Bukott Államok - Szomália esettanulmány

Csikós Gáspár György (2022) Bukott Államok - Szomália esettanulmány. Külkereskedelmi Kar.

PDF Csikós Gáspár Bukott Államok - Szomália esettanulmány.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (968kB)

Absztrakt (kivonat)

A hidegháború után a bukott államok és az összeomlott államok problémája komoly nemzetközi fenyegetést eredményezett. Bár az elmúlt években rengeteg humanitárius segítség érkezett, beavatkozás zajlott, a bukott államok egyre több kihívással néznek szembe, ez pedig hatalmas károkat okoz a biztonságban (terrorizmus, migráció, környezetvédelmi kérdések). Az államkudarc (state collapse) és a bukott állam (failed state) napjaink nemzetközi elemzéseinek egyik fő területe. Tanulmányok, konferenciák, monográfiák igen komoly számban foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel, külön intézetek összpontosítják kapacitásaikat a kérdés vizsgálatára, adatok és elemzések feltárására. Ezek gazdasági és biztonságpolitikai aspektusairól lassan két évtizede zajlik az egyre felfokozottabb diskurzus. Mindezek ellenére nem rendelkezünk egy átfogó képpel, mely államok sorolhatók valójában bukott kategóriába, s ez milyen hatással van a nemzetközi rendszerre. Szamos – a bukott államokról - megfogalmazott állítás egy-egy konkrét esetre vonatkozott, így kiderült hiba lenne általánosítani. A közelmúlt politikai történéseiből ítélve a nemzetközi közösség nem rendelkezik megfelelő gyakorlattal a tekintetben, hogy miként is kell egy bukott államot ismét működőképessé tenni. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy két állam kudarca egymástól merőben eltérő tényeket takar. Egy állam működésképtelenné válása nem újkeletű jelenség a történelemben. A hidegháború idején azonban, a tömbök közötti küzdelem miatt számos, egyébként működésképtelen harmadik világbeli állam kormányzata maradhatott fenn a szuperhatalmak támogatásának köszönhetően. A világnézeti harc ütközőzónáiban levő autoriter rendszerek a vetélkedést kihasználva képesek voltak elegendő méretű fegyveres erőket fenntartani hatalmuk megtartásához és egy látszólag stabil rendszert működtetni, miközben a mélyben továbbra is fokozódtak a társadalmi, vallási és etnikai különbségek. A kétoldalú világrend felbomlása következtében a támogatások elmaradtak, a felszínre tört ellentétek pedig megdöntötték a kevés társadalmi támogatással rendelkező kormányzatokat. A kilencvenes évek elejére gombamód elszaporodtak a kudarcos államok a harmadik világban, ezzel egyre komolyabb fejtörést okozva a nemzetközi rendszer szereplőinek. Bukott állam alatt a szakirodalom általánosságban véve azokat az országokat érti, amelyek kormányzata nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy az alapvetően modern állam szerepkörébe tartozó funkciókat - erőszak monopóliumának ellenőrzése, szociális- és közigazgatási rendszer fenntartása, az ország területe feletti kontroll, a polgárok egyéni szabadságjogának védelme - ellássa, sőt sok esetben még a lakosság fizikai létét fenyegető veszélyekre (fegyvere harcok, természeti katasztrófák, éhínség, járványok) sem képes releváns és hatásos választ adni. Ugyanakkor ezen belső tényezők mellett az állam nem alkalmas arra sem, hogy a kívülre irányuló funkcióit ellássa, képtelen a nemzetközi közösség felelős tagjaként viselkedni: képtelen az önön szuverenitását és területi integritását biztosítani. A bukott államok üres foltként értelmezhetőek a térképen, táptalajul szolgálnak a különféle konfliktusos helyzetek és fenyegetések kialakulásának az ásványi kincsek kizsákmányolásától kezdve a szervezett bűnözésen át a terrorizmusig és a környezetvédelmi problémákig. Ezek mértéke és természete más és más, ugyanakkor kijelenthető, hogy az összeomlott államok veszélyt jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra nézve. A helyzet megváltoztatása és javítása érdekében tett kísérleteket nagyban nehezíti, hogy az érintett országok lakossága hamar elveszíti a pozitív jövőképbe vetett bizalmát. Minél inkább kitolódik az államnélküliség időszaka, a lakosság egyre inkább berendezkedik egy olyan életre, amely távlati célok hiányában a túlélésért küzd. Ezt a helyzetet természetesen a kényszer szüli, a lakosoknak legtöbbször nincs más választása. Mindez azzal együtt, hogy a bukott államok kikerülni kényszerülnek a nemzetközi közösségből világossá tesz, hogy külföldi segítség nélkül nem stabilizálódhatnak és nem integrálhatók vissza a világrendbe.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Afrika, államelmélet, fejlesztéspolitika, háború, nemzetközi szervezett bűnözés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 09:53
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 12. 11:03

Actions (login required)

Tétel nézet