A keresztény Magyarország helyzete a középkori és a XXI. századi Európában

Lévai Barna (2022) A keresztény Magyarország helyzete a középkori és a XXI. századi Európában. Külkereskedelmi Kar.

PDF DIPLOMADOLGOZAT_LÉVAI_BARNA.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Diplomadolgozatomban azt a felállított hipotézisemet vizsgáltam, mely szerint Magyarország a középkorban illeszkedett be a keresztény Európába, köszönhetően a kialakult „védőbástya” toposznak. A 21. századi Európára jellemző szekularizáció hazánkra szintén igaz, azonban Magyarország külpolitikai céljai között találhatjuk a „védőbástya” szerep felelevenítését, annak hangsúlyozását. Magyarországon a kereszténység felvételét követően annak megszilárdítása egy hosszabb folyamat eredménye volt. A kereszténység felvételét megelőzően Európa több része is a „pogány”, „kegyetlen”, „barbár” jelzőkkel illette a magyarságot, azonban ez a szemlélet a kereszténység felvétele után megváltozott. Ez egyrészt köszönhető volt a kereszténység megszilárdulásának, mely már akkor is egy nagy eseménynek számított Európában, már csak azért is, mert Európa egyes részei örömmel fogadták, hogy attól kezdve a magyarok fosztogatása véget ért. Másrészt köszönhető a zarándokoknak, akik miután Szent István megnyitotta a Magyarországon átvezető zarándokutat, tömegesen érkeztek az országba. A középkori keresztény Magyarország kép Európában később a keresztes hadjáratoknak köszönhetően is terjedt, valamint a követek, utazók is egyre gyakrabban látogatták meg hazánkat, és számoltak be a megbízatást adó uralkodójuknak, vagy éppen a pápának arról, milyennek látták Magyarországot utazásuk alkalmával, persze gyakran eltérő véleménnyel. A „védőbástya” szerep az európai keresztény uralkodók hagyományos feladatának tekinthető, mely feladatában az adott római egyházfő mindig előszeretettel erősített meg az éppen uralkodó királyt. Ez Magyarország tekintetében sem volt másképp, mely már a kereszténysége felvételét követlen, földrajzi helyzetéből adódóan is gyakran kapta meg a „kereszténység védőbástyája” jellemzést. Mátyás halála után hazánk védőbástya szerepe átalakult, és a győztes szerep képe helyett Magyarország inkább áldozat és legyőzött képében élt tovább. A törökök elleni harcok végeztével, Mohács utána a toposz sokat halványult, vagy akár el is tűnt, és a 17. században igyekeztek a Habsburgok feléleszteni, azonban nem az országot, hanem saját magukat, családjukat szerették volna azonosítani a védőbástya szereppel. A szekularizáció elmondható mind Európáról, mind Magyarországról is a 21. századot tekintve, Európán belül az dolgozatomban bemutatott statisztikák szerint vallásosság szempontjából Lengyelország tölti be a vezető szerepet. Magyarország szekularizációjáról elmondható, hogy a rendszerváltást követően hazánkban megváltozott az egyházak helyzete, azonban arányukról ez nem mondható el, viszont a felekezeten kívüliek aránya nőtt. Magyarországon a rendszerváltást követően jelenik meg az egyházon kívüli vallásosság, és 2001 és 2011 között pedig a katolikus, református és evangélikus egyházak híveinek aránya csökkent. Az előbb említett időszakban míg korábban a megkérdezettek háromnegyede vallotta magát valamelyik egyház hívőjének, 2011-ben már ez a szám a lecsökkent, a megkérdezettek felére, 50%-ra. A rejtőzködők aránya a kétszeresére emelkedett a vizsgált időszakban, a felekezeten kívüliek aránya elhanyagolható mértékben nőtt. Az a jól ismert törvényszerűség, mely szerint a falvakban, az idősek között, valamint az iskolázatlan társadalmi rétegekben a vallásosság nagyobb arányban van jelen, hazánkra is vonatkoztatható és érvényes. Napjainkban is nagyon gyakran előfordul Magyarország védőbástya toposzának említése Orbán Viktor, valamint más politikusok esetében is. Európa megítélése erről változó, egyesek Orbán Viktort Európa és a kereszténység védelmezőjének tekintik ma is, tágabb értelemben Magyarországot is, azonban más vélemények erősen bírálják ezt a felfogást. Dolgozatomban mindkét oldal véleményének tekintetében igyekeztem több példát is azonos mennyiségben ismertetni, a teljesség igénye nélkül.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	jelenkor, kereszténység, középkor, Magyarország, történelem, védőbástya
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 09:52
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 12. 12:00

Actions (login required)

Tétel nézet