A távmunka és az otthoni munkavégzés lehetőségei, munkaszervezési kihívásai, hatékonysági kérdései az ügyvédi hivatás körében, egy ügyvédjelölt szemszögéből.

dr. Kovács Evelin (2021) A távmunka és az otthoni munkavégzés lehetőségei, munkaszervezési kihívásai, hatékonysági kérdései az ügyvédi hivatás körében, egy ügyvédjelölt szemszögéből. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat dr. Kovács Evelin.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. December 13.. Download (1MB)
	PDF Titkosítási kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (36kB)
	PDF temavazlat-es-osszefoglalas_2021_KE v3.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. December 13.. Download (457kB)

Absztrakt (kivonat)

A távmunkavégzés nemzetközi szabályozásának kezdete az 1990-es évekre tehető, majd 2002-ben került elfogadásra azon Keretmegállapodás, amely a hazai szabályanyag alapját képezi. Az Mt. 196. § (1) bekezdése szerint a távmunka az nem más mint „a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelye számítástechnikai eszközzel végeznek és amelynek eredményét elektronikusan továbbítják." A részletszabályok alapján a Keretmegállapodással összhangban a távmunkavégzés a felek - értendő ezalatt a munkáltató és a munkavállaló - szabad döntésén alapszik, azzal, hogy amennyiben a munkavállaló ilyen formában kerül foglalkoztatásra, úgy a munkáltatónak biztosítania kell azt, hogy ugyan azokat a jogokat gyakorolhassa és kötelezettségek terheljék, mint azokat a munkavállalókat, akik a munkáltató székhelyén, központi ügyintézésének helyén végzik a munkát, ide érteve azt is, hogy a munkáltató köteles az egyenlő mértékű tájékoztatást valamennyi munkavállalója számára biztosítani, továbbá azt is, hogy a távmunkában dolgozó a nem ilyen formában foglalkoztatott munkatársakkal kapcsolatot tarthasson.  Az Mt. keretein kívül, a Munkavédelmi tv.-ben kerültek tovább részletezésre a Keretmegállapodás által támasztott, az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megvalósításának és fenntartásának követelményei, illetve a  magánlakás és magánélet védelme.  A szabályozásból egyértelműen megállapítható, hogy azon munkavégzési, munkaszervezési forma, miszerint a munkavállaló akár saját döntése vagy akár a munkáltató utasítása alapján dolgozik időlegesen – ezalatt értendő akár, hogy meghatározott napokon, avagy váltott hetekben dolgozik - otthonról nem sorolható be egyértelműen a távmunka fogalma alá, hiszen itt a kulcsszó a rendszeresség. A járvány terjedésének megakadályozása érdekében a munkáltatók által bevezetett home office azt a célt szolgálta – és tekintettel arra, hogy a járvány még ma is tart, szolgálja is -, hogy az érintkezések számát és gyakoriságát csökkentsék, így a járvány terjedését lelassítsák, avagy megakadályozzák az egészség védelme érdekében.  A szakirodalom szerint home office alatt értjük azt az esetet, amikor valaki a határozatlan idejű munkaszerződés alapján teljes munkaidős foglalkoztatás keretein belül dolgozik, azonban a munkáltató engedélyével a munkavégzést az addig állandó munkahelyétől ideiglenesen elkülönült helyen, így konkrétan a lakóhelyén végzi. A fenti ellentmondás feloldása érdekében került bevezetésre a veszélyhelyzet idejére a Kormányrendelet, amely akként módosította a távmunkára vonatkozó szabályozást, hogy az kiterjednek minden olyan munkavégzésre is, amikor „a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi.” A részletszabályok is ezzel párhuzamosan kerültek módosításra, hogy az ne csak a szigorúan vett távmunkára, hanem a COVID-19 vírus miatt bevezetett home office esetén is alkalmazhatók legyenek.  A KSH általi felmérés alapján azt láthatjuk, hogy jelentős különbségek adódnak az egyes nemzetgazdasági ágazatokban a távmunkában, illetve home officeban foglalkoztatottak körében, hiszen a 2020-as év egészét tekintve a tudományos és műszaki tevékenység (33%) területén volt az egyik legmagasabb a távmunkában és az otthonról munkát végzők aránya, ami számomra azért fontos, mert a jogi tevékenység ebbe a nemzetgazdasági ágazatba tartozik, amely ágazat a „második helyen” végzett a leginkább home officet avagy távmunkát alkalmazók körében. Meglátásom szerint ez is szintén azt támasztja alá, hogy az ügyvédi hivatás körében a hatékonyságot, illetve az eredményességet nem befolyásolja az irodai keret közül való kikerülés ténye, hiszen az ügyvédek, illetve az ügyvédjelöltek, ugyanolyan, s még majdnem, hogy nagyobb teljesítőképességgel tudnak otthonról dolgozni, így hipotézisem igazolttá vált. A bevezetett otthoni munkavégzés tekintetében arra voltam kíváncsi a kutatásom során, hogy az ügyvédek, ügyvédjelöltek körében mennyire jelentett nehézséget a home officera való átállás, egyáltalán tudtak-e otthonról munkát végezni és amennyiben igen, az a munkateljesítményüket hogyan befolyásolta. Álláspontom szerint igazolást nyert azon felvetésem miszerint az otthoni munkavégzés nem jelentett kihívást a jogászok számára, sőt adott esetben hatékonyabban tudnak otthonról dolgozni, mint az iroda keretei között. Ezen megállapítást támasztja alá a kérdőíves kutatás miszerint a válaszadók fele úgy ítélte meg, hogy egyáltalán nem hatott rá a home office negatívan, ugyan úgy tudtak dolgozni, mint az irodában, míg a válaszadók 25%-a, arról nyilatkozott, hogy hatékonyabb volt, jobban tudott koncentrálni, hiszen saját maga osztotta be az idejét, illetve az irodai légkör nem befolyásolta a munkavégzését. Említést érdemel ez utóbbi kapcsán az, hogy a válaszadók az otthoni munkavégzés előnyeként értékelték a nyugalmasabb munkakörnyezet kialakításának lehetőségét. A kérdőív alanyai 73%-a nyilatkozott úgy, hogy a home office idő alatt, több időt töltöttek munkával, akár egy konkrét feladattal, mint amennyit a munkahelyen töltöttek volna, amiből én azt a következtetést vonom le, hogy hatékonyabbak voltak. A dr. Lohn Balázzsal folytatott beszélgetés alkalmával kiderült, hogy az ügyfelekkel ugyan úgy ahogyan most is, korábban is leginkább az e-mail levelezés útján tartották a kapcsolatot, amelyet alátámaszt a kérdőíves kutatás is, hiszen a megkérdezettek 100%-a nyilatkozta azt, hogy az ügyfelek az otthoni munkavégzés ideje alatt is preferáltan az e-mailes csatornát használták.  Álláspontom szerint a kérdőívre adott válaszokat szinte teljes mértékben lefedi az interjú során elhangzott válaszok, amely alapján a munkavállalói hatékonyság nem csökkent, sőt a válaszadók körében nőtt is a hatékonyság.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	eredményesség, hatékonyság, koronavírus-járvány (COVID-19), munkajog, távmunka
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:51
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:51

Actions (login required)

Tétel nézet