Lassuló globalizáció vagy átmeneti lokalizáció? Tendenciák a PVC iparágban

Poczik Ágnes (2022) Lassuló globalizáció vagy átmeneti lokalizáció? Tendenciák a PVC iparágban. Külkereskedelmi Kar.

PDF Diplomadolgozat_Poczik Ágnes_F8K7NC.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Az 1990-es évektől fokozódó és egyre mélyülő globalizációs tendenciák után, a 2007–2008-as globális pénzügyi válság utóhatásaként megfigyelhető volt egy deglobalizációs és lokalizációs trend, azaz a globális integráció lassulása. A koronavírus-járvány további drámai visszaesést idézett elő az áruk, szolgáltatások, tőke és személyek határokon átnyúló mozgásában olyan mértékben, ami már kihívást jelent minden iparág számára, ezért a deglobalizációs tendenciák vizsgálatának aktualitása vitathatatlan. Összességében elmondható, hogy a vegyipar az egyik legnagyobb globális iparág, ami az elmúlt három évtizedben gyorsan növekedett. A vegyipar értéklánca sajátos, de nagyon jellemző szerkezetet mutat az iparág alágazatai szempontjából és ez alól a PVC iparág sem kivétel. A vegyipari értéklánc felépítése a következő: nyersanyagellátás, alapanyag bontása alap vegyi anyagokra a commodity vegyi anyagok gyártásával együtt vagy azzal egy időben, köztes vegyi anyagok gyártása, speciális vegyi anyagok gyártása, majd az értékláncban következik a marketing, értékesítés, azaz a végpiacokon történő forgalmazás. A PVC commodity termékként kapcsolódik a vegyipari értékláncokba.A PVC értékláncát közelebbről vizsgálva kiderült, hogy a termék gyártásáig többféle értéklánctípuson keresztül juthatunk el. A PVC értékláncait és azok versenyképességét egyes régiókban az etilén és a kalcium-karbid út mellett az etilén gyártásra használt nyersanyagok elérhetősége és ára határozza meg. Jelenleg a PVC-ipar Európában, a NAFTA régióban, a Közel-Keleten és egyéb más régiókban széles körben alkalmazza az etilén-utat, ezek közül a régiók közül azonban csak Észak-Amerikában és a Közel-Keleten elérhető a kedvező árú és feldolgozás szempontjából is gazdaságos földgáz (etán, propán, bután). Ez a versenyelőny hosszú távon fogja meghatározni a régiók jövőbeli pozícióját az iparágban. Maga az upstream ágazat jövője is izgalmas, hiszen a versenyképesebb etán kiszoríthatja a hagyományosan vegyipari benzin alapú termeléskapacitásokat Európában és más régiókban. Ázsiában és ezen belül Kínában jelenleg a kalcium-karbid út dominál, ami környezetvédelmi szempontból visszavetheti hosszú távon a PVC gyártást, hiszen az egyre növekvő szénárak miatt egyre kevésbé jövedelmező a kalcium-karbid alapú termelés, nem utolsó sorban valószínűleg néhány downstream ágazat és régió is elutasíthatja a jövőben a szén alapon gyártott PVC-t környezetvédelmi okokból. Az elmúlt években a PVC kereslet az ázsiai fejlődő gazdaságaiban összpontosult, mint például: Kína, India, Vietnam és Indonézia. Ebben a régióban a kereslet közös mozgatórugója a nagy népességszám és a jelentős infrastrukturális hiányosságok. Ázsia és ezen belül Északkelet-Ázsia várhatóan továbbra is a legnagyobb regionális piac marad. Kína a belátható jövőben is a világ legnagyobb PVC fogyasztója lesz, bár mint említettem, PVC gyártás terén megoldandó és sokáig nem halogatható problémákkal néz szembe. A PVC iparág számos egészségügyi és környezetvédelmi kihívás előtt áll, mégis az olyan sokoldalú tulajdonságai, mint a tartósság, a tűzállóság, a vegyszerekkel és olajokkal szembeni ellenálló képesség, a mechanikai stabilitás, valamint a feldolgozás és formázás egyszerűsége azt jelzi előre, hogy a PVC továbbra is vonzó lehetőség marad az építőiparban és az infrastruktúrában, a mezőgazdaságban, és az elektromos termékek piacán. Így azt gondolom a PVC hosszú távon meg fogja őrizni jelentős műanyagipari pozícióját. A PVC iparág mindezek mellett viszont nagyon érzékeny is, mivel a döntő gazdasági események, különösen az építőiparban és a lakáspiacon serkenthetik vagy elnyomhatják a PVC por iránti kereslet növekedését. Így a gazdasági ciklikusság a jövőben meghatározó tényező marad a kereslet szempontjából. A lassuló globalizáció és a COVID-19 válság eredményeként a jövő a töredékes globalizációé lehet, amelyet az immateriálisabb cserék jellemeznek, és amely további kihívások elé állítja a globális kormányzás és a nemzetközi együttműködés jövőjét, egyre inkább központba állítva a fenntarthatóságot és környezetvédelmi szempontokat, amik ugyancsak a lokalizációs tendenciát erősítik. Kutatási eredményeim azt mutatják, hogy maga a PVC iparág is egyre inkább a lokalizáció felé, azaz kínálati szempontból az önellátás felé tart régiós szinten, azonban jelenleg ezt csak a három Gyár régió, a NAFTA, Európa és Ázsia teheti meg. Latin-Amerika és Afrika és a Közel-Kelet rendelkezik annyi nyersanyagforrással, hogy az önellátás felé mozduljon el, bár az Indiai szubkontinens, az egyik leggyorsabban növekvő PVC kereslettel rendelkező régió, nyersanyagforrások hiányában továbbra is hosszú távon függeni fog mind a nyersanyag, mind a PVC importtól.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	globalizáció, globális értékláncok, GVC, PVC, vegyipar
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 09:49
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 11. 09:49

Actions (login required)

Tétel nézet