Az Európai Unió klímapolitikája

Holánszky Marcell (2022) Az Európai Unió klímapolitikája. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of Összefűzött nyilatkozat-szakdolgozat.pdf] PDF
Összefűzött nyilatkozat-szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (907kB)

Absztrakt (kivonat)

Az emberi tevékenységből eredő üvegházhatású gázok kibocsátása a Föld légkörének felmelegedését okozza, amely jelenség globális klímaváltozást eredményez. Az ezzel járó természeti jelenségek felborítják a megszokott időjárási viszonyokat, végső soron megváltoztatják a bolygónk éghajlatát. A bekövetkező változások eredményeként veszélybe kerül a Föld biológiai sokfélesége, változik az ember és a természet viszonya, ami népvándorlási folyamatokat generál. A klímaváltozás kiváltó okai az üvegházhatású gázok, különösen a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó szén-dioxid légkörbe kerülése, de szintén jelentős szerepet játszanak az emberi tevékenységre visszavezethetően légkörbe jutó metán és a dinitrogén-oxid gázok is. Az ENSZ 1969-ben hívta fel először a nemzetközi közösség figyelmét az emberi környezetet érintő, világviszonylatban kibontakozó válságra. Ennek hatására az Egyesült Nemzetek Szervezete az elmúlt évtizedekben sokat tett a klímavédelem érdekében. A szervezet 1972-ben megrendezte a Stockholmi Konferenciát, 1988-ban létrejött az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (melynek az ENSZ mind a 195 tagállama tagja), 1992-ben aláírásra került a Riói Egyezmény, 1997-ben elfogadták a Kiotói Jegyzőkönyvet, majd 2015-ben megszületett a Párizsi Megállapodás. Az elmúlt évtizedekben az Európai Unió folyamatosan vezető szerepet játszik a klímacélok megfogalmazásában és elérésében, valamint példamutató magatartásra törekszik a klímaváltozáshoz való hozzáállás vonatkozásában. Az EU klímapolitikája 3 fő elven nyugszik. Ez a három elv a megelőzés elve, a természeti károk kialakulásának helyén történő helyreállítás elve, és végül a „szennyező fizet” elv. Az Unió rendkívül elkötelezett a klímacélok betartása kapcsán. Ezt támasztják alá a közös (uniós) költségvetésből a klímavédelemre fordított jelentős összegek, a fejlődő országok számára a klímavédelemmel összefüggésben nyújtott folyamatos támogatások, továbbá ezt segíti elő az Unió klímadiplomáciája is. Az Unió az évek során több olyan környezetvédelmi jogszabályt fogadott el, amelyek világviszonylatban is kiemelkedőek, valamint teljesítette a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos korábbi céljait és vállalásait. Az EU 2021-ben – a Párizsi Megállapodással összhangban – megreformálta az éghajlatvédelmi stratégiáját, melynek keretében elfogadta az igen ambiciózus „Fit for 55” klímacsomagot, ami előírja, hogy 2030-ig minimum 55 %-kal csökkenti kell a károsanyagkibocsátást.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Társadalomtudományi Módszertan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Keresztes Éva Réka
Belső
egyetemi adjunktus; Társadalomtudományi Módszertan Tanszék; KKK
Dr. Zimányi Krisztina
Külső
főiskolai tanár; Társadalomtudományi Módszertan Tanszék; KKK
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: EU környezetvédelmi politika, Európai Unió, Európai Unió működése, fenntartható fejlődés, klímaváltozás
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Okt. 11. 09:50
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 11. 09:50

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet