Adók a környezetvédelem szolgálatában (elmélet, hazai és nemzetközi gyakorlat)

Kóti Katalin Szonja (2022) Adók a környezetvédelem szolgálatában (elmélet, hazai és nemzetközi gyakorlat). Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Kóti Katalin Szonja_Szakdolgozat_Mesterképzés_2022.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (614kB)
	PDF Kóti Katalin Szonja_Összefoglalás_Mesterképzés_2022.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (185kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájául a környezetvédelmi adókat választottam. Témaválasztásom erőteljesen személyes indíttatású volt. Hétköznapjaim során fontos szerepet tölt be a környezettudatos gondolkodás, illetve a munkám során kapcsolatba kerültem egy céggel, ahol nagy hangsúlyt képviselnek a környezetvédelmi adók a vállalkozás tevékenységéből kifolyólag. Szakdolgozatom célja egyrészt, hogy átfogó képet kapjak a környezetvédelmi adók működéséről, ehhez az ökoadók elméleti hátterét dolgoztam fel. Másrészt azzal a hipotézissel éltem, hogy a környezetvédelmi adók 2011 és 2020 között GDP arányosan, illetve az összes adóbevételhez képest évről évre növekednek. Ezáltal Magyarország környezetvédelmi adópolitikája „zöldebb” irányt vett. Az elméleti háttér áttekintését két kiemelkedő neoklasszikus közgazdász elméleteivel kezdtem. Az egyik Arthur C. Pigou, akinek a nevéhez köthető a negatív externáliák internalizálásának fogalma. A másik Ronald Coase, lényegében Pigou elméletével ellentétes véleményt képvisel a környezetszennyezés gazdaságtanát illetően. Szakdolgozatomban bemutatásra kerül, hogy mit tekintünk a környezetvédelmi szabályozás céljának. Illetve ismertetem a környezetszabályozási eszközöket. A környezetszabályozási eszközöknek két típusát különböztetjük meg, az egyik a direkt vagy más néven normatív szabályozás, a másik a közvetett vagy gazdasági szabályozás. A környezetvédelmi adókat több szempont szerint is csoportosíthatjuk. Csoportosíthatjuk környezetvédelmi szempont, illetve adójogi szempont szerint. Elemzésemhez az Eurostat adatbázisában elérhető környezetvédelmi adókból származó bevételeket tartalmazó táblákat használtam. Az elemzés során Magyarország környezetvédelmi adóbevételét hasonlítottam az EU, illetve a V4 átlagához. Az összehasonlíthatóság érdekében GDP arányos elemzést folytattam, illetve az adatokat euróban hasonlítottam össze. Az elemzés során külön kitértem az energiaadók, közlekedési és szállítási adók, szennyezési adók, illetve erőforrásadók alakulásának bemutatására. Mind az energiaadók, mind a közlekedési és szállítási adók GDP arányosan csökkenést mutattak, azonban az abszolút értéken vett összege növekedett. Ennek oka, hogy a GDP nagyobb mértékben növekedett, mint ezen adókból származó bevétel. A szennyezési és erőforrásadók GDP arányosan és abszolút értékben is inkább együtt mozgást mutat. Összességében a hipotézisemet nem sikerült bizonyítani. Magyarország egyre kevésbé támaszkodik a környezetvédelmi adóbevételekre. Környezetünk egy végesen rendelkezésre álló erőforrás melynek a megóvására törekednünk kellene. Ebből kifolyólag sokkal inkább elvárható lett volna, ha a GDP arányos ökoadók évről évre növekednek. A jelenlegi orosz ukrán háború miatt nem gondolom, hogy az elkövetkező pár évben nagyobb hangsúlyt fektetnének a környezetvédelemre. Azonban fontosnak tartom azt megjegyezni, hogy mindannyian hozzájárulunk környezetünk alakulásához akár egy legkisebbnek vélt cselekedettel is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	EU környezetvédelmi politika, környezetvédelem, környezetvédelmi adó(k), környezetvédelmi törvény, ökoadó
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 10:22
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 11. 10:22

Actions (login required)

Tétel nézet