A Türk Tanács tagállamainak súlya a világgazdaságban – Milyen lehetőségei vannak a magyar vállalatoknak a térségben?

Kása Botond (2022) A Türk Tanács tagállamainak súlya a világgazdaságban – Milyen lehetőségei vannak a magyar vállalatoknak a térségben? Külkereskedelmi Kar.

PDF KásaBotond-A Türk Tanács tagállamainak súlya a világgazdaságban.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A  Türk Államok Szervezete, régi nevén Türk Tanács és annak tagállamainak (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán) gazdaságtörténete, közös szervezetük múltja, jelene és jövője úgy gondolom, hogy kellőképp összetett és érdekes kutatási témának bizonyult. Nagyon szerteágazó az, amit a Türk Tanácsról hallunk a médiában, a szaklapokban, nagyon felkapott téma ez ma itthon elsősorban azért, mert egy jó aktuálpolitikai lerágott csont. A témaválasztás hátterében az első számú okom tehát az volt, hogy egyáltalán valós képet kaphassak a Türk Tanácsról, mint szervezetről és annak tagországait pozícionálni tudjam a globális gazdasági térképen. A Türk Tanácsot elsősorban gazdaságtörténeti és gazdaságdiplomáciai szempontból mutattam be, a tagállamokat pedig makrogazdasági indikátorok alapján elemeztem. Fontosnak tarottam, hogy az országtanulmányokat ne politikai, jogi vagy kulturális megvilágításban és fókuszban készítsem el, hanem a nemzetközi makro környezetre alapozva (gazdasági és piaci környezet, gazdasági fejlettség: GDP, infláció, munkanélküliségi ráta, stb.) végtére is minden kutatási pontot a Türk Tanács egészéhez, egy koherens rendszerhez kell visszavezetni, a sokoldalú együttműködések szemszögéből. A kutatási kérdéseimet az alábbi pontokban gyűjtöttem össze:   ●        Mi is valójában az a Türk Tanács (milyen céllal jött létre)? ●       Milyen súlya van a tagországoknak a világgazdaságban? ●       Milyen jellegű gazdasági együttműködést folytatnak a tagállamok? (mely szektorokban és milyen mértékű) ●       Milyen fejlődési potenciál van bennük? ●       Milyen Magyarország kapcsolata a Türk Tanács tagállamaival (kereskedelmi, oktatási, gazdaságdiplomáciai kontextusban)? ●       Milyen lehetőségeket rejt a Tanács országainak piaca a magyar vállalatok számára? Nagyon fontos kijelenteni, hogy magyar szemszögből a keleti nyitás külgazdaságpolitikája nem helyettesíti és nem is tudja kiváltani a nyugati szövetségi rendszert és a nyugattal folytatott gazdasági mutatókat. Magyarország helye továbbra is, vitathatatlanul a transzatlanti közösségben van. Az ettől eltérő országokkal való együttműködés viszont stratégiai szempontból presztízskérdés. Ennek a nem feltétlenül kvantitatív módon mérhető nyitásnak néztem meg az előnyeit és hogy milyen határok között érdemes gondolkodni a fejlődési potenciált illetve. Dolgozatomat egy magyarországi pénzintézet akvizíciós munkatársával folytatott interjúval színesítettem, a jelenleg zajló üzbegisztáni befektetést illetően. Ezzel az interjúval még jobban sikerült elmélyedni Üzbegisztán egészében és az ott átalakuló gazdasági környezetbe.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	külgazdasági stratégia, külkereskedelmi stratégia, külpiacok, makrogazdasági politika, nemzetközi szervezetek
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 09:54
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 11. 09:54

Actions (login required)

Tétel nézet