Holánszky Marcell (2022) Az Európai Unió klímapolitikája. Külkereskedelmi Kar.
PDF
Összefűzött nyilatkozat-szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (907kB) |
Absztrakt (kivonat)
Az emberi tevékenységből eredő üvegházhatású gázok kibocsátása a Föld légkörének felmelegedését okozza, amely jelenség globális klímaváltozást eredményez. Az ezzel járó természeti jelenségek felborítják a megszokott időjárási viszonyokat, végső soron megváltoztatják a bolygónk éghajlatát. A bekövetkező változások eredményeként veszélybe kerül a Föld biológiai sokfélesége, változik az ember és a természet viszonya, ami népvándorlási folyamatokat generál. A klímaváltozás kiváltó okai az üvegházhatású gázok, különösen a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó szén-dioxid légkörbe kerülése, de szintén jelentős szerepet játszanak az emberi tevékenységre visszavezethetően légkörbe jutó metán és a dinitrogén-oxid gázok is. Az ENSZ 1969-ben hívta fel először a nemzetközi közösség figyelmét az emberi környezetet érintő, világviszonylatban kibontakozó válságra. Ennek hatására az Egyesült Nemzetek Szervezete az elmúlt évtizedekben sokat tett a klímavédelem érdekében. A szervezet 1972-ben megrendezte a Stockholmi Konferenciát, 1988-ban létrejött az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (melynek az ENSZ mind a 195 tagállama tagja), 1992-ben aláírásra került a Riói Egyezmény, 1997-ben elfogadták a Kiotói Jegyzőkönyvet, majd 2015-ben megszületett a Párizsi Megállapodás. Az elmúlt évtizedekben az Európai Unió folyamatosan vezető szerepet játszik a klímacélok megfogalmazásában és elérésében, valamint példamutató magatartásra törekszik a klímaváltozáshoz való hozzáállás vonatkozásában. Az EU klímapolitikája 3 fő elven nyugszik. Ez a három elv a megelőzés elve, a természeti károk kialakulásának helyén történő helyreállítás elve, és végül a „szennyező fizet” elv. Az Unió rendkívül elkötelezett a klímacélok betartása kapcsán. Ezt támasztják alá a közös (uniós) költségvetésből a klímavédelemre fordított jelentős összegek, a fejlődő országok számára a klímavédelemmel összefüggésben nyújtott folyamatos támogatások, továbbá ezt segíti elő az Unió klímadiplomáciája is. Az Unió az évek során több olyan környezetvédelmi jogszabályt fogadott el, amelyek világviszonylatban is kiemelkedőek, valamint teljesítette a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos korábbi céljait és vállalásait. Az EU 2021-ben – a Párizsi Megállapodással összhangban – megreformálta az éghajlatvédelmi stratégiáját, melynek keretében elfogadta az igen ambiciózus „Fit for 55” klímacsomagot, ami előírja, hogy 2030-ig minimum 55 %-kal csökkenti kell a károsanyagkibocsátást.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Társadalomtudományi Módszertan Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | EU környezetvédelmi politika, Európai Unió, Európai Unió működése, fenntartható fejlődés, klímaváltozás |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2022. Okt. 11. 09:50 |
Utolsó módosítás: | 2022. Okt. 11. 09:50 |
Actions (login required)
Tétel nézet |