A 2008-2009-es gazdasági válság hatásai a spanyol bankszektorra és a válságkezelés módjai

Sipos Márk (2022) A 2008-2009-es gazdasági válság hatásai a spanyol bankszektorra és a válságkezelés módjai. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF Sipos Márk Teljes Dokumentum 04.28.pdf Download (2MB) | Előnézet
	PDF 20220426_103404.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (568kB)

Absztrakt (kivonat)

ÖsszefoglalásDolgozatomban megvizsgáltam a gazdasági válság globálisan értelmezendő jelentését, rövidenáttekintve az elmúlt évtizedekben kialakult válságok főbb jellemzőit. Vizsgáltam a 2008-2009-es válság gazdasági hatását, különösképpen Spanyolországra vonatkozóan. Külön kitértem aspanyol bankrendszerben történt változásokra. Dolgozatomban néhány, uniós bankiszabályozást is bemutattam.Megvizsgálva a világválságokat, számos szakember arra a következtetésre jutott, hogy apénzügyi rendszer (főképp a bankok) laza szabályozottsága volt a fő probléma. Például az 1997-98-as ázsiai pénzügyi válság tekintetében számos hiányosságot fedeztek fel: a pénzintézetekellenőrzésére vonatkozóan, a pénzügyi rendszer rugalmatlanságát a gazdasági ciklusokkalszemben, a hitelek mögötti tényleges garancia hiányát, nem transzparens könyvelést stb. Adotcom váltság esetében az internet-technológiába vetett túlzott befektetői bizalom okozottválságot. Sajnos a túlzott befektetői bizalom miatt a nem profitképes vállalkozások is belépteka piacra. Kiderült, hogy a 2007-es subprime válság oka mögött felügyeleti hiányosságok álltak.Az EU-ban a 2008-2009-es válság előtt nem volt egységes szabályozás a bankoktőkekövetelményére, jövedelmezőségére vonatkozóan. 2012-ben sor került a bankuniómegalakítására, amely egységesítette a szabályokat. Az EU 2014-től rendeletek és irányelvekmentén szabályozza a bankokra vonatkozó tőkekövetelményeket. Az egységes szabályozáspozitívuma többek között, hogy lehetővé teszi az országok pénzügyi intézményeinekösszehasonlítását, hisz egységes mutatók mentén történik, mely mutatók számításimechanizmusa is azonos az egyes országokban.Dolgozatomban bemutattam az elsődlegesen pénzügyi területen jelentkező válság hatásaitegyéb területeken, így többek között a munkaerőpiacon is. Spanyolországban a válság hatásáracsökkent a foglalkoztatottság, ezzel párhuzamosan pedig a munkanélküliségi ráta nőtt. A válsághatásának mértéke erősen függ attól is, hogy milyen állapotában van az adott nemzet gazdasága.Spanyolországot a válság előtti időszakban gazdasági növekedés jellemezte. Spanyolországmár a válság előtt is jelentős külső eladósodottsággal bírt, ami a válságkezelés során még inkábbnőtt. A válságkezelés megnövelte az államháztartási hiányt is. A hitelezés különösen a válságelőtt nőtt, 2010-ben érte el a csúcsát, onnantól csökkent. Ami jelentős fellendülést mutatott apénzügyi piacon, az az értékpapírosítási tevékenység volt, ezzel párhuzamosan amagánszektornak nyújtott banki hitelek is jelentősen nőttek. A spanyol hitelállománynövekedése a laza hitelezési gyakorlatnak és a lakásárak nagymértékű emelkedésének volt41köszönhető leginkább. A spanyol pénzügyi instabilitás mögött számos, banki problémákkalkapcsolatos tényezők álltak (a hitelállomány nagymértékű növekedése lakásár-buborékokkalpárosult). A szakirodalom szerint ok-okozati kapcsolat áll fenn az előbb felsorolt tényezőkközött. Egy korrelációs elemzés segítségével megvizsgáltam a kérdést, és arra a következtetésrejutottam, hogy az értékpapír-piaci tevékenység volumene, a lakásárak változása, és ahitelállomány mértéke között közepesen erős vagy erős, pozitív irányú kapcsolat mutatható ki.Az értékpapír-piaci tevékenység nagy arányban befolyásolta a lakásárak változását 2000-2013között.A 2008-2009-es válság spanyolországi elemzése kapcsán az elméletek alapján meghatározottjellemzők közül a következő tényezők teljesültek: csökkentek a lakásárak, a foglalkoztatásmeredeken csökkent; a munkanélküliség nőtt. A kibocsátás visszaesett. Az államadósságreálértéke jelentősen megnőtt. Jelentős átszervezések történtek a válságot követően, és külsőhitelt is felvett az ország.De nemcsak adósságot kellett kezelni és a pénzügyi szektort átalakítani, hanem emellett egyébproblémákat is meg kellett oldani. Ide tartozott a munkaerőpiac kérdése is. Több alkalommalis, számos megszorító intézkedéseket hozott a kormány, amely növelte a társadalmielégedetlenséget. A fizetési mérleg kapcsán elmondható, hogy rövid távon a spanyol exporterősítése pozitív eredményeket hozhat. Jó stratégiát jelent ilyenkor még az új piacok kereséseakár EU-n kívüli országokban is.Spanyolországban a válság rávilágított egy kiegyensúlyozottabb, hosszú távon fenntarthatónövekedés előmozdításának fontosságára.Sajnos Spanyolországban a gazdasági szereplők alábecsülték az expanziós időszakbanfelhalmozódott jelentős egyensúlyhiányokat, a magánszektor adósságát, és egyre inkább akülső finanszírozásra lettek ráutalva. Alábecsülték továbbá az ingatlanszektor súlyát agazdaságban - az ingatlanárak túlértékelése, az ingatlanvagyon és a versenyképesség elvesztésetekintetében. Az euróövezeti tagság egy kötelezettséget jelent arra vonatkozóan, hogy reformokkeretében elősegítsék a versenyképességet és a potenciális gazdasági növekedést. Emellett kikellett fejleszteni eszközöket annak érdekében, hogy a gazdaságban kialakuló makroszintűpénzügyi kockázatokat és egyensúlyhiányokat időben észlelni lehessen. Ami a pénzügyirendszert illeti, a válság leküzdésére elfogadott stratégia alapvető célja egy olyanrendszerválság megelőzése volt, amely számos intézmény, főként takarékpénztárakösszeomlásához vezetett volna a bizalmi válság miatt. A bajba jutott intézmények42fizetésképtelenségi eljárással történő felszámolása azt jelentette volna, hogy a veszteségek nagyrészét a betétesek vagy az adófizetők viselték volna, amennyiben az államnak kellett volnafedeznie a betéteket, mivel a DGSCI előreláthatólag képtelen lett volna megbirkózni államitámogatás igénybevétele nélkül. Ez ráadásul pusztító hatással lett volna a pénzügyi rendszertöbbi részének stabilitására, a reálgazdaságra és a foglalkoztatásra.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	2008-as válság, bankválság, ingatlanpiac, Spanyolország, válságkezelés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 09:50
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 11. 09:50
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/41506

Actions (login required)

Tétel nézet