A Nyugat-Balkán újratervezése – A Balkan non-paper nem hivatalos dokumentum előzményei és utóélete

Bukosza Vilmos (2022) A Nyugat-Balkán újratervezése – A Balkan non-paper nem hivatalos dokumentum előzményei és utóélete. Külkereskedelmi Kar.

PDF Bukosza_Vilmos_Diplomadolgozat_2022.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (5MB)

Absztrakt (kivonat)

AbsztraktDolgozatom az érdeklődő olvasó számára egyfajta összefoglalást, iránymutatást szeretne adni a balkáni régió problémáinak megértésében. Témaválasztásomban az motivált, hogy megértsem az itt keletkező konfliktusok kiváltó okait és esetleges előzményeit. Választásomat megkönnyítette a témában való személyes érintettségem, hiszen vajdasági magyar származásúként közvetlenül is hatással voltak és vannak rám a Nyugat Balkáni régió történései. Ez a térség Európa számomra egyik legsokszínűbb és legérdekesebb területe, ahol a közelmúltban elnyomott etnikumok egymással versengve próbálták és próbálják létrehozni új független államaikat. Diplomamunkámban a délszláv háború következményeként kialakult és megmaradt konfliktusok egyikét szerettem volna feldolgozni, így választásom a Balkan non- paper, nem hivatalos diplomáciai dokumentum előzményeire és utóéletének elemzésére esett. Ehhez szorosan kapcsolódik hipotézisem is, amely a régió és azon belül Bosznia-Hercegovina említésével vizsgálja a jugoszláv háború utáni működésképtelen határok esetleges újra rajzolását, ezen felül bizonyítani szeretné azt, hogy ez az újra tervezés akár európai akár orosz és kínai támogatással kedvező hatást gyakorolhat a térségben tapasztalható befagyott konfliktusok kezelésére. Kutatásom során egyaránt használok magyar szakirodalmat és külföldi, többnyire a régióból származó internetes hivatkozásokat és cikkeket is. Diplomadolgozatomban igyekeztem kitérni Bosznia-Hercegovinára, mint önálló államra, a Boszniai Szerb Köztársaságra és ezzel összefüggésben Szerbiára és annak kisebbségpolitikájára, de egyaránt fontosnak tartottam a régió többi konfliktusos gócpontjának megemlítését is. Ugyanakkor mindemellett szintén erős késztetést éreztem arra, hogy röviden bemutassam a balkáni régió és Jugoszlávia történelmét azOszmán Birodalomtól Tito halálán keresztül egészen a délszláv konfliktusig. Fontosnak tartottamazt is, hogy kihangsúlyozzam azon magyar vonatkozásokat, amelyek a háború után, illetve napjainkban is szerepet játszottak és játszanak a térségben. Dolgozatomból egyértelműen kiderül, hogy a Nyugat-Balkán amerikai illetve európai rendezése a térség konfliktusainak csupán csak töredékét tudta rendezni vagy megoldani, továbbá az is, hogy a régió etnikailag kevésbé megosztott országai jobb perspektívákkal indulnak, mint a végletekig megosztott Bosznia és Hercegovina, Észak-Macedónia vagy éppenséggel Koszovó. Az európai-integráció lehetősége ellenére a Nyugat-Balkán továbbra is instabil és ismét könnyen a nagyhatalmi versengés színhelyévé válhat. Tényként kezelhető, hogy a délszláv háború vége után majdnem harminc évvel a szerbek, az albánok valamint a horvátok és a bosnyákok megoldatlan nemzeti ügyei miatt még mindig rengeteg probléma van a térségben. Az általam taglalt Balkan non-paper nem hivatalos dokumentum megjelenése egy komoly párbeszédet indíthat el, kérdés azonban, hogy ezen kérdéskörök megvitatására, milyen körülmények között kerülhet sor. Nagy próbatétel várhat a térségbeli országok vezetőire, Európára és a többi esetleges résztvevőre is, vajon képesek-e a múlt hibáiból tanulva rendezni az eddig tabu témának számító balkáni határok kérdését? A feladat adott az EU számára is, szükségszerűvé vált a régóta halogatott feladat, integrálni és rendezni kell a Nyugat-Balkánt, máskülönben teljesen más forgatókönyvekkel kell számolnia Európának. Diplomamunkám készítése során megértettem azon folyamatokat, amelyek a Balkán jelenlegi képét kialakították. Ezen ismeret birtokában könnyen levonható a konzekvencia, hogy a térség jelenlegi politikai képe nem végleges és a számtalan konfliktus miatt könnyen végződhetnek ezen viták újabb határmódosításokkal. Az általam mélyebben vizsgált Bosznia- Hercegovinában van jelenleg a legnagyobb esély egy ilyen jellegű változásra. Mindezeket figyelembe véve úgy gondolom, hogy igazolni tudtam azon hipotézisemet, miszerint Bosznia föderációs határai működésképtelenek és annak újrarajzolása kulcskérdés lehet a befagyottrégiós konfliktusok kezelésében. A végső kérdés csak az maradt, hogy ez a rendezés ki által és milyen formában fog megvalósulni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Balkan non-paper, Bosznia-Hercegovina, délszláv háború, Jugoszlávia, Szerbia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 09:51
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 12. 11:01

Actions (login required)

Tétel nézet