Fenntartható gazdálkodás – Az ESG helyzete Magyarországon

Kocsis Bence Miklós (2022) Fenntartható gazdálkodás – Az ESG helyzete Magyarországon. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Fenntartható gazdálkodás - Az ESG helyzete Magyarorszárogon_Kocsis Bence MIklós_D7DTML.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_O_Kocsis_Bence_Miklós.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (238kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témája a fenntarthatóság kérdése a gazdaságban, illetve hatása a gazdasági szereplők működésére. Kutatásomban az egyik leggyakrabban felmerülő és egyben az egyik legújabb gazdasági fenntarthatósági irányzattal foglalkozom, ami az ESG. Gazdasági híreket böngészve egyre gyakrabban találkozhatunk a fogalommal, azonban korábbi tapasztalatim azt mutatták, hogy rendkívül kevesen tudják miről is van szó. Az ESG az angol Enviroment-környezet, Social-társadalom, Governance-vállalatirányítás szavak rövidítése. A fogalom egy szempontrendszert jelöl, ami a vállalatok tevékenységének fenntarthatóságát hivatott vizsgálni. A fogalommal bővebben szakmai gyakorlatom során találkoztam, ahol legtöbbször a kockázati terület munkája során merült fel. Azonban általánosságban abban a kontextusban találkoztam az irányzattal, hogy hatása elhanyagoltható a hazai gazdasági szereplők körében. Kutatásomban ennek a hipotézisnek jártam utána, melynek érdekében mélyinterjúkat készítettem pénzügyi vezetőkkel a hazai gazdaság különböző területeiről. A téma aktualitását és egyben az ESG különlegességét két tényező adja. Az egyik, hogy a jelenlegi legismertebb fenntarthatósággal kapcsolatos gazdasági irányzatok, mint a CSR (vállalatok társadalmi felelősségvállalása) vagy az SRI (felelős befektetések), leginkább egy adott területre fókuszáltak. Az SRI főként a vállalatok pénzügyi, befektetési döntéseit érinti, azon belül is inkább a pénzügyi szektorban (intézményi befektetők, bankok) tevékenykedő vállalatok tevékenységére van hatással, míg a CSR-el a vállaltok jóval szélesebb köre foglalkozik, azonban a fenntarthatóság társadalmi kérdéseire koncentrál. Ezzel szemben az ESG egyfajta „tömörítőfogalom”, hiszen magában foglalja a fenntarthatóság környezettel, társadalommal és vállalatirányítással kapcsolatos kérdéseit. A másik kiemelendő tényező, az irányzatok szabályozottsága. Az említett irányzatok legtöbbször ajánlásként jelennek meg és bár származhat hátránya bármely gazdasági szereplőnek abból fakadóan, hogy nem veszi figyelembe a fenntarthatósággal kapcsolatos irányelveket, mindeddig ezek nem voltak jogilag számonkérhetők. A jelenleg is kidolgozás alatt álló EU-s direktívák alapján azonban az ESG-hez rövid időn belül jelentéstételi kötelezettség fog társulni, amely előbb-utóbb a gazdasági szereplők többségére érvényes lesz. 2023-tól a tőzsdén jelen lévő nagyvállaltokra már jelentéstételi kötelezettség vonatkozik, majd fokozatosan a vállaltok szélesebb körét is érinteni fogja. Ennek technikai és jogi megvalósításával az EU Taxonómia Rendelete foglalkozik. A kutatásom alapján igazolást nyert a hipotézis, miszerint az ESG irányelvek integrálása a hazai gazdaságba még „gyerekcipőben jár”. Ez a tény már interjúk szervezése során kezdett beigazolódni, hiszen a termelő tevékenységet folytató KKV-k képviselői sorra jelezték, hogy még nem is hallottak a témáról, vagy rendkívül hiányos ismeretekkel rendelkeznek, arra hivatkozva, hogy a vállalatot még évekig nem fogja terhelni ehhez kapcsolódó kötelezettség. Jelen pillanatban Magyarországon legteljesebben a nagyvállalatok (pl. MOL Nyrt., Magyar Telekom Nyrt.) végeznek ESG tevékenységet. Rajtuk kívül még a pénzpiacokon érdekelt vállalatok (intézményi befektetők, bankok), illetve olyan vállalatok kezdtek el aktívan foglalkozni a témával, akiknek a tevékenységéből fakadóan valamilyen fenntarthatósági érintettsége már korábban is volt (pl. építőipari vállalatok). Interjúm alanyai is az említett kategóriákból kerültek ki. Azon kívül, hogy egy rendkívül szűk réteg foglalkozik Magyarországon ESG-vel, a integráltság foka is igen különböző. A legtöbben még kezdeti fázisban tartanak vagy éppen csak tájékozódnak a témában. Továbbá jellemző a hazai gazdasági szereplőkre, hogy valamilyen belső, etikai megfontolás vezérli őket, ami a vállalt filozófiájából, értékrendjéből fakad. Ebből következik, hogy ESG-vel azok a vállalatok foglalkoznak bármilyen szinten is, akik már korábban is felelősséget vállaltak fenntarthatósági kérdésekben. A pénzügyi és kockázatcsökkentő tényezők még nem hatnak jelentős motiváló erőként, mivel hatásuk szinte egyáltalán nem vagy csupán áttételesen (pl. olcsóbb forrásbevonás) érzékelhető. Fontos még megjegyezni, hogy az ESG három fő területe közül (környezet, társadalom, vállalatirányítás) egyértelműen a környezetvédelemmel kapcsolatos terület van előtérben a hazai gazdaságban. Az megkérdezett vállaltok közvetlen és közvetett tapasztalataik alapján is arra utaltak, hogy ez nem minden esetben kifejezetten ESG tevékenységként jelenik meg, hanem már korábban is gyakorlat része volt. Egybehangzó vélemények szerint a jövőben jelentkező jelentétételi kötelezettség is vet fel néhány problémát. A legfőbb probléma, hogy az irányzat nem érheti el valódi célját, ha a többség csupán külső kényszerből, egyik kötelezettségének próbáleleget tenni. Ez nagy kockázatot jelent abból a szempontból, hogy teret enged az ún. „green-washing”, magyarul „zöldre mosás” jelenségének, amikor a cél nem a valódi fenntarthatóság elősegítése, hanem néhány mutatószámnak valamilyen módon való megfelelés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jelenleg igen kevés előny származik az ESG alapú működésből. Ahogy korábban már említettem, pénzügyi előnyök nem vagy csak áttételesen jelentkezhetnek. Közvetlenül a vállalat pénzügyi- és működési kockázatait sem csökkenti. Ezek oka, hogy az ESG alkalmazásából fakadó pozitív hatásokat minden válaszadó hosszú távon látja érvényesülni és akkor is inkább a hiányából fakadó negatív következményeket látják számottevőnek. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a hazai gazdaság jelentős része még nem kezdte meg a felkészülést annak érdekében, hogy az esetlegesen jelentkező negatív következményeket kiküszöböljék. Az egyetlen jelen pillanatban is kézzel fogható bizonyíték az ESG alkalmazásának előnyeire, a válságállóságban mutatkozik meg. Több tanulmány és az interjúk alanyai is megerősítették, hogy az ESG figyelembe vétele egyértelműen válságállóbbá teszi a beruházásokat, projekteket, és ezáltal az alkalmazó vállalatot magát is. A válságállóságra bizonyítékként az elmúlt két év eseményei (COVID-19 és az Ukrajnában folyó háború gazdasági hatásai) szolgáltak, amelyek a gyakorlatban is próbára tették az ESG válság jellegű kockázatokra gyakorolt hatását.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	befektetések, befektetői motivációk, BÉT, ESG, fenntartható fejlődés, fenntarthatóság, MNB, nem-pénzügyi jelentések, SRI, Taxonómia Rendelet
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 10:15
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 11. 10:15

Actions (login required)

Tétel nézet