Az államháztartás és a jegybank, a monetáris intézményrendszer kapcsolata

Bartha Csenge Kitti (2022) Az államháztartás és a jegybank, a monetáris intézményrendszer kapcsolata. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF Záródolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2027. Május 09.. Download (858kB)
	PDF Titkosítási kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (53kB)

Absztrakt (kivonat)

Az államháztartás és a jegybank, a monetáris intézményrendszer kapcsolatában fontos megvizsgálni az egyes rendszereket külön-külön is. Valamint azt is, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz, milyen funkciókat látnak el, ezen funkciót ellátásához milyen forrásból szerzik a bevételeket. Az államháztartás esetében érdemes külön kitérni arra, hogy a költségvetést mikorra és milyen formában szükséges elfogadni és az elfogadásnak mik a feltételei és az estleges korlátai. Az államháztartás esetében milyen költségeket különböztetünk meg. Ezen költségnemek lehetnek kiadások vagy bevételek. A befolyt összegekből miket kell minden esetben fedeznie az államnak és mik azok a feladatok, amiket esetleg az alrendszerek fele ki tudnak szervezni. Minden olyan tevékenységet az államnak kell ellátnia, ami közfunkciót, szolgál. Ilyen ellátandó feladatok a szociális vagy jóléti szerepét, az állami-önkormányzati szociális, egészségügyi, oktatási rendszer működtetése, nyugdíjrendszer és egészségbiztosítási, gyermek- és ifjúságvédelemi intézményrendszerének fenntartása, valamint a munkanélküliség kezelése. A közös fogyasztás keresletét szabályozni kell, adminisztratív szempontból, hogy mikor, hogyan és ki vehet igénybe egy adott szolgáltatást. Az államháztartás a bevételit, alkotmányosan irányított státusza révén szerezi meg az ehhez szükséges forrásokat. Az államháztartás kettő nagy alrendszerre bontható, melynek egyik része a központi költségvetés a másik pedig az önkormányzati alrendszer. A társadalombiztosítási alap a központi alrendszer részét képezi, 2010 előtt pedig az államháztartás egyik alrendszere volt. A társadalombiztosítás is 2 nagy csoportra osztható mely a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap. A két csoport lényege, hogy biztosítja az ország lakossága számára a szükséges bevételeket, annak függvényében, hogy éppen milyen helyzetben vannak. Egészségbiztosítási Alap célja a várható élettartam meghosszabbítása, az egészségkárosodások és életminőség romlásának elkerülése, a népességfogyás csökkentése, míg a Nyugdíjbiztosítás célja, hogy az aktív munkában történő éveket követő, kereslet nélküli időszakra biztosítani tudja a megélhetést. Ezen rendszereket pénzügyi szempontból az államnak kell ellátnia, a befizetett adók és hozzájárulások segítségével. Az Önkormányzati alrendszerébe tartozik a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat, a területfejlesztési önkormányzati társulás, és az ezek által irányított költségvetési szervek, illetve a térségi fejlesztési tanács. Az Önkormányzatoknak ugyan úgy vannak kiadásaik és bevételik is. A monetáris intézményrendszer kapcsolatában a másik fontos szereplő a jegybank, melynek elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank rendelkezik alapvető feladatokkal melyek ellátásáért, csak ő a felelős, és meghatározott feladatkörrel is rendelkezik. Ezen felül meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. Fontos szerepe van a kapcsolatban az alapkamatnak is. Az alapkamat nem más, mint az MNB által közzétett irányadó kamatláb, melynek mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Jelentősége ma már nem elsősorban a piaci kamatok befolyásolásában van, hanem abban, hogy több kedvezményes konstrukció kamatozása kötődik hozzá. Jegybanki alapkamatról 1990- óta beszélhetünk. 1990.10.15-én a jegybanki alapkamat mértéke 22% volt. Ez a szám évről évre változik és rengetek a befolyásoló tényező. A rendszerváltás után, komoly politikai, gazdasági folyamatok indultak meg az országban, melyek befolyással voltak az alapkamatra is. Az alapkamat mértéke folyamatosan változik. A kezdetei 22%-os értékről a jelen időszakra (2022.03.23) ennek mértéke már csak 4,40%. A legalacsonyabb alapkamatra 2020.07.22.én volt példa, mivel ekkor 0,60%-on állt, de ezt követően folyamatos emelkedésbe kezdett, mely növekedés a mai napig sem változott. A jegybankot és monetáris politikát, inflációs változásokat és a gazdasági körülményeket figyelembe véve nincs egyszerű dolga a pénzintézetnek.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	projektmunka
Kulcsszavak:	ábrák, államháztartás rendszere, jegybank, jegybanki alapkamat, monetáris politika
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 10:17
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 11. 10:17

Actions (login required)

Tétel nézet