A migrációs hullám hatásai az Európai Unióra

Zsurkán Bence (2022) A migrációs hullám hatásai az Európai Unióra. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF Zsurkán Bence_NUIL0E_A migrációs hullám hatásai az Európai Unióra.pdf Download (2MB) | Előnézet
	PDF nyilatkozat-a-szakdolgozat-statuszarol-nyilvanos_Zsurkán Bence_NUIL0E.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (574kB)

Absztrakt (kivonat)

SZINOPSZIS A MIGRÁCIÓS HULLÁM HATÁSAI AZ EURÓPAI UNIÓRA Engedjék meg, hogy mindenekelőtt röviden bemutatkozzam. A Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi karán, Nemzetközi Gazdálkodás szakon, gazdaság diplomácia szakirányon 2020-ban alapképzéses diplomát, közgazdász képesítést szereztem.  Bevallom az egyetem megkezdésekor még nem voltak kiforrott elképzeléseim a jövőbeli érdeklődési körömmel kapcsolatban, csak azt tudtam, hogy alapvetően a gazdaság és a diplomácia is érdekel. A szakmai gyakorlatomat a Külgazdasági és Külügyminisztérium Protokoll majd az Exportfejlesztési Koordinációs Főosztályán végeztem el. A Minisztériumban töltött idő alatt készítettem el az alapképzéses szakdolgozatomat is, amely témája a Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 volt. A minisztérium rávilágított arra, hogy a továbbtanulásom csakis a nemzetközi tanulmányok és a gazdaság körül mozoghat. Ebből kifolyólag kezdtem el a mester diplomámat, szintén a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi karán, Nemzetközi Tanulmányok szakon. Tekintettel arra, hogy a feletteseim a szakmai gyakorlatom ideje alatt töltött munkámmal elégedettek voltak, felajánlották, hogy helyezkedjek el a minisztériumba, főállásban. Ez a felkérés számomra nagy megtiszteltetés volt. Párhuzamosan a továbbtanulásommal, 2020 áprilisában főállásban kezdtem dolgozni a minisztérium Exportfejlesztési Koordinációs Főosztályán, mint külgazdasági kormánytanácsos. A rövid bevezető után áttérnék a szakdolgozatomra. A szakdolgozatom kutatási témája, mint az a címből is kiderül, a Migrációs hullám hatásai az Európai Unióra. De vajon miért választottam ezt a témát? Úgy gondolom korunk egyik legégetőbb problémája, a migrációs hullám, amely kihatással bír szűkebb értelemben Európára, tágabb értelemben az egész világra. A dolgozatom során az Európát érintő menekültáradatról és annak az Európai Unióra gyakorolt hatásairól beszélek, illetve arról, hogy az Európai Unió hogyan kezelte ezt a humanitárius kérdést. Kitérek arra is, hogy mit nevezünk népvándorlásnak. A dolgozatomban elemzem, hogy milyen kiváltó okok indították el az egész folyamatot, milyen erők és érdekek álltak, állhattak e mögött, illetve, hogy mi is az az Arab tavasz. Annak érdekében, hogy legyen aktuálpolitikai vetülete is a szakdolgozatomnak érintem az orosz ukrán háború következtében kialakult humanitárius helyzetet, amely egy újabb nehézség elé állítja a nemzetközösséget. Végül a civilszervezetek tevékenységéről beszélek. Szakdolgozatom során primer kutatási módszerként egy reprezentatív felmérést végeztem ismerőseim, barátaim körében. A részletes kimutatásokat, a feltett kérdéseket illetve a felmérés eredményeit a szakdolgozatom olvashatják. Szekunder kutatási módszerként alapul vettem az irodalomjegyzékben található szakirodalmakat és szakanyagokat. Olyan a témában jártas gondolkodók értekezéseit vizsgáltam meg, amelyek segítségével teljes rálátást nyerhettem a kialakult krízisre.  A szakdolgozatom során 3 hipotézist tettem fel, amelyek a következők voltak: ·       Vajon lehetséges-e elkerülni egy harmadik világháborút? Érdekesség, hogy ez a kérdés a kialakult orosz-ukrán háborús helyzet miatt lehet kettős értelmű, azonban ezt a hipotézist még az előtt tettem fel mielőtt kirobbant volna az orosz ukrán háború. A szakdolgozatom fő témája a migrációs hullám hatásai az Európai Unióra szorítkozik, azonban nem elhanyagolható az aktuálpolitikai vetülete sem. Ezért kap helyet a dolgozatomban egy fejezet erejéig, az újabb humanitárius helyzet. Mindazonáltal a háború részletes elemzése és annak kiváltó okai nem ezen dolgozat témáját képezik. A felvetett hipotézis annak próbált utánajárni, hogy egy esetleges harmadik világháború kiváltó oka lehet-e a migrációs hullám. A hipotézisem szerint nem lehetséges. A kutatási eredmény azt mutatta, hogy a megkérdezettek 76% szerint is elkerülhető lehet egy harmadik világháború. Ebből az következik, hogy a megkérdeztettek roppant bizakodóak, és optimisták voltak a jövővel kapcsolatban, így ezt a hipotézist elfogadhatjuk. ·       Képes lesz-e az Európai Unió jól kezelni a migrációs kérdést? Tekintettel arra a tényre, hogy a tagállamok vezetői azonnal próbáltak megoldást találni a 2015-ben kialakult problémára, illetve kidolgoztak egy úgynevezett Európai Migrációs Stratégiát, a hipotézisem szerint a válasz igen volt. Azonban a megkérdeztettek 72% szerint nem kezelte/kezeli jól az Európai Unió a migrációs hullámot. Mindössze 28% szerint állt helyt az EU megfelelően a humanitárius helyzettel szemben, így ez a hipotézisem megdőlt. ·       Fenntartható lesz-e egy multikulturális rendszer vagy ez az Európai Unió végét jelenti? A hipotézisem szerint igen. A hipotézisemet az Európai Unió Chartájában foglaltakra alapoztam, mely szerint a tolerancia és az egymás kölcsönös elfogadása elvitathatatlan közös érték, amelyet a nemzetközösség támaszt a tagállamai felé.  Ez azt implikálja, hogy egy multikulturális rendszer fenntartható. Azonban a megkérdezettek 68% szerint nem fenntartható ez a rendszer. Ebben szkeptikusak voltak a válaszadók, ezért ez a hipotézisem is megdőlt. Összegezve a kutatási eredményeimet: a három hipotézisből kettő megdőlt, egy állt helyt. Mindazonáltal, ahogy írtam is a kutatási módszerek résznél, a szakdolgozatom elkészítése során igyekeztem megoldást találni a problémára, amely természetesen csak egy tudományos tények és a kérdőíves felmérés eredményeként, a saját véleményemmel megfogalmazott gondolat. Szeretném itt is hangsúlyozni, hogy ez a szakdolgozat minden nemű pártpolitikai véleményformálás nélkül készült el. Nem tisztem és nem is szeretnék politikai véleményt formálni a dolgozatban, mert úgy gondolom ez nem képezi a feladatom részét. Így született a szigorúan szakmai alapokon nyugvó konklúzió, azaz, hogy egy kicsit mind két oldalnak igaza van. Azoknak is, akik a bevándorlást ellenzik, és azoknak is, akik a bevándorlást pártolják. Ha jobban belegondolunk akkor mind két fél érvelés rendszerében van valami tényszerű. Akik ellenzik azt állítják, hogy szerintük káros hatással van Európára a migrációs hullám és ez ellen igenis lehet mit tenni, sőt kell is. Veszélyes Európára nézve a migrációs hullám a terror fenyegetettség miatt. A beömlő illegális menekült tömegek a muszlim hitet szeretnék terjeszteni és a keresztényt, mint ősi ellenséget megszűntetni ’új hazájukból’. A másik oldal azt állítja, hogy nem kell ennyire negatívan látni a képet. Pusztán szegény menekültekről van szó, akik csak egy jobb világ reményében jönnek el hazájukból, a biztos halál elől. Integrálni kell őket és munkát, megélhetést, lakhatást kell biztosítani számukra. Az ellen tábor szerint nem fognak integrálódni pontosan a kulturális diverzitás miatt. Más vallás más kultúra, vallják. Tekintettel arra, hogy a többség tanulatlan és képzetlen, így nem valószínű, hogy munkát lehet számukra biztosítani. Sőt, tovább érvelve, szerintük nem is akarnak munkát vállalni és integrálódni, ránk európaiakra akarják kényszeríteni a saját hitvilágukat és kultúrájukat. Ezeket az ellentmondásos, egymással homlok egyenest szembenálló két álláspontot megvizsgálva, arra jutottam, hogy olvasni kell a sorok között. Egyrészt nem minden bevándorló tanulatlan, szegény, agresszív-erőszakos és nem minden bevándorló tanult, gazdag, toleráns. Mint mi európaiak, ők is ugyan olyan emberek és van köztük jó és rossz is. Talán középen van az igazság ebben a kérdésben. Talán mind két tábor ráébred, hogy nem az a megoldás, hogy védjük a saját igazunkat, hanem a cselekvés. Hiszen a probléma fennáll, és fenn is fog, mint az a kutatási eredményemből is kiderült. Összegezve a tényeket: a népvándorlás oka több rétű lehet. Általában geopolitikai tényezők állnak a háttérben. Olyan kiváltó okai lehetnek, mint például háborús helyzet kialakulása, egy pusztító járvány kitörése, éhínség, a víz hiánya, szárasság, ásványok és nyersanyagokban gazdag terület hiánya vagy a klímaváltozás. Természetesen kiváltó ok lehet még a szegénység és kilátástalan életkörülmények. Ezek mind-mind olyan körülmények, amelyek arra sarkalják a migránsokat, hogy útra induljanak egy jobb haza reményében, jelen esetben Európa felé. Ez nehéz válaszút elé állítja a nemzetközösséget kiváltképpen az Európai Uniót. Vajon tényleg képes lesz-e az Európai Unió megfékezni végleg a migrációt vagy ez hosszú távon komoly károkat fog előidézni. De azt sem zárhatjuk ki, hogy hosszútávú hatása pozitív fordulatot hoz Európa számára. Erre és az ehhez hasonló kérdésekre jelenleg nincs felelős ember, aki egyértelmű, határozott választ tudna adni. Egy bizonyos, a két migrációs hullám, a COVID-19 járvány és egy közelgő gazdasági válság nagy feladatot és felelősséget ró a nemzetközösségre és a politikai aktorokra. Egyet tehetünk, bizakodunk, hogy a lehető legjobb döntést fogják meghozni a politikai elit képviselői.   Készítette: Zsurkán Bence

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	diplomák kölcsönös elismerése, etnikum, EU, hatásvizsgálat, integráció, migráció
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 09:49
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 12. 12:22
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/41456

Actions (login required)

Tétel nézet