A koronavírus hatása az egyetemisták pénzügyi tudatosságára

Győri Károly Benedek (2022) A koronavírus hatása az egyetemisták pénzügyi tudatosságára. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Győri Benedek_A koronavírus hatása az egyetemisták pénzügyi tudatosságára.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (890kB)
	PDF BA_O_Győri_Károly_Benedek.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (168kB)

Absztrakt (kivonat)

Az COVID-19-hez hasonló válságágok mindig felhívják a figyelmet a pénzügyi tudatosság fontosságára. Alapvetően én mindig pénzügyileg tudatosnak tartottam magamat, de a lezárások hatására én is változtattam a szokásaimon. Amellett, hogy a bezártság miatt többet tudtam a hónap végén félretenni, jobbnak láttam, hogy ne csak a számlámon álljon a pénz, ezért elkezdtem jobban érdeklődni a tőzsde iránt és a megtakarításaim egy részét részvényekbe fektetni. A dolgozatom témájának az ötletét is főként ez adta, ugyanis kíváncsivá tett, hogy más magyar egyetemisták is változtattak-e a pénzügyi szokásaikon.     Ennek érdekében úgy gondoltam, hogy célszerű először letisztázni mit is jelent a pénzügyi kultúra. Ehhez több definíciót is találtam, amikből az OECD és a Magyar Nemzeti Bank definícióját tartottam a legjobbaknak.     Ezt követően megvizsgáltam néhány külföldi, illetve hazai kutatást, hogy jobban el tudjam helyezni Magyarországot a világ többi országához képest. A Standard & Poor’s és a Világbank egyik legnagyobb szabású kutatásában Magyarország például a 20. helyezést érte el a résztvevő 148 országból, ha pedig Európa szinten vizsgáljuk az eredményeket, akkor ott a középmezőnybe tartozunk az átlagnál kicsivel jobb teljesítménnyel. Ugyanakkor a kutatások arra is kitértek, hogy ennek ellenére még mindig rengeteg fejlesztendő terület van a pénzügyi kultúra szempontjából, mind világ-, mind hazai szinten, illetve a leginkább sérülékeny csoportoknak a fiatalokat és a nőket nevezték meg.      Fő témám vizsgálatához az Állami Számvevőszék kutatását dolgoztam fel, amit először 2013-ban végeztek el, de koronavírus miatt 2020-ban megismételtek, hogy képet kapjanak arról, miként változott az egyetemisták pénzügyi kultúrája a válság hatására. Az eredmények azt mutatják, hogy a pénzügyi tájékozottság szintje (PTM), amely a hallgatók kalkulációs készségekkel kiegészített tudásszintjét méri, nem változott a két felmérés között, a pénzügyi kultúra szintje azonban szocio-demográfiai ismérvek alapján eltérő: a fiúk, a felsőoktatásban pénzügyi- gazdasági ismereteket tanuló hallgatók, és azok, akik huzamosabb ideig külföldön tartózkodtak magasabb PTM értékkel rendelkeznek.     A hallgatók valós és vélt tudása közt is lényeges a különbség, ugyanis 2020-ban nagyobb mértékben értékelték túl a diákok a pénzügyi ismereteiket, mint korábban. Ezzel szemben a kitöltő hallgatók közel 80 százaléka kockázatkerülő volt, vagyis annak ellenére, hogy túlértékelik a saját tudásukat mégsem mertnek kockázatot vállalni, aminek akár negatív következménye is lehet, hiszen emiatt lehet nem kezdenek bele olyan pénzügyi tranzakciókba, ami a jólétüket növelhetné.     Habár a diákok rendelkeznek egyaránt rövid és hosszútávú célokkal is, a jövedelmi helyzetük sokaknak nem teszi lehetővé, hogy a hosszútávú céljaiknak megfelelően cselekedjenek. A többség éppen ezért a rövidtávú megtakarítási formákat részesíti előnyben, mert számukra fontosabb a likviditásuk megőrzése. Mindkét kutatásban azt találták, hogy a fiatalabb korosztály és a nők jövedelme elmarad az idősebbek és a férfiakéhoz képest, ami egybecseng a külföldi és hazai kutatások megállapításaival.     Összevetve az eredményeket több külföldi kutatással, fő különbségként azt találtam, hogy míg itthon leginkább a gazdasági szakon tanulók érik el a legjobb eredményt a pénzügyi kultúrára irányuló teszteken, addig a főként nyugati kutatásokból az látszik, hogy ott a mérnök hallgatók teljesítenek a legjobban. Ezt főként azzal magyarázzák, hogy a mérnökök sokkal jobbak a matematikai tárgyakban, ezáltal jobb megoldóképességgel is rendelkeznek, ami a valós szituációkban kifizetődőbbnek bizonyulnak a pénzügyi ismeretek birtoklásával szemben.  Szintén ezzel magyarázzák a nők alul teljesítését is, mivel az eredményeik alapján a nők kevésbé preferálják a matematikát igénylő tárgyakat.    A kutatás összességében azt állapította meg, hogy a pénzügyi tájékozottság szintje alig változott, pedig a vizsgált időszakban már nagyobb figyelem irányult a pénzügyi tudatosság fejlesztésére az MNB és az állam programjainak a révén. Ezzel szemben az attitűdök területén pozitív változások voltak megfigyelhetők. A hallgatók magabiztosabbá váltak a pénzügyeik területén, fontosnak tartják, hogy legyenek megtakarításaik, illetve igyekeznek biztonsági tartalékot is képezni. Ahhoz azonban, hogy a hallgatók pénzügyi tudásszintje és kockázatkezelő képessége erősödni tudjon, az oktatás során nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzügyi ismeretek oktatásán felül azok gyakorlati alkalmazására, illetve a befektetési és a vállalkozási ismeretek oktatására is. Továbbá a külföldi kutatások eredményét figyelembe véve a matematikát igénylő tárgyak oktatása során célszerű lehet nagyobb figyelmet fordítani a női tanulókra.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	befektetés, felsőoktatás, koronavírus-járvány (COVID-19), megtakarítás, pénzügyi kultúra
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 10:18
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 11. 10:18

Actions (login required)

Tétel nézet