Megmondtam - érzelmi intelligencia és vezetői kommunikáció

Simon Fruzsina (2021) Megmondtam - érzelmi intelligencia és vezetői kommunikáció. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Simon_Fruzsina_E1BDWY_EE_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Simon_Fruzsina.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (213kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban egy meglehetősen aktuális témával foglalkozom. Az elmúlt évek során megváltozott a jó vezetőkről alkotott kép, hiszen a szakmai tudás mellett felerősödött az érzelmi intelligencia jelentősége a szervezetek, legfőképpen a vezetők életében. Ebből kifolyólag kutatásomat vezetők körében végzem. A vezetői hatékonyság komponenseit a mai napig számos kutató vizsgálja, azonban a legtöbb megközelítés szerint a kommunikáció az egyik legbefolyásosabb tényezője a vezetői hatékonyságnak. Kutatásom célja, hogy választ kapjak arra a kérdésre, hogy van-e kapcsolat az érzelmi intelligencia és a vezetői kommunikáció között, illetve azt feltételezem, hogy a magas érzelmi intelligenciával rendelkező vezetők eredményesebben képesek kommunikálni. Szakdolgozatom irodalmi áttekintése során az érzelmi intelligencia és a kommunikáció témakörét járom körbe. Az érzelmi intelligenciára vonatkozóan, néhány fontos évszámon keresztül ismertetem a történelmi hátterét, majd részletesen kitérek az érzelmi intelligencia modellekre és mérési módszerekre. Továbbá, a vezetők körében végzett kutatásból kifolyólag ismertetem a vezetés megközelítéseit. Ezt követően kitérek a vezetői kommunikáció jelentőségére, a vezető információs szerepköreire és kapcsolattartási módjaira. Végül a szakirodalmakra támaszkodva nyolc vezetői kommunikáció komponenst csoportosítok, így az aktív figyeléssel, figyelem fenntartásának képességével, a csoportos megbeszéléseken való eredményes részvétellel, az asszertivitással, az empátiás készséggel, valamint a visszajelzések adásának és fogadásának bemutatásával folytatom és zárom az irodalmi áttekintést. Az elmélet megalapozása után, rátérek szakdolgozatom kutatására. Az érzelmi intelligencia mérésére egy már használatban lévő, önbevallós tesztet, a TEIQue kérdőívet alkalmazom, míg a kommunikáció mérésére egy általam összeállított tesztet használok. A kérdőívet nyolcvan vezető töltötte ki. Elemzésemet a demográfia adatok ismertetésével kezdem, majd ezt követően térek rá az érzelmi intelligencia elemzésre, amely következtében megállapítom, hogy a kérdőívet kitöltő vezetők érzelmi intelligencia szintje még éppen az átlagos tartományba tartozik. Majd az érzelmi intelligencia területeinek és azok alkotóelemeinek elemzésével folytatom kutatásomat, minek következtében megállapítom, hogy a négy összetevő közül három meghaladja a magas szintet, egyedül az önuralom átlaga ér el átlagos eredményt. A 15 alkotóelem elemzésének következtében, legfontosabb megállapítás, hogy a legmagasabb eredményt az érzelmesség, a legalacsonyabbat pedig az érzések szabályozásánál figyelhető meg. Ezt követően térek rá a vezetők kommunikációs képességének elemzésére és megállapítom, hogy a kutatásban résztvevő vezetők jó kommunikációs képességekkel rendelkeznek. Három kategóriában, a figyelem fenntartásának képességében, az asszertivitásban, a visszacsatolások megfelelő adásában magas, a fennmaradó öt kategóriában pedig átlagos eredmények születtek. Majd ezen eredmények közötti korreláció számítás következtében kaptam választ kutatási kérdésemre, miszerint az érzelmi intelligencia erős összefüggésben van a kommunikációs képességgel. Valamint hipotézisem is beigazolódott, miszerint a magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező vezetők eredményesebben képesek kommunikálni. A globális érzelmi intelligencia és a vezetői kommunikációs kategóriák közötti korrelációszámítás következtében azt állapítottam meg, hogy a legerősebb kapcsolat a globális érzelmi intelligencia és a csoportos megbeszéléseken való eredményes részvétel között figyelhető meg, azonban azt is megállapítottam, hogy a visszacsatolás adása kategória nincs összefüggésben a globális érzelmi intelligenciával. Az érzelmi intelligencia területeinek és azok elemeinek a vezetői kommunikáció kategóriának kapcsolatának vizsgálata következtében megállapítottam, hogy a kommunikációs készség az érzelmességgel összetevővel, és a kapcsolatok alkotóelemmel áll a legszorosabb kapcsolatban. Az eredményeket az elmélettel egybeszőve magyarázatokkal támasztom alá, végezetül kifejtem, hogy kutatásom eredményeit a képzés-fejlesztés, valamint a vezetőkiválasztás területén tudnám felhasználni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	érzelmi intelligencia, kommunikáció, szervezeti kommunikáció, vezetés, vezetői kompetencia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:52
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:52

Actions (login required)

Tétel nézet