokat. Az elemzés során fény derült arra, hogy bár az esemény mindig közel telt házzal működött 2019-ben, azonban 2022-ben visszaesés volt tapasztalható a bevételt illetően és csak a tavaszi évad végére állt vissza a látogatószám a pandémia előtti időszakra. Egy kiemelt eseményt, a 2022 januárit vizsgálva megállapítottam, hogy az esemény bevétele a fedezeti pontot túllépte, így nyereséges volt az esemény. Ezután megvizsgáltam a közszféra controlling rendszerét, melyet összehasonlítottam a vállalkozói szféra controlling rendszerével, megállapításaim szerint több szempontból is eltérés van a két rendszer elszámolási módja között. Ezután sorra vettem az eseményt tervezését segítő marketingeszközöket, a kiemelve a Benchmarkingot, a Hiányelemzést és a SWOT elemzést. Dolgozatom utolsó fejezetében javaslatot tettem a kiegyensúlyozott eredménymérési rendszer, a Balanced Scorecard bevezetésére, mely a céltudatos és szabadidejüket is sokszor feláldozó munkatársak céltartásában és motiválásában nyújt segítséget. Dolgozatom végére megállapításként rögzíteném, hogy bár a marketing controlling ritkán és keveset alkalmazott módszer, azonban mégis érdemes megfontolni a bevezetését és az alkalmazását a Balanced Scorecard mutatószámrendszerrel.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Számvitel Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | záródolgozat |
---|---|
Kulcsszavak: | controlling, controlling - kontrolling, controlling tervezés, marketing terv, marketingcontrolling |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2022. Okt. 11. 10:26 |
Utolsó módosítás: | 2022. Okt. 11. 10:26 |
Actions (login required)
Tétel nézet |