A szervezeti kommunikáció szerepe a munkaerő megtartásban egy termelő vállalatnál

Herédi Éva (2022) A szervezeti kommunikáció szerepe a munkaerő megtartásban egy termelő vállalatnál. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

[thumbnail of Szakdolgozat_A szervezeti kommunikáció szerepe a munkaerő megtartásban_Herédi Éva_QHKEUL_2022. május.pdf] PDF
Szakdolgozat_A szervezeti kommunikáció szerepe a munkaerő megtartásban_Herédi Éva_QHKEUL_2022. május.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2027. Május 09..

Download (1MB)
[thumbnail of Titkosítási kérelem_Herédi Éva_QHKEUL_2022.pdf] PDF
Titkosítási kérelem_Herédi Éva_QHKEUL_2022.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (191kB)
[thumbnail of Témavázlat és összefoglaló_Herédi Éva_QHKEUL.pdf] PDF
Témavázlat és összefoglaló_Herédi Éva_QHKEUL.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2027. Május 09..

Download (225kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatom célja az volt, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, miért szükséges a dolgozókkal történő folyamatos kommunikáció, milyen módon és csatornákon keresztül érdemes velük kommunikálni, hova vezethet a kommunikáció hiánya, és milyen módon fejleszthető ez egy 300 főt foglalkoztató vállalaton belül. A mai munkaerőpiaci helyzetben azt tapasztalhatjuk, hogy a HR szakembereknek egyre nagyobb kihívással kell szembenézniük, ha megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőt akarnak biztosítani a vállalatuk számára. Ebben szerepet játszik az elmúlt években felborult helyzet, a munkaerő tömeges külföldre vándorlása, valamint a piacon, a munkáltatók között kialakult, kiélezett verseny. A korábbi tapasztalatokkal ellentétben, egy mai HR-es szakembernek már nem elegendő toborzási és személyügyi feladatokat ellátnia, sokkal inkább áthelyeződött a hangsúly a már meglévő dolgozók megtartását célzó intézkedések, stratégiák kidolgozására, valamint az új munkaerő megszerzésére irányuló marketing tevékenységre. Nagy szükség van meglévő a dolgozók motiválására, elköteleződésük kialakítására, melyben nagyon fontos szerepet játszik a belső kommunikáció. Kutatásomban mind kvalitatív, mind kvantitatív módszert alkalmaztam. Készítettem egy interjút a vállalat vezetőjével, ahol megvizsgáltam a munkaadói oldalt. Kérdőívet juttattam el a vállalat mind a 300 munkavállalójához, ennek ellenére kb. egyharmados kitöltési arány mellett tudtam csak a vizsgálatot elvégezni, 110 fő válaszolta meg a kérdéseimet. Érdekes eredményre jutottam a vizsgálat végén. 3 feltevést fogalmaztam meg a kérdőíves felméréssel kapcsolatban, melyek szerint 1. a vállalat által alkalmazott kommunikációs csatornák hatékonyan működnek és a dolgozók információ ellátottsága megfelelő, 2. a dolgozók elégedettek a szervezeten belüli kommunikációval, valamint 3. a dolgozók elkötelezettek a munkaadójuk felé. A feltevéseim nem nyertek igazolást, mind hamisnak bizonyult. A két oldal összehasonlításának eredménye az, hogy bár vannak átfedések a vezetőség és a munkavállalók válaszai között, inkább eltér egymástól a két oldal.  A kommunikáció hatékonyságát és az információellátást tekintve a dolgozók jóval negatívabban értékelték a helyzetet, mint a vezető, bár saját belátása szerint is vannak hiányosságok ezen a téren, amin a jövőben szükséges változtatni, főként a munkahelyi vezetők szerepe kiemelkedő és egyben hiányos is a vállalatnál. A motiváció kérdőíves felmérésének eredménye szintén eltér a vezető véleményétől, a munkaadó nem látja annyira rossznak a helyzetet, bár azt kiemelte, hogy ez inkább a vezetői és középvezetői szintre érvényes. Ha ezt leszámítjuk, akkor tulajdonképpen ebben egyezik a munkaadói és a munkavállalói oldal. Arra a kérdésre, hogy a szervezeten belüli kommunikáció mitől javulna, egyezést mutatott a két eredmény. A dolgozók bővebb tájékoztatást és több vezetői odafigyelést várnának. A vállalat vezetője is úgy gondolja, hogy erre szükség lenne, és a vezetők szorosabb együttműködése révén jóval több információval kellene ellátni a munkavállalókat. Itt szintén felmerült a munkahelyi vezetők és a HR szerepe.  Összességében úgy gondolom, hogy a vállalatnál szükségszerű lenne egy részletes, teljes körű dolgozói elégedettség felmérés, amiből megállapítható lenne, hogy a dolgozói elkötelezettség kialakításához mely területek fejlesztése lenne szükséges. Javaslom továbbá egy olyan kommunikációs stratégia kidolgozását, amely a munkavállalók véleményét, igényeit is figyelembe veszi, és az ehhez megfelelő kommunikációs csatornákat alkalmazza.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Üzleti és HR menedzsment

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Kiss Tamás
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Németh Tamás
Belső
főiskolai docens; Menedzsment Tanszék; PSZK

Mű típusa: záródolgozat
Kulcsszavak: Deci-Ryan, elkötelezettség, Herzberg, Maslow, motiváció, szervezeti kommunikáció
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Okt. 11. 10:18
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 11. 10:18

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet