Magyarország gazdaságtörténete 1918 és 1929 között. Gazdasági megpróbáltatások és a bethleni konszolidáció időszaka.

Medveczky Levente (2022) Magyarország gazdaságtörténete 1918 és 1929 között. Gazdasági megpróbáltatások és a bethleni konszolidáció időszaka. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF szakdolgozat_ml_combined.pdf Download (1MB) | Előnézet
	PDF Nyilatkozat a szakd. státuszáról.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (61kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom a XX. század magyar gazdasági történelmének talán egyik legjelentősebb időszakáròl szòl az 1918-1929 közötti bő évtizedről. Azért gondolom fontosnak ezt a korszakot, mert megfigyelhettük, hogy az 1920-as évek elejére milyen gazdasági megpróbáltatás érte Magyarországot a kül- és belpolitikai tényezők alakulása miatt és az évtized második felére mégis egy jól szervezet gazdasági működést tapasztalhattunk az országban. Úgy gondolom dolgozatom bemutatta azt, hogy érdemes vizsgálni a Bethlen-kormány által elindított gazdasági fejlődést, amit Magyarország gazdasága elért egy vesztes világháború, egy relatíven gazdaságilag jól együttműködő perszonálunió bukása és az I. világháború elvesztése után. Úgy gondolom a magyar történelemnek érdemes megbecsülnie azt a politikai elitet, amelyik az 1920-as években vezette Magyarországot. A bevezetés utáni fejezetekben az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának gazdasági körülményeit vizsgáltam. Megérthettük azt, hogy több mint fél évszázados magyar-osztrák perszonálunió megszűnése, milyen komolyan befolyásolta nem csak régió, de Európa gazdasági működését is, illetve azok a gazdasági szankciók is, melyeket a háború győztes hatalmai alkalmaztak az elvesztett világháború után. A második fejezetben tanulmányoztam még azt is, hogy mennyire komplex és átfogó tárgyalásokra volt szükség, ahhoz, hogy a Monarchia szétválása bekövetkezzen. Milyen sok kérdés miatt kellett tárgyalóasztalhoz ülni és sok esetben ezek a tárgyalások akár évtizedekig elhúzódtak és akadtak olyan területek is, amelyekben a nemzetközi jog (békeszerződések) ítélkeztek, mivel a magyar és az osztrák felek nem tudtak megegyezni vagy nem volt rá megfelelő jogi precedens. A következő fejezetben áttekintettem, hogy milyen társadalmi visszhangja volt az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának és elemeztem azt a kérdést, hogyan lázadt fel a nép az aktuális hatalom ellen és azt, hogy milyen módon reagált bizonyos eseményekre az aktuálisan hatalmon lévő politikai ideológia. Ezt követően dolgozatomban részletesen foglalkoztam, a bethleni konszolidációval. Ennek során áttekintettem, hogy milyen súlyos károkat okozott a trianoni békeszerződés a magyar nemzetgazdaságnak, milyen nehéz gazdasági helyzetbe sodorta a békediktátum. Elemeztem, hogy Bethlen milyen politikai eszközöket kényszerült alkalmazni annak érdekében, hogy miniszterelnöki hatalmát megszilárdítsa. Ismertettem a konszolidációs évek első időszakát, amikor a Bethlen kormányzatnak megszorító gazdaságpolitikát kellett követnie, annak érdekében, hogy az aktuális évtized második felére Magyarország kilábaljon a gazdasági válságból. Kifejtettem, hogy menyire mélyen és átfogóan volt szükséges a gazdasági szféra és az állami szektor teljes átszervezése. Ezt követően megvizsgáltam a Népszövetségtől felvett 250 milliós aranykoronának megfelelő hiteltárgyalások körülményeit. Részletesen áttekintettem, hogy az európai nagy hatalmak, hogyan viszonyultak a magyar kormány által benyújtott hitelkérelemhez és megismerhettük azt is, hogy a kisantant országai mennyire voltak elutasítóak a Bethlen kormány hiteligénylésével szemben. Dolgozatom bemutatta azt is, hogy gróf Bethlen István milyen kiválóan próbálta mindig a magyar álláspontok szerint alakítani nemzetközi tárgyalásait és hogyan használta diplomáciai kapcsolatait és megnyerő tárgyalás technikai képességeit magyar érdek érvényesítésére. Bemutattam, hogy az 1920-as évek gazdaságpolitikája milyen hatást gyakorolt a mezőgazdasági és az ipari szektorokra. Ennek során elemeztem, milyen módon változott meg a magyar kereskedelmi mérleg az import-export területén, miután elvesztett egy közel 50 milliós biztos piacot az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után. Dolgozatomban bemutattam, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenéznie ezeknek a gazdasági ágazatoknak a trianoni békediktátumot követő időszakban. Végül átfogóan elemeztem a Magyar Nemzeti Bank felállítását és az új konvertibilis valuta, a pengő bevezetését. Megvizsgáltam a független bankjegy kibocsájtó intézet felállítása előtti dualista és Trianon következtében kialakult jegybanki helyzetet annak érdekében, hogy teljeskörű képet kaphassunk arról, milyen fontos volt egy önálló jegybank felállítása. Elemeztem azt a kérdést, hogy a népszövetségi kölcsön folyósítását követő néhány hónapban hogyan sikerült helyre állítani a magyar államháztartást a népszövetségi kölcsön összegének egyharmadával. Véleményem szerint a magyar történelem 1918 és 1929 közötti időszaka egyszerre volt a tragédia és a felemelkedés időszaka. Tragédia mivel megszűnt a biztonságos gazdasági hátteret nyújtó Osztrák-Magyar Monarchia és tragédia mert a trianoni békeszerződés okozta károk szinte felbecsülhetetlenek voltak, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból is. Későbbiekben ez az évtized pedig a felemelkedés időszaka is volt, mivel Magyarország képes volt egy olyan gazdasági felemelkedésre, ami nemzetközi szinten is egyedülálló volt. Úgy gondolom, hogy ha Magyarország bármilyen nehéz helyzetbe is kerül a jövőben, ebből az időszakból mindig tud majd erőt meríteni, hiszen ez a korszak megmutatta, hogy ha egy ország vezetése koherens politikát folytat gazdasági téren, akkor lehetséges a nehézségek ellenére is a gazdasági felemelkedés.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	20. század, államháztartás, gazdaság, Horthy-korszak, magyar gazdaság
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 09:47
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 12. 12:02
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/41368

Actions (login required)

Tétel nézet