Economy Sharing

Hegedűs Tamás (2022) Economy Sharing. Külkereskedelmi Kar. (Kéziratban)

PDF Hegedűs Tamás_Economy Sharing.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)

Absztrakt (kivonat)

A Közösségi Gazdaság/Sharing Economy jelenleg elfogadott definíciója,  az Oxford Egyetem Szótára szerint: „A közösségi gazdaság egy olyan gazdasági rendszer, melyben emberek osztják meg egymással a tulajdonukat illetve szolgáltatásokat – ingyen vagy fizetségért, általában az internetet használva a szervezéshez.” [1]Célja elsődlegesen a kihasználatlan eszközök kapacitásának hasznosítása, amellyel az egyén költséget  is tud megtakarítani.  A fogalom maga a 2008-as pénzügyi válság során kezdett el felbukkanni egyre gyakrabban. Rendkívül érdekes időszak ez, hisz egyik oldalról a pénzügyi sokkot recesszió követte mely során természeténél fogva a fogyasztás jelentősen visszaesett, azonban ugyanebben az időszakban kezdtek el rohamos gyorsasággal terjedni az okostelefonok illetve a manapság nagy méretű közösségi média platformok is egyre nagyobb teret nyertek a felhasználók mindennapjaiban. A felgyorsult információ cserében rejlő lehetőségeket több vállalkozás is korán felismerte, melyek a válságból kilábaló gazdaság nagy nyerteseiévé váltak a következő évek során.  Ezen kívül a recesszió természetes következményeként egy teljes generációban merült fel a gazdasági javak racionálisabb felhasználásának igénye, mely párosult a fogyasztói igények és a tulajdonhoz való viszony megváltozásával. A globalizáció illetve urbanizáció évek óta tartó erősödése tökéletes terepet nyújtott a közösségi gazdaság kialakulásának. A sharing economy manapság már a mindennapjaink része, a gazdaság szinte minden területén találhatunk olyan ötleteket amely erre épül azonban fontos kiemelni, hogy bár definíció alapján arra következtetnénk, hogy minden esetben Peer to Peer  tranzakció történik, a valóságban az értelmezés némileg tágabb és több szereplő vesz részt benne.[1] Forrás: Oxford Learners Dictionary A közösségi gazdaság jelensége rendkívül érdekes témakör és úgy gondolom, hogy érdemes a jövőben is figyelemmel követni. A jelenség felfutása a 2008-as pénzügyi válságot követő időszakban következett be és a covid-19 járvány hatására némileg lelassult a 2020-as évek elejére. Van némi hasonlóság a 2008-at megelőző időszak és napjaink gazdasági helyzete között, a folyamatok bár hasonlóak, a kiváltó okok különböznek. Ettől függetlenül egyre több gazdasági elemző szerint van reális esély a következő 1-2 év során recesszióra. [1] A Covid-19 pandémia hatására egyrészt a termelés a szektorok többségében visszaesett, másrészt viszont a kereslet egy átmeneti sokkot követően visszapattant a járványt megelőző időszakhoz képest. A személyes kapcsolatok online térre redukálása kétségkívül lassította a közösségi gazdaságot, mely során sok esetben elengedhetetlen az egy térben való tartózkodás.A kereslet konstans szinten maradása a csökkenő kínálattal illetve  a pénznyomtatással egybekövetve globális szinten rég nem látott szintekre gyorsította az inflációt. Az euró illetve a dollár esetében ez a folyamat némileg lassabb, azonban a forint és más kisebb Kelet-Európai gazdaságok valutája esetében gyors pénzromlási folyamat vette kezdetét. A pénz mennyiségét a gazdaságban és ezáltal az inflációt a különböző országok központi bankjai alapkamat emelésekkel próbálják fékezni,  mely bár lassítja a folyamatot de a kínálati oldalon jelentkező ellátási problémákat nem tudja kezelni. Egyéb hatása is van a kamat emeléseknek, egyrészt hűti a gazdaságot (a keresleti oldalon) másrészt pedig csökkenti a vállalatok beruházási kedvét (hisz költségesebbé válik a beruházás finanszírozása, melyek többsége jellemzően hitelből valósul meg). A munkanélküliség rekord alacsony szinten van a fejlett gazdaságok többsége esetében, több szektorban pedig kifejezett munkaerő hiány van. Ez a helyzet lehetőséget ad a munkavállalók számára a bértárgyalás során magasabb bérezésben való megállapodására mely szintén hozzájárul az inflációs hatásokhoz. A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek a mindennapokban;  kiszámíthatatlan időjárási események, hőhullámok, szárazság, a tengeri és szárazföldi állatvilág rohamos ütemű pusztulása. Egyre jobban érzi a társadalom és vezetői, hogy a természeti erőforrások kizsákmányolása nem fenntartható hosszútávon és a hatásai a belátható jövőben jelentkezni fognak.  Az orosz-ukrán háború 2022. Február 20-i kitörése egy rendkívül komplex problémákkal küzdő, épp a Covid-19 járványból kilábaló világgazdaságot talált el. Ukrajna globális gabona kereskedelemben betöltött kiemelt szerepe illetve Oroszország nyersanyag exportja csak két példa, mellyel az egyébként is meggyengült kínálati oldalnak kell megküzdenie a következő időszakban. Az Oroszországot sújtó különböző szankciók a nyersanyag árakat az egekbe repítette mely fontos költségelem a termelésben, ezáltal tovább rontva a kínálati oldal helyzetét és tovább erősítve az inflációs folyamatokat. Az imént említett folyamatok és a recesszió lehetősége szorosan összefügg a közösségi gazdaság jövőbeli kilátásaival. A klímaváltozás és a gyenge kínálat vélhetően a már meglévő erőforrások hatékonyabb felhasználását fogja eredményezni, mely a közösségi gazdaság egyik alapköve. A fenntarthatóság egyébként is fontos szempont a közösségi gazdaság kapcsán, mely több résztvevő bevonásával a következő évek során érdemben segíthet megküzdeni a csökkenő erőforrások illetve a klímaváltozás okozta kihívásokkal.  A digitalizációs folyamatok a gazdaságban feltételezhetően erősödni fognak mely szintén a sharing economynak kedvez mivel a tranzakciók zöme az online tér segítségével valósul meg.  A dolgozat elkészítése során vettem észre, hogy bár az emberek többsége azt hiszi, hogy nem része a közösségi gazdaságnak vagy esetleg nem tudná pontosan definiálni, mégis egyes elemei annyira a mindennapok részévé váltak, hogy már fel sem tűnik különösképpen. Összességében a gazdaság számára pozitív jelenségnek tartom, mely kapcsán bár különböző szektorokban felmerül a szabályozás és a hatékonyság kérdése, mégis véleményem szerint fontos mozgatórugója lesz a globális gazdaságnak a következő években. [1] Guilford, DeBarros, WSJ, 2022

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	projektmunka
Kulcsszavak:	fenntarthatóság, közösségi gazdaság, mol bubi, UBER, világgazdaság, világgazdasági trendek
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 11. 09:46
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 11. 09:46

Actions (login required)

Tétel nézet