Németország Észak- Rajna-Vesztfália tartományának társadalmi és gazdasági elemzése a gazdasági- és pénzügyi válság tükrében

Kelemen Balázs Sándor (2015) Németország Észak- Rajna-Vesztfália tartományának társadalmi és gazdasági elemzése a gazdasági- és pénzügyi válság tükrében. Külkereskedelmi Kar.

PDF Szakdolgozat - Kelemen Balázs - VÉGLEGES - 2015.12.03..pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (19MB)

Absztrakt (kivonat)

A kutatásom szakmai célja, hogy feltérképezzem a tartomány főként gazdasági, de társadalmi helyzetét és szerkezetét is a 2008-ban kezdődő gazdasági- és pénzügyi válság előtti és az ezt követő időszakban egészen napjainkig. Ezt a körülbelül 10 éves időszakot vizsgálva azokat a folyamatokat, döntéseket és azok hatásait térképeztem fel, amelyeknek befolyása volt az aktuális gazdasági helyzet kialakulására és esetleges társadalmi vonatkozással is rendelkeznek. Erre a különböző időszakok adatait és azoknak a változásainak összehasonlítását használom eszközként. A kutatás személyes célja ugyanakkor a jelenlegi környezetem minél szélesebb körű megismerése. Először Erasmus hallgatóként, majd gyakornokként éltem Észak-Rajna-Vesztfáliában, jelenleg pedig a tartomány legnagyobb városában, Kölnben élek és dolgozok. A kutatásom során arra törekedtem, hogy megtaláljam azokat a fő belső és külső hatásokat, amelyeknek nagy befolyásuk volt a válság okozta problémákra és azok kezelésére. Meghatároztam a válság által előidézett főbb gazdasági folyamatokat és azok lefolyását, azaz a hatások vizsgálatával egyidejűleg vizsgáltam a következmények alakulását. A kutatás információbázisát igyekeztem sokrétűen felépíteni. A legfőbb adatforrásom a (tartományi) statisztikai hivatal adatbázisai és elemzései. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a német nemzetgazdasághoz hasonlóan a tartomány is nagymértékben exportorientált, amely a válságot követő időszakban kis mértékben tovább erősödött. A kereskedelmet vizsgálva azt az eredményt kaptam, hogy a partnerek többségét még mindig az EU tagállamok teszik ki, de a nem EU tagállamokkal folytatott kereskedelem nagyobb szerepet kapott a válságot követően. A visszaesést követően az ipar teljesítménye csak lassan és csak a válság előtti szintre erősödött vissza. Jellemzően stagnálás figyelhető meg, a jelentősebb változások inkább a különböző iparágak trendjeiben jelennek meg, amelyet dolgozatomban részletesen is ismertetek. A válság hosszantartó, legfőbb hatása nem a hosszú távú volumenváltozásban, hanem a szerkezeti átrendeződésben tükröződik. Tovább nőtt a szolgáltatások aránya, és halványult a szolgáltatásokat és az ipart elválasztó vonal. A feldolgozóipar stagnálásának, illetve hanyatlásának a válság újabb lökést adott. A kutatás alapján úgy gondolom, hogy azok az iparágakat, amelyek innovatívabbak voltak, kevésbé érintette a válság. Véleményem szerint a feldolgozóipar leépülése ellen annak innovációjába való befektetéssel lehet a legtöbbet tenni. Fontos, hogy ez a jövőben is húzóágazat maradjon, hiszen más gazdasági területek sikere is ettől függ. A tartomány bizonyos részeihez egyértelműen hozzá lehet rendelni egy-egy ipari vagy szolgáltatási szektort, amely eredményeképpen a válság a különböző tartományi területekre nagyon eltérő hatást fejtett ki. Úgy gondolom, hogy a területek gazdasági struktúrájának diverzifikációjával csökkenthető lenne egy adott esemény negatív hatásának koncentrációja, amellyel hatékonyan lehetne küzdeni a tartomány bizonyos területeinek leszakadása ellen. A gazdaság külkereskedelmi fókusza nem csak a válság hatásainak begyűrűzésében játszott szerepet, hanem gyorsan meginduló növekedésben is. A legfontosabb kereskedelmi partnerek gazdasága viszonylag gyorsan növekedésnek indult, amely a növekvő keresleten keresztül segítette a tartomány és Németország gazdaságának kilábalását is. A gyors felépülést az is segítette, hogy a világpiacon az ipari termékek iránti kereslet gyorsan élénkült, amely a tartomány egyik fő exportcikke. Az innovációt célzó befektetések állami ösztönzését segítségnek tartom a recesszió meggátolásában, hiszen a modern termékek és szolgáltatások iránti keresletben kisebb mértékű egy esetleges visszaesés. A válság munkaerőpiacra kifejtett hatása a vizsgált tartományban jelentősebb volt, mint nemzetgazdasági szinten. A tartomány kerületeiben leginkább a kisebb városok és települések, illetve a jelentősebben iparközpontú (különösen feldolgozóipar) területek szenvedtek el nagyobb mértékű visszaesést. A fent említett gazdasági diverzifikációval lehetne csökkenteni ennek mértékét. A költségvetési bevételek csökkenésével egyidejűleg növekedett a tartomány nominálisan már eddig is legnagyobb adóssága. A szövetség által meghatározott úgynevezett adósságfék program csak 2020-tól kötelező a tartomány számára, de a konszolidációs időszak keretében már sikerült csökkenő tendenciát elérni. Az adósságfék megvalósulásának üteme és sikere nagymértékben függ a tartomány gazdaságának teljesítményétől az adóbevételeken keresztül, de úgy gondolom, hogy hosszútávon ez a tartomány vezető szerepének és stabilitás egyik alappillére. A társadalmi változások Észak-Rajna-Vesztfáliát is érintik, de a társadalmi problémák mennyisége és mértéke sokkal pozitívabb képet rajzol a közeljövőben, mint például a volt keletnémet tartományoké. A jóléti állam, a nyugdíjrendszer vagy az egészségügy fenntartása ennek ellenére egyre nehezebbé válhat, hiszen ezek nem tartományi, hanem szövetségi szinten aggregálódnak. A tartomány nagy területe és népes lakossága, illetve minden tekintetben eltérő szerkezeti felépítettsége miatt általános érvényű, a tartomány minden részére jellemző megállapítást keveset lehet mondani. Összességében kijelenthető, hogy az exportfüggőséget nem sikerült csökkenteni, amely ugyan a növekedés és gazdaság motorja, de ugyanakkor kockázatokat is rejt, amelyet csak részben ellensúlyoz a (nemzetközi) szolgáltatások növekvő szerepe. A közlekedési infrastruktúra és a jóléti kiadások növekvő terhei, a hitelfelvétel korlátozása, illetve a hosszútávon várható népességfogyás tartoznak a legkritikusabb és legnagyobb kockázatokat rejtő területek közé. Véleményem szerint a tartomány hosszú távú növekedésének legjelentősebb forrása a gazdasági szerkezet sokszínűségének fenntartása. Az eddigi megfigyelhető változások és trendek alapján, a tartomány hosszú távú növekedését reálisnak tartom.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Németország, Észak-Rajna-Vesztfália, Gazdasági válság, Gazdasági elemzés, Társadalmi elemzés
Felhasználói azonosító szám (ID):	Turányi Nóra
Rekord készítés dátuma:	2015. Dec. 10. 13:25
Utolsó módosítás:	2016. Jún. 09. 10:50

Actions (login required)

Tétel nézet