A 2021-es európai energiaválság kialakulásának okai és azok energiapiacra gyakorolt rövid távú hatásainak bemutatása

Szilágyi Bálint (2022) A 2021-es európai energiaválság kialakulásának okai és azok energiapiacra gyakorolt rövid távú hatásainak bemutatása. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of GOA86G_Szilágyi Bálint_diplomadolgozat_2022.pdf] PDF
GOA86G_Szilágyi Bálint_diplomadolgozat_2022.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

Az energiaszektor komplexitásából adódóan egyszerre geopolitikai, gazdasági és technológiai kérdéskör, amely az Európai Unió politikájában nagy jelentőséggel bír már a kezdetektől fogva, de a Covid-19 járvány méginkább hozzájárult ezen terület felértékelődéséhez. Dolgozatomban azon kérdésre keresem a választ, hogy milyen okokra vezethető vissza Európában a világjárvány idején kibontakozó és 2021 végén kiélesedő energiaválság, illetve ez hogyan befolyásolta az európai energiapiacot. A feltevés amellett, hogy aktuális, rávilágít az uniós energiapolitikai irányzat hiányosságaira és az energiapiac tulajdonságaiban gyökerező problémákra. Kutatásom során kimondottan a földgázpiaccal foglalkozom, mivel itt volt leginkább érezhető a válság hatása, de az áremelkedésben hasonló tendenciát követett a villamosenergia piaca is. A dolgozatban elsősorban a 2019-2021-es időszakot vizsgálom, de egyes mutatók esetében a könnyebb érthetőség kedvéért felhasználom a korábbi évtizedek adatait is. Az uniós tagországokra való hivatkozás minden esetben az EU-27 közösségére vonatkozik, mivel az Egyesült Királyság 2020 februári 1 óta nem tagja az Európai Uniónak, ugyanakkor a földgázpiac sajátosságából adódóan bizonyos esetekben együtt kerül megemlítésre. Tekintettel a választott témára, munkám során szekunder forrásokra támaszkodom, de bizonyos esetekben önálló véleményt fogalmazok meg, amely kiegészítésként szolgál meglévő tényekhez. Az Európai Unió energiapiacát leíró adatok forrásához az Eurostat adatbázisát veszem igénybe, így biztosítva az egyes mutatók közötti koherencia megőrzését, az információk hitelességét és a számítási módszerekből adódó eltérések kiküszöbölését. Az Egyesült Királyság EU-ból történő távozásával az Eurostat felé szolgáltatott adatáramlás is abbamaradt és helyette csak a brit nemzeti statisztikai adatbázis elérhető, amelynek módszertana némileg eltér az uniós modelltől, ebből következően adódhat minimális eltérés az adatok között. A fejezetek bár különálló témákat fednek le, egymásra épülnek, és részletezésük szükségszerű annak érdekében, hogy átlátható és összefüggő magyarázatot kapjunk az energiaválsághoz vezető okokról és azok következményeiről. A dolgozat első fejezetében áttekintem az energiapolitikai folyamatok alakulását, az európai energiapiac létrejöttét és időrendi sorrendben haladva a liberalizációs céllal megfogalmazott energiacsomagok tartalmát és azok jelentőségét. Ezt követően ismertetem az Európai Unió energiapiacának felépítését, energiamixének összetételét és az ehhez kapcsolódó főbb mutatókat, kiemelt hangsúlyt helyezve a földgázra. Dolgozatom középső eleme a világjárvány nemzetgazdaságokra gyakorolt hatásáról szól, amiben a Covid-19 okozta gazdasági torzulás mellett kitérek az energiapiac és a pandémia közötti összefüggésre, illetve az EU legfontosabb energiaforrásainak fogyasztásában bekövetkező változásokra. Mindezen információk ismeretében térek rá a 2021-es energiaválság közvetlen okaira, az LNG piacon végbemenő eseményekre, a tárolók kulcsponti szerepére, az európai földgázkereslet és termelés alakulására, valamint a vezetékes importban bekövetkező változásra. Végezetül az utolsó fejezetben összegzem az EB által publikált kihívás kezelésére szolgáló eszköztár főbb ismérveit. Óhatatlan tájékoztatnom az olvasót arról, hogy a dolgozat írásakor még nem láttam előre az orosz-ukrán konfliktus bekövetkeztét, így az ebből adódó fejlemények nem jelennek meg részletesen írásomban. Mindazonáltal nem másítva meg a már megtörtént eseményeket, az európai állásponttal összhangban, utalás szintjén megemlítem annak következményeit.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Majoros Pál
Belső
óraadó tanár; Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék; KKK
Weiner Csaba
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: energiapolitika, energiaválság, EU energiapolitika, földgázellátás, koronavírus-járvány (COVID-19)
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Okt. 11. 09:55
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 11. 09:55

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet