Magyarországi 30 ezer lakos feletti városok helyi személyszállítási közszolgáltatásának összehasonlító pénzügyi elemzése néhány jellemző szolgáltató példáján, a 2018-2021 közötti időszakban, a COVID-19 járvány tükrében

Jónás Zoltán (2022) Magyarországi 30 ezer lakos feletti városok helyi személyszállítási közszolgáltatásának összehasonlító pénzügyi elemzése néhány jellemző szolgáltató példáján, a 2018-2021 közötti időszakban, a COVID-19 járvány tükrében. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF Jónás Zoltán (EMDLMB) - mérnök-közgaszdász 2021 - Szakdolgozat_v2022-05-11-1203.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (6MB)
	PDF temavazlat-es-osszefoglalas-2022-majus.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (117kB)

Absztrakt (kivonat)

Napjaink nagy kihívása a városi közlekedés hatékony megszervezése, beleértve a helyi személyszállítás megszervezését is. Az európai országok többségében a közforgalmú személyszállítás 2019-ig egyre nagyobb arányt képviselt a közlekedési munkamegosztásban, azonban a hazai helyzet ezzel szemben az, hogy a világjárvány hatásaitól függetlenül is csökkenő tendenciát mutat az utasok száma, miközben az önkormányzatok egyre nagyobb forrást kénytelenek biztosítani az ágazat működtetésébe. Ezt a helyzetet tovább súlyosbította a 2020-as a koronavírus járvány azonnali nagymértékű utasszámcsökkenést és bevételkiesést okozott. A járvány okozta tartós hatások pedig bizonytalanok. 30 ezer lakos feletti magyarországi vidéki települések közlekedési szolgáltatóinak beszámolóinak megismerését követően öt olyan magyarországi város autóbuszos személyszállítási közszolgáltatásának legfontosabb gazdálkodási adatait ismertem, ahol jelentős mértékű járműfejlesztés történt, vagy szolgáltatót váltott az önkormányzat. A 2020. évig tartó időszakban vizsgálom a koronavírus járvány hatásait is. A közösségi közlekedés ágazati sajátosságainak részletes ismertetését követően két város (Nyíregyháza és Kaposvár) esetén a két általános szolgáltatói modellnek megfelelő külső (Volánbusz Zrt.) és belső (Kaposvári Közlekedési Zrt.) szolgáltató gazdálkodási modellját ismertetem, majd három olyan várost, (Veszprém, Tatabánya és Kecskemét) ahol szolgáltatóváltás járműfejlesztéssel is párosult. A szolgáltatók bevételeit és ráfordításait vizsgálom az önkormányzati ellentételezések és állami támogatások függvényében. Megismerhető, hogy a fejlesztések, valamint a 2020-as veszélyhelyzet miatti korlátozások milyen hatással voltak a bevételekre, a ráfordításokra és az legfontosabb üzemi mutatókra. A fejlesztések ellenére elmondható, hogy az utasok számának csökkenése továbbra sem állt meg, sőt, nagyobb fejlesztés ellenére is történik nagyobb visszaesés az utasszámokban, amit a koronavírus járvány és annak utóhatása tovább súlyosbít. Az önkormányzatok közforgalmú szolgáltatást érintő szakmai felkészültsége is problémákkal terhelt, az államtól érkező támogatások, rendszere pedig kidolgozatlan és piactorzító hatású elemeket tartalmaz. A felvetett problémák ellenére a közösségi közlekedést, mint a motorizációs folyamatokra adott választ a későbbiekben is szükséges fenntartani, azonban a korábbiakhoz képest annak sokkal nagyobb finanszírozási igénye várható.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Mérnök közgazdász

Konzulens(ek)

Mű típusa:	záródolgozat
Kulcsszavak:	koronavírus-járvány (COVID-19), közösségi közlekedés, közszolgáltatás(ok), nagyvárosok, személyszállítás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 10:14
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 11. 10:14

Actions (login required)

Tétel nézet