Szingapúr és Svájc összehasonlítása a XX. századtól napjainkig

Bánkuti Richárd László (2022) Szingapúr és Svájc összehasonlítása a XX. századtól napjainkig. Külkereskedelmi Kar.

PDF Bánkuti Richard_szakdolgozat 2022.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Bánkuti Richárd László, Budapesti Gazdasági Egyetem Nemzetközi Tanulmányok levelező szak végzős hallgatója vagyok. Dolgozatom témájaként Szingapúr és Svájc bemutatását választottam. Választásom azért esett erre a két környezetükben is egyedülálló országra, mivel mind a két államot testközelből is megfigyelhettem. Két éves tanulmányomat Svájc nyugati részén, Neuchatel kantonban folytattam 2015 és 2017 között, ahol megszereztem az órásmesterséghez szükséges képesítést és diplomát. 2017 óta pedig rendszeresen utazom ki továbbképzések és szakmai konferenciák céljából. Szingapúrban 2019-ben volt szerencsém eltölteni két hetet egy állás lehetőség kapcsán, ahol a próbamunka és az interjú mellett szabadidős tevékenységekre, a helyi kultúrába való betekintésre is volt időm.A szakdolgozatomban két olyan országot vizsgáltam meg, amelyek kis területük ellenére, igen fontos szerepet töltenek be, nem csak a környező országokban, de az egész világon. Svájcot és Szingapúrt hasonlítottam össze, történelmi, gazdasági, politikai és kulturális szempontból. Mindkét országról elmondható, hogy eltérő úton, de lenyűgöző eredményeket értek el az elmúlt évtizedek során. Míg Szingapúr az archetipikus fejlődésű állam, amelynek sikere az erős politikai vezetésnek és a hosszú távú tervezésnek tudható be, Svájc sikere organikusabb folyamat, az erős iparágak kedvező konvergenciájának és a polgári demokráciának köszönhetően. Mindkét országnak vannak hasonló jellegzetességei, mint például a vállalkozásbarát szabályozási keret és alacsony adók. Az államok a kiváló minőségű termékekre összpontosítanak, és exportorientált gazdasággal rendelkeznek. Ezenkívül kis helyi lakosságuk következtében Svájc és Szingapúr is külföldi munkaerőtől függenek. Érdekes módon a külföldiekkel és a bevándorlással kapcsolatos kérdések erősen szerepelnek a politikai vitákban mindkét országban. Mindkét ország lakossága aggódik a bevándorlók munkaerő-piaci versenye miatt. A dolgozat elején felvetett hipotézisek, miszerint a különböző anyanyelven beszélő helyi lakosság harmonikusan tud együtt élni Szingapúrban és Svájcban: ez helytálló. Mindkét országban 4 hivatalos nyelvet különböztetünk meg. Míg Svájcban a svájci nemzeti öntudat jobban átszővi és összetartja a különböző nyelvű helyi lakosságot, addig Szingapúrban az egyes helyi etnikumok kulturálisan jobban elkülöníthetők és felismerhetők. Ennek ellenére az egymás mellett élő kultúrák sokszínűsége nem befolyásolja az együttélés minőségét. A második hipotézis, hogy az emberek beleszólhatnak a politikába. Mindkét országban érvényesül a szubszidiaritás elve: ez megcáfolható. Míg Svájcban kellő hatékonysággal érvényesül a polgári demokrácia és szubszidiaritás elve addig Szingapúrban - bár fennáll a szabad választójog gyakorlásának a lehetősége – mégis egy politikai párt tartja a hatalmat a kezében a modern Szingapúr kialakulása óta, valamint egyes polgári szabadságjogok továbbra is korlátozottak, ilyen például a halálbüntetés, a gyülekezés csak rendőri jelenlét mellett legális, illetve a politikai hatásra történtő sajtói cenzúra.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	20. század, kultúra, összehasonlító elemzés, Svájc, Szingapur
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 09:51
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 12. 09:55

Actions (login required)

Tétel nézet