Sharing economy helyzete és lehetőségei Magyarországon

Lukács Dániel (2021) Sharing economy helyzete és lehetőségei Magyarországon. Faculty of Finance and Accountancy.

[thumbnail of LukácsDániel_TTBUEB_SZAKDOLGOZAT.pdf] PDF
LukácsDániel_TTBUEB_SZAKDOLGOZAT.pdf
Hozzáférés joga: Available at the computers of the University

Download (2MB)
[thumbnail of Temavazlat-es-osszefoglalas_2021_december.pdf] PDF
Temavazlat-es-osszefoglalas_2021_december.pdf
Hozzáférés joga: Available at the computers of the University

Download (253kB)

Abstract

A kollaboratív fogyasztás, amelyet gyakran a megosztási gazdasághoz kötnek, szervezett rendszerekben vagy hálózatokban valósul meg, ahol a résztvevők megosztási tevékenységet folytatnak áruk, szolgáltatások, szállítási megoldások, hely vagy pénz bérbeadása, kölcsönadása, kereskedése, csereügylete és cseréje formájában. Ezt a kollaboratív fogyasztás sharing economy viszonylagosan friss gazdasági területnek a része. Az USA-ban már képes volt olyan vállalkozásokat teremteni, amik teljes egészében átvettek egy-egy adott szolgáltatói szférát. Jelen szakdolgozatommal szeretném bemutatni, az USA-n kívüli helyzetet, az EU-ra és azon belül Magyarországra kifejezve. Magyarországról fejlődő ország révén mindig rásütik, hogy az alapvető trendekről le van maradva a fejlett országokhoz képest. A sharing economy tekintetében viszont kutatásaim alapján azt tapasztalhatjuk, hogy Magyarország némelyik fejlett EU országnál még előrébb is tart a trend elterjedtségében, és az emberek a szolgáltatások felé nyitottságában. Egyes emberek azt gondolnák, hogy olcsóbb mivoltuk miatt a szegényebb társadalmi csoportok hajlamosabbak a használatukra, de a valóságban a tehetősebb középosztály az, akik igazán látják ezeknek a sharing platformoknak a potenciálját. Emellett még az iskolázottság tekintetében azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az újfajta iskolai rendszer (nincs szakmunkásképző, főiskola csak szakközép/gimnázium és egyetem) végzettjei nyitottabbak, tehát akik valamivel fiatalabbak, és azok közül is inkább az egyetemet végzettek a fogyasztói többség. Továbbá későbbi kutatások alapján érdemesnek tartanám a szolgáltatói oldal hajlandóságának a vizsgálatát, hogyan lehetne fejleszteni, növelni a hajlamot az ilyen szolgáltatások nyújtására. Azért ezt tartom egy fontos fejlődési lehetőségnek, mert a digitalizáció fejlődése is eredményezne nagyobb nyitottságot, de kutatásaim alapján azt fedeztem fel, hogy a megkérdezettek 40-60%-ban biztosan igénybe vennék ezeket a szolgáltatásokat, viszont az ilyen szolgáltatások nyújtására csak 10-20%-os volt a hajlandóság. Ebben természetesen nagy szerepe van az ország kormányzásának is, esetleges több támogatással, és nem az elüldözéssel (lásd Uber), az emberek hajlandóbbak lennének a sharing szolgáltatások nyújtására, kevésbé félnének attól, hogy felsőbb vezetés hatására megszűnik a kenyérkereső lehetőségük. De ez nem csak gazdaságpolitikai kérdés, ha a média is nagyobb százalékban ösztönözné az embereket a vállalkozási kedvre, mint azt ahogy az USA-ban is láthattuk, akkor ez is növekedést eredményezne nem csak a sharing vállalkozások indításában.

Institution

Budapest Business University

Kar

Faculty of Finance and Accountancy

Department

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

UNSPECIFIED

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Item Type: Thesis (UNSPECIFIED)
Uncontrolled Keywords: digitális felületek, digitális gazdaság, EU és Magyarország, vállalkozások, világgazdasági trendek
SWORD Depositor: User Archive
Depositing User: User Archive
Date Deposited: 2022. Oct. 03. 08:52
Last Modified: 2022. Oct. 03. 08:52

Actions (login required)

View Item View Item