A lean filozófia alkalmazása a követeléskezeléssel foglalkozó vállalatoknál

Kazimér Nikolett (2021) A lean filozófia alkalmazása a követeléskezeléssel foglalkozó vállalatoknál. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat - FY9ZHX.pdf] PDF
Szakdolgozat - FY9ZHX.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. December 14..

Download (1MB)
[thumbnail of Titkosítási kérelem - FY9ZHX.PDF] PDF
Titkosítási kérelem - FY9ZHX.PDF
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (269kB)
[thumbnail of Összefoglaló - FY9ZHX.pdf] PDF
Összefoglaló - FY9ZHX.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. December 14..

Download (620kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozati témámat az egyetemen megismert stratégiai gondolkodásmódok elterjedése inspirálta, külön figyelmet fordítva a lean menedzsmentre. Ez a Japánból kiinduló, elsődlegesen a termelésmenedzsmentben használatos stratégiai menedzsmenteszköz a gyártócégek között terjedt el, azonban egy idő után a gazdaság más területei is felfigyeltek a módszerben rejlő lehetőségekre. Az idő előrehaladtával már nem csak a termelésben volt tetten érhető, de a szolgáltatószektorba és a számvitelbe is begyűrűzött a lean, igaz, a filozófiában rejlő lehetőségeket csak a módszer megfelelő átalakítása után lehetett kiaknázni. A lean menedzsment alapgondolata egyszerű volt: minél olcsóbban, minél gyorsabban, minél több és minél jobb minőségű termékeket gyártani. Középpontjában a vevői igények kielégítése és az értékteremtő folyamatok megerősítése áll. Miután meggyőződtem arról, hogy ezt a fajta stratégiai eszközt sikeresen adaptálták más területek is, figyelmem a követeléskezelői szakma irányába terelődött. Úgy éreztem, ennek a piaci szegmensnek is van lehetősége fejlődni a lean filozófia bevezetésével. Miért ne lehetne egy módszert, melyet a gyártócégekre találtak ki, majd a szolgáltatószektorra alakítottak, tovább formálni, és a követeléskezeléssel foglalkozó vállalatok hétköznapjaiba is bevezetni? E gondolat mentén még mélyebbre ástam. A következő kutatási kérdéskörök mentén kerestem válaszokat: elképzelhető, hogy ezek a cégek már alkalmazzák is a lean filozófiai hátterét, ha nem is tudatosan? A lean menedzsment mely eszközei, gondolatai épültek, vagy épülhetnek be a követeléskezelésbe? A primer kutatásomban öt, a magyar követeléskezelési szektorban meghatározó vállalatot vettem górcső alá. Ők együttesen a szegmens szinte teljes ellátási láncát lefedik tevékenységi körükkel. Kutatási módszernek a részben strukturált mélyinterjút választottam, mert szerettem volna megérteni a vállalatok és az interjúalanyok gondolkodásmódját, és tapasztalataikból, élményeikből, véleményükből építkezni. Az interjúkérdéseket a lean filozófiai alapelvei mentén alakítottam ki, figyelembe véve azt, hogy a szolgáltatószektorban eddig tapasztalt lean módszerek a humán erőforrást és az intellektuális tőke fontosságát helyezték előtérbe. Az interjúalanyok készséggel álltak rendelkezésemre, és segítségükkel képes voltam feltérképezni az általuk képviselt cégek folyamatait. Az eredeti lean modellhez képest a legnagyobb különbséget az adta, hogy a követeléskezelésben nem beszélhetünk objektíven "a vevőről”, ezáltal a vevő irányából kiinduló húzásos rendszert, valamint a vevői értéket támogató értékáramokat is más oldalról kellett megközelíteni. Egyes vállalatoknak nehezére esett definiálni az érték fogalmát az általuk képviselt vállalatok esetében, mely arra engedett következtetni, hogy nem gondolják tevékenységüket értékteremtőnek, inkább a gazdaság és a jogi környezet folyamatos változásának melléktermékeként gondolnak magukra. Ezt erősítette meg az is, hogy az interjúalanyok közül volt olyan, aki kezdetben nem látta fontosnak a menedzsmenteszközök követeléskezelésen belüli használatát, és nem kapcsolta össze a vállalat teljesítményét semmilyen stratégiai menedzsmentmódszerrel. Ez a vélemény az interjú előrehaladtával változott, sőt, az interjúalanyok egy része nyitottabbá vált a stratégiai filozófiák felé, melyet külön sikerként értékeltem. Az érték és értékáramokkal kapcsolatos válaszok alapján elmondható, hogy a legtöbb vállalat fel tudja vázolni a folyamattérképét, azonban a pazarló folyamatokkal nem minden esetben vannak tisztában. Az érték fogalmának bizonytalan értelmezése miatt nő a potenciálisan pazarlónak tartott tevékenységek száma is. Ettől függetlenül a vállalatok igyekeznek folyamatoptimalizáló eszközöket alkalmazni – vizuális megjelenítés, munkavállalók véleményének kikérése és beleépítése a fejlesztési tervekbe, csoportos döntéshozatal támogatása –, azonban egyes cégek elutasították ezek egy részét, mondván, a minőségi követeléskezeléshez elengedhetetlen az ügyek személyes ismerete. Ezáltal az interjúalanyok két csoportra oszlottak: egyesek a vállalat gazdasági érdekeit képviselték erőssebben – és támogatták a lean áramláshoz kapcsolódó elveit –, mások a tevékenységük lakosságra gyakorolt hatását tartották inkább szem előtt. A kettő természetesen nem feltétlen zárja ki egymást, így a jövőben érdemes lehet felülvizsgálni ezeket a szemléletmódokat. A legerőteljesebb lean-hatást a fejlesztési területeken éreztem, itt azonban nem mindig volt egyértelmű, hogy a vállalat, vagy inkább maga az interjúalany gondolkodik lean-en. Ami a fejlesztési ötleteket illeti, pozitív csalódás volt, hogy a kutatásban résztvevők csaknem felénél a bottom up ötletek aránya dominál, szemben a top down típusú javaslatokkal. A továbbképzések száma változó volt, a munkavállalók fejlesztésekbe történő bevonása azonban minden vállalat esetében megtörtént. A vállalati kultúra javítása és a teljesítmények értékelése valamennyi esetben egy jelenleg is fejlesztés alatt álló terület, és az interjúkérdések hatására több vállalat is tervezi ezek felülvizsgálását. Kutatásom eredményei azt bizonyítják, hogy a követeléskezelési tevékenységet végző vállalatok is gyakran alkalmazzák akár tudtukon kívül is a lean menedzsment egyes eszközeit és a filozófia szemléletmódját, azonban a hatékonyságfok növeléséhez mindenképpen szükséges lenne a módszertan(ok) vállalatspecifikus implementálása. Ameddig ez nem történik meg, addig a vezetők sem tudnak elköteleződni a lean filozófia mellett. Számomra legmeghatározóbb területnek az emberi erőforrást érintő folyamatok és ezek fejlesztése bizonyult, melyért a vállalatok nagy többsége tudatosan tesz. Annak okán, hogy szakma jövőben is stratégiai fontosságú lesz a magyar gazdaság és bankrendszer számára, úgy hiszem érdemes kutatásokat végezni a követeléskezelés lean filozófiával történő fejlesztésére, melyben komoly potenciál rejtőzhet.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Németh Krisztina
Belső
főiskolai docens; Számvitel Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: belső vállalati folyamatok, folyamatmenedzsment, követeléskezelés, lean alapelvek, stratégia
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Okt. 03. 08:54
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 03. 08:54

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet