Banki IT szektorban, agilisan dolgozó fejlesztőcsapatok hatékonyságának mérése és IT támogatása

Juhász Ádám (2022) Banki IT szektorban, agilisan dolgozó fejlesztőcsapatok hatékonyságának mérése és IT támogatása. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF B3EAK8_JuhaszAdam_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF szakdolgozati-osszefoglalas.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (222kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatom központi témája az agilis fejlesztő csapatok hatékonyságának mérése a Raiffeisen Bankban. A fő probléma, hogy számos mérést lehet használni és nehéz eldönteni, hogy melyek azok, amelyek a legnagyobb értéket adják. A bankban több metrikát is használnak, de ezeknek az összessége nem teljes és nincsen minden csapat teljesítménye mérve. Egy másik kérdéskör, amivel foglalkoztam a dolgozatom során az az, hogy a csapatokat, hogyan lehet megfelelően összeállítani ahhoz, hogy hatékonyan működjenek és, hogy a bank rendszereinek komplexitása ezt mennyire korlátozza. A dolgozatom célja, hogy összegyűjtsem és csoportosítsam a teljesítmény mérést szolgáló metrikákat, elemezzem azok jelenlegi használatát a bankban és feltérképezzem ezek alapján a mérésekben rejlő hiányosságokat. Célom még az is, hogy az esetleges új mérések bevezetéséhez szükséges előfeltételeket feltárjam és azoknak megoldási lehetőségeit vázoljam. Kutatásom két hipotézise: H1: Egy agilis fejlesztés hatékonyságát nem lehet meghatározni, kizárólag egy mérőszám segítségével, hanem objektív és szubjektív mérések összességével lehet megközelítőleg jól elemezni egy csapat teljesítményét. H2: A Raiffeisen Banknál a legnagyobb hatékonyságcsökkentő tényező a különböző csapatok szállításainak összefüggéseiből adódó várakozási idő. Ezen csapatokat, a komplex architektúra miatt nem lehet teljeskörűen keresztfunkcionális csapatokká alakítani, kerülő megoldással azonban optimalizálható a szállítás. Kutatásomat a Raiffeisen Bankban dolgozó szakértőkkel készített mélyinterjúkkal végzem el, akik felelősek az agilis csapatok transzformálásáért, méréséért és hatékonyságáért. Az alábbi kutatási kérdéseket szerettem volna megválaszolni a dolgozat elkezdésekor: ·         Mi az a pont, amikor van értelme már hatékonyságot mérni egy transzformálódó csapat esetében? ·         Milyen típusú mérések vannak az agilis fejlesztés hatékonyságával kapcsolatban? ·         Milyen típusú méréseket használ ezekből a Raiffeisen Bank és milyen érettségi szinten? ·         Mik az előfeltételei, hogy egy csapat hatékonyságát tudjuk mérni?         ·         Milyen előnyei és hátrányai vannak, ha egy szervezet szoftverfejlesztéséhez a komponens csapatok kialakítása mellett dönt egy transzformáció során? ·         Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, ha inkább termékre optimalizáltan alakítunk ki csapatokat? A dolgozatom a hipotéziseknek megfelelően két részre bontható. Első felében tekintem át a mérések csoportosítását és az ezekbe a csoportokba tartozó legfontosabb konkrét metrikákat, amik összessége alapján egy közel teljes képet lehet kapni a csapatok teljesítményéről. Majd megvizsgálom, hogy a Raiffeisen Bankban mely mutatókat és milyen minőségben használják, illetve keresem azokat a mutatókat, amiket még nem vagy nem megfelelő minőségben használnak. Ezt követően vizsgálom meg azokat a lépéseket, amiket meg kell tenni, ahhoz, hogy alkalmazni lehessen az még nem használt, de szükségesnek vélt mutatókat. Vizsgálom még, hogy a Raiffeisen Bankban a metrikákhoz szükséges adatok gyűjtése, hogy zajlik és, hogy ezekben a folyamatokban milyen lehetséges fejlesztés van még. A második felében a második hipotézisemnek megfelelően vizsgálom a vállalati architektúra komplexitását és az ebből eredő nehézségeket. Vizsgálom még, hogy milyen módon lehetséges az agilis csapatok kialakítása és, hogy a Raiffeisen Bankban a rendszerek összetettsége ezt milyen szinten gátolja és hogy jelenleg a bankban a nem teljesen keresztfunkcionális csapatok közötti szinkronizációt milyen módon optimalizálják. Kutatásom során az általam meghatározott hipotézisek bizonyításra kerültek. ·         H1: A kutatásom alapján egyértelmű tehát, hogy egy csapat hatékonyságát számos aspektus alapján lehet vizsgálni és ezek mind csak egy kisebb részletét mutatják a teljes teljesítménynek. A mélyinterjúk és a kutatások alapján tehát megerősítem a hipotézist, miszerint egyetlen mérőszám nem adja meg azt a kontextust, ami alapján egyértelműen meg lehet állapítani egy csapatról, hogy az hatékony vagy nem hatékony. A metrikák csoportosítása alapján nézve sem elegendő, hogy egy típusú mérőszámok használatával, minden kérdésre választ kapunk. Mindegyik típusú mérésből szükséges többet is elemezni, ahhoz, hogy megközelítőleg minden olyan pontot meg lehessen találni egy csapat életében, ami fejlesztendő és egy átfogó képet lehessen alkotni a teljesítményükről. Emiatt, szükségesnek találom az általam korábban meghatározott, eddig transzparensen nem mért objektív külső metrikák bevezetését is alkalmazását is a Raiffeisen Bank csapataiban.       ·         H2: A hipotézis első fele teljes mértékben igaz, mert a csapatok közötti nem megfelelő szinkronizáció a legkomolyabb probléma, ami csökkenti a csapataink hatékonyságát, nem ezt a részét szándékoztam alátámasztani. Amit igazolni szerettem volna kutatásom által, az a hipotézis második felében található állítás. A hipotézis a kutatás végeztével meg lett erősítve, mivel az architektúrát alaposan elemezve és a mélyinterjúk alapján látható, hogy túlságosan sok tudás szükséges egy csapatba ahhoz, hogy keresztfunkcionális csapatként minden szükséges feladatot képesek legyenek megoldani, ami miatt túlságosan nagy létszámú csapatokat kellene létrehozni. Magas létszám esetén, viszont már nem kezelhető jól egy egységben és csapaton belül túlságosan nehéz összehangoltan dolgozni. Ezt a témakört megvizsgálva a Raiffeisen Bank esetében törekedni kell a csapatok kialakításánál, hogy minél kevesebb csapat közötti szinkronizáció legyen szükséges, néhány kisebb rendszer fejlesztésénél közel önálló csapatot lehet majd létrehozni. Ezen felül pedig szükséges a megfelelő mérésekkel kimutatni azokat a pontokat, ahol a legkevésbé működik hatékonyan a szinkronizáció. Ezeket a pontokat, pedig az erre létrehozott szinkronizációs fórumok segítségével optimalizálni, amennyire csak lehetséges.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	agilis módszertan, bank informatikai rendszerei, hatékonyság elemzése, hatékonyságmérés, szoftverfejlesztés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 10:16
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 11. 10:16

Actions (login required)

Tétel nézet