Nyugdíjrendszer Magyarországon

Agud Brigitta (2022) Nyugdíjrendszer Magyarországon. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Agud_Brigitta_MSC_PÜ_Nyugdíjrendszer Magyarországon.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Agud_Brigitta_MSC_PÜ_Nyugdíjrendszer Magyarországon_összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (379kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomat Magyarország nyugdíjrendszeréről írtam, amely megérett a változásra. Az Európát és több ázsiai országot, köztük Japánt is érintő demográfiai, illetve gazdasági változások megmutatták, hogy a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága veszélybe került minden elöregedő társadalomban. Hazánkban fogy a népesség, az előrejelzések szerint 2050-re 8,47 millióra, 2100-ra pedig 6,8 millió főre csökken a magyar lakosság száma. A munkaképes korúak száma szintén csökken, míg az időskorúak aránya nő a teljes lakosságon belül, és a várható élettaram növekedésével egyre hosszabb ideig élvezhetik nyugdíjas éveiket. Ezzel egyidőben csökken a gyermekvállalási kedv, tehát nem nehéz belátni, hogy már 40 év múlva láthatóvá válnak a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságának következményei. A nyugdíjszakemberek hosszú évek óta arra figyelmeztetnek, hogy a nyugdíjkasszában egyre kevesebb összeg áll rendelkezésre a nyugdíjak kifizetésére, ezért új elveket dolgoztak ki. Az egyik legnépszerűbb elmélet ma a humántőkébe, azaz a gyermekbe való befektetés gondolata, amely a nyugdíjak megállapításánál hozamként realizálódna. Ez azt jelenti tehát, hogy a nyugdíj összegének, vagy akár a nyugdíjkorhatár megállapításánál figyelembe vennék a szülők által felnevelt gyermekek számát és iskolai végzettségét. Ugyanis minél képzettebb a gyermek, annál magasabb jövedelmet tud elérni aktív éveiben, és így hozzájárulni a magyar nyugdíjrendszerhez. Vannak, akik a felnevelés költségét vennék figyelembe, mint Banyár József, más szakemberek azonban a felnevelt, már aktív korú gyermekek által befizetett személyi jövedelemadóval, vagy nyugdíjjárulékkal kapcsolják össze a nyugdíjat. Abban egyetért minden szakember, hogy a nyugdíjrendszernek több pillérből kell állnia, nem elég az állami felosztó-kirovó csatorna, és abban is egyetértenek, hogy a gyermektelen aktív korúak minél hamarabb kezdjenek el takarékoskodni, mert számukra egyik modell sem nyújt teljes biztonságot idősebb éveikre. Amennyiben marad az állami nyugdíjrendszer egyetlen, felosztó-kirovó elven működő csatornája, akkor az egész magyar aktív korú lakosság számára sem marad más lehetőség, mint a megtakarítás. A magyarok nyugdíjcélú megtakarítási hajlandósága elmarad az európai átlagtól, sajnos évről évre csökken az öngondoskodási termékekbe fektetők aránya. A 2008-ban bekövetkezett világgazdasági válság következményeinek kezelése során láthatóvá vált, hogy nem rendelkezünk megfelelő szintű pénzügyi tudással, amit 2010-ben, 2015-ben, majd 2020-ban az OECD által elvégzett nemzetközi összehasonlító kutatás is alátámasztott. Tehát a magyar lakosságra jellemző, hogy nem tervezik meg tudatosan a pénzügyeiket, nagyon kevesen készítenek éves költségvetést, nem követik nyomon a kiadásaikat és kevesen gondolnak az öngondoskodásra. Kitekintésként a japán nyugdíjhelyzetet mutattam be. Ez a több mint 125 millió főt számláló szigetország szintén demográfiai problémákkal küzd, drasztikusan emelkedik az időskorúak aránya a népességen belül. A japán nyugdíjrendszer bonyolult, náluk létezik az alapnyugdíj, amelyet kiegészít a munkavállalói nyugdíjbiztosítás. Minden 20 és 59 év közötti japán, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár az állami nyugdíjrendszer hatálya alá tartozik. Ösztönzik az idősebb korosztályt, hogy a nyugdíjuk mellett még dolgozzanak, ezért 2022 áprilisától a nyugdíjjogosultság igénylésének korhatára 70 évről 75 évre kitolódik. A nyugdíjkorhatár 65 év, amikortól teljes nyugdíjra jogosultak. A japánok évente felülvizsgálják a már megállapított nyugdíjakat, és ötévente a teljes nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Kérdőíves felméréssel arra kerestem a választ, hogy az ismerősi körömben a jelenleg még aktív korúak hogyan gondolkodik a nyugdíjas éveikről és mennyire népszerű az öngondoskodás. Megállapítható, hogy nyugdíjcélú megtakarítással a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők többsége rendelkezik, akik legalább 400.000 forint nettó havi jövedelemmel rendelkeznek. A nyugdíjreformokat az ismerőseim szélesebb köre, tehát nem csak a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők támogatják, rendkívül népszerű a nyugdíjak összekapcsolásának elmélete a gyermekneveléssel. Szakdolgozatom leadása előtti napokban nyújtotta be Bencsik János független országgyűlési képviselő törvénymódosítási javaslatát a szülői nyugdíj bevezetéséről. Örvendetes, hogy a törvényhozás szintjére eljutnak a szakemberek elméletei, de nagy szükség lenne arra, hogy egy minden részletre kiterjedő nyugdíjprogramot dolgozzanak ki, amely nem teremt szakadékot a társadalmi csoportok között. A magyar nyugdíjrendszernek el kell indulnia a változás felé, ehhez arra van szükség, hogy a mindenkori kormány meghallgassa a szakembereket, lehetőséget adjon egy társadalmi párbeszédre és kezdje el érzékenyíteni az embereket a változásra.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	gyermekvállalás, Japán, megtakarítás, nyugdíj, öngondoskodás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 10:18
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 11. 10:18

Actions (login required)

Tétel nézet