Intelligens vállalkozói kudarcok

Győrfi Krisztina (2022) Intelligens vállalkozói kudarcok. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Intelligens_vallalkozoi_kudarcok_Gyorfi_Krisztina_ho793u_VF_MSC_2022_05_10.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF osszefoglalo-Intelligens_vallalkozoi_kudarcok_Gyorfi_Krisztina_ho793u_VF_MSC_2022_05_10.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (210kB)

Absztrakt (kivonat)

ÖSSZEFOGLALÁS INTELLIGENS VÁLLALKOZÓI KUDARCOK GYŐRFI KRISZTINA Levelező/ Vállalkozásfejlesztés /Mesterszak 2022A bevezetésben arról írtam, hogy személyes ismerősöm kérdése is inspirált a dolgozat elkészítésében, amikor azt a kérdést tette fel, hogy mi kell a kudarc pofonjai után való felálláshoz. A téma igen aktuális, a COVID járvány, a háború és a gazdasági válság begyűrűzése várhatóan tovább nehezíti a vállalkozások helyzetét. A dolgozatban arra kerestem a választ, hogy a vállalkozói lét során megtapasztalt különböző kudarcokok közül melyek lehetnek potenciálisan magasabb eséllyel a vállalkozói létet segítő, úgynevezett intelligens bukások?  A dolgozat felépítése unortodox. A szakirodalom feldolgozása során nem csak szintetizáltam és összevetettem a témához kapcsolódó anyagokat, de saját gondolataimmal, tapasztalataimmal, tanulmányaim alatt gyűjtött tudásommal egészítettem ki. A dolgozatban újító gondolatként bemutattam az általam definiált intelligens kudarcindexet. A kudarchelyezetekből való tanulás csoportosításához Neely és szerzőtársainak a vállalkozói kudarc teljesítményvizsgálat alapján történő szemléletét, valamint Shaperd és Patzelt pénzügyi, társadalmi, érzelmi - vagy ezek kombinációjában bekövetkező kudarckategorizálását vettem alapul. Bemutattam a Sitkin-féle „intelligens” bukások követelményeit, miszerint azok előre jól eltervezett cselekedetek, kimenetelük bizonytalan, csekély mértékűek, gyors ciklusban adnak visszacsatolást, valamint relevánsak a személy vagy vállalat szempontjából. Az egyes kudarcoknál külön vizsgáltam, hogy az mennyiben felel meg az öt sitkini kritériumnak. Ahol értelmezhető, ott becslést adtam a kudarcindexre, levezetve a számítás szempontjait. A szekunder kutatás során több, mint 100 kudarcpontot azonosítottam és kategorizáltam. A szakirodalom elemzését Shaperd és Patzelt kategóriái alapján vezettem végig. A pénzügyi kudarcoknál bemutattam, hogy milyen módokon és milyen motivációval késleltetik a vállalkozók a kudarcokat. Elemeztem, hogy melyikből van lehetőség valamilyen tanulásra. A fejezetben szó esik többek közt a veszteségminimalizálás, a rossz finanszírozási forma választása, a magas alternatív költséggel való működés szempontjából bekövetkező kudarcokból való tanulásról is. A társadalmi kudarcok témájának felvezetésénél a vállalkozók alacsony elismertségét és támogatását, a munkáltatóként való magas felelősségét vizsgáltam. A kudarcok szempontjából többek közt a vezetői stílusból fakadó és a nem megfelelő szociális készségekre visszavezethető problémákról írtam. Az érzelmi kudarc témájánál a kudarc tanulásra gyakorolt hatásait elemeztem. Bemutattam, hogyan hat a kudarcból fakadó gyász a motivációra és hogy gátolja le a kudarc miatti sokk a tanulási képességeket. Ismertettem, hogy a negatív érzelmek átváltoztatásának képessége miként gyorsítja a gyász feldolgozását, hogyan javítja a kudarcból való tanulás esélyét. Szót ejtettem az észlelésről, a vakfoltok azonosításának fontosságáról. A szakirodalom kutatását az elemzésből levont következtetéseimmel zártam le, ahol megerősítettem, hogy a pénzügyi, társadalmi és érzelmi kudarcok összefüggésrendszere, komplexitása miatt nem minden esetben lehet intelligens kudarcindexet becsülni. A Módszertan fejezetben kifejtettem, hogy bár kevert módszertani kutatás célravezetőbb lenne, a szakdolgozat keretében nem volt lehetőségem reprezentatív, nagymintás kutatást végezni. Hivatkoztam Király és szerzőtársai cikkére, melyben a kvalitatív és a kvantitatív kutatás ötvözéséből származó előnyökről írnak. Rámutattam, hogy az általam elvégzett munka alapjául szolgálhat a kevert módszertani megközelítésnek a kudarcok kutatásában. A kutatás kvalitatív, de abban a szellemben történt meg, hogy nomotetikus módon univerzális törvényszerűséget találjon az intelligens kudarc vonatkozásában. A primer kutatásnál 12 vállalkozóval és három szakértő alannyal folytattam le félig strukturált interjúkat a témában. A primer kutatás célja az volt, hogy a vállalkozók beszéljenek azokról a kudarcélményeikről, melyeket munkájuk során megtapasztaltak. Az interjúk során elhangzottak alapján beazonosítottam, hogy mi az, amit a vállalkozó sikertelenségnek élt meg és megbecsültem, hogy mekkora a hozzá tartozó kudarcindex, végül azt, hogy a felmerülő nehézségek milyen pozitív hozadékot jelentettek a vállalkozó számára. A szekunder és a primer kutatás alapján összehasonlíthatóvá vált, hogy az előzetesen becsült kudarcindexek beteljesítik-e az elvárást, miszerint a kudarcindexek előrevetítik, hogy magas értékük esetén a kudarc bekövetkezésekor magasabb a valószínűsége a kudarcból való tanulásnak. Rávilágítottam, hogy a Sitkin-féle definícióval nem ellentétes, ha a kritériumoknak eleget nem tévő kudarcokból tanulás következik be, mert az csak definiálja az „intelligens” bukás optimális körülményeit. Ugyanígy a magas kudarcindex nem biztosítja a tanulást, csak előrejelzi, hogy nagyobb az esély annak bekövetkezésére. Táblázatban összegeztem az előre becsült és a tényleges eseteknél számított kudarcindexeket azoknál az eseteknél, ahol a tanulás már bekövetkezett és megállapítottam, hogy a vizsgált esetek túlnyomó többségében az előre becsült és a számolt kudarcindexek között nincs nagy különbség, ami abba az irányba mutat, hogy az intelligens kudarcok objektivizált módon „jósolhatók”. Az intelligens kudarcok kutatása során előtérbe kerültek a „vakfoltok”, azok a hiányosságok és hibák, melyeket a vállalkozók a saját képességeikkel, tulajdonságaikkal, vállalkozásuk működésével kapcsolatosan nem képesek észlelni. Ezek tudatosítása segítheti a vállalkozót abban, hogy tanuljon az elkövetett hibákból. Kigyűjtöttem a primer kutatásból ezeket a kudarcokat, és megnéztem az előre vetített és a számított kudarcindexeket. Arra a megállapításra jutottam, hogy kudarcindexek meglehetősen jól behatárolták azokat a területeket, melyek a vizsgálatban résztvevő vállalkozók számára vakfoltot jelentenek. A primer kutatás során azt a problémát azonosítottam, hogy a vállalkozók általában nincsenek tisztában azzal, hogy azért éri őket kudarc, mert alapvető vállalkozói ismeretek hiánya áll fenn náluk. Összességében elmondható, hogy a kutatásban résztvevő alanyok szinte semmilyen képzésben nem vettek részt sosem, ami a vállalkozói területen lévő tudáshoz vagy képességhez kapcsolódna, többnyire nincs is igényük rá, viszont kudarcaik jórésze abból adódik, hogy ezt a hiányosságot nem ismerik fel, illetve nem kezelik, ennek hiányában az intelligens kudarcok útján való tanulás nem tud bekövetkezni náluk. Felvetettem az állam, mint az általános oktatásért, képzésért felelős szabályozó szerepét és felelőségét a vállalkozók képességeinek és készségeinek általános színvonalához kapcsolódóan. A konklúziókat elemeztem, majd összefoglaltam a kutatási kérdésre és az előfeltételezéseimre vonatkozó megállapításokat. Leírtam, hogy a három fő kudarchatási terület közül, - főleg abban az esetben, ha megfelelő érzelmi és társadalmi háttérrel rendelkezik a vállalkozó -, a kisebb nagyobb pénzügyi kudarcok, ezen belül is kiemelkedően a kapcsolati kudarcok lehetnek potenciálisan magasabb eséllyel a vállalkozói létet segítő, úgynevezett intelligens bukások a sitkini értelemben. Megállapítottam továbbá, hogy a kutatásból megerősítést nyert az előfeltételezésem, miszerint a minőségirányítási, teljesítménymérési rendszert működtető vállalkozóknál, vállalkozásoknál nagyobb az esélye a kudarc hatására való erősödésnek. Rámutattam, hogy a kutatásból arra lehet következtetni, hogy igaz lehet az az előfeltevésem, miszerint a sikeres vállalkozóvá váláshoz kisebb-nagyobb intelligens kudarcok sora vezet, mert azok a vállalkozó interjúalanyok, akik többnyire intelligens kudarcokat szenvedtek el, továbbra is vállalkozók maradnak. Várakozásomnak megfelelően a végzetes kudarcot elszenvedett sikertelen vállalkozások vezetői is úgy nyilatkoztak, hogy tanultak valamit a kudarcból. Az utolsó fejezetben öt javaslatot tettem. Célszerű lenne bevezetni a vállalkozók számára egy alapvizsgát, hasonlóan az Aranykalászos Gazdák rendszeréhez, akár az érettségi rendszerébe integráltan. Célzottan küldött tájékoztató anyagokkal kellene ellátni a vállalkozókat. Finn mintára megszervezésre kerülhetne a Kudarcnap, ahol különböző témákban beszámolhatnánk egymásnak a nehézségeinkről és az abból származó haszonról. Kutatási témának javasoltam a generációk közti kudarcok hatását és további kutatásra javasoltam az intelligens kudarcok témáját.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vállalkozásfejlesztés

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bukás, csőd, intelligens kudarcok, kudarcok, pénzügyi kudarcok, sitkini kudarcok, tanuláselméletek, vakfoltok, vállalkozás menedzsment, vállalkozói kudarcok
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 10:14
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 11. 10:14

Actions (login required)

Tétel nézet