Az agilis projektmenedzsment aktuális helyzete Magyarországon

Szabó Dávid (2021) Az agilis projektmenedzsment aktuális helyzete Magyarországon. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF Szabo_David_AM1N5I_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF SZTK_O_Szabó_Dávid.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (576kB)

Absztrakt (kivonat)

A bevezetés során bemutattam a dolgozatom témáját, a kutatás célját és a kifejezetten vizsgálni kívánt területeket. Ezt követően, a magyar és külföldi szakirodalmat felhasználva, bemutattam a projektmenedzsment módszer egyik nagy halmazát: a vízesés típusú projektvezetést. Az általános jellemzés után kitértem az alkalmazhatóságára, valamint jellemeztem az egyes fázisokat, végül ismertettem az előnyeit és a hátrányait az agilis módszertanokkal szemben. A következő nagyobb témakörömnek az agilis projektmenedzsmentet taglaló fejezeteket tekinthetjük. Hasonlóképpen az előző fejezet struktúrájához, itt is az általános jellemzőkkel kezdtem a bemutatást, majd ismertettem a legjellemzőbb agilis módszertanokat, kiemelve azok ismertetőjegyeit. Ezek után, a korábban bemutatott módszertanokat végző és alkalmazó projektmenedzserek szerepkörét, és egyéb más releváns munkakört jellemeztem. Az elmeléti rész befejezését követően, ismertettem a kutatás célját, amiben részt vettem, bemutattam a kutatócsapatok felépítését és a felmérés folyamatát. Kitértem a kvantitatív kutatás kiértékelési módjára és annak folyamatára. Ezt követték a teljes kutatásból kiválasztott kérdések ismertetése és leírása, valamint az eredményekből való következtetések. Elsőként el akartam helyezni, hogy milyen üzleti szektorok képviselték magukat a kutatásban, tehát, hogy milyen szegmensekre kell gondolnunk miközben, vizsgáljuk az adatokat. A második választott kérdés bemutatásával az egyes kitöltők vállalati típusát kívántam feltérképezni (tehát, hogy a kis- közép- vagy nagyvállalatok milyen részvételi aránnyal szerepelnek). Majd az egyes projektvezetéssel kapcsolatos munkakörök megoszlását vázoltam fel.  A következő fejezetben, három kérdést mutattam be, amik mind a világjárvánnyal kapcsolatban kérdezték a kitöltőt. Az önmagukban elemezett és kiértékelt kérdéseket követően, az egyes kérdésekből kapott adatokat felhasználtam, és a kereszttábla módszerével (CrossTab) kiértékeltem, így komplexebb kérdésekre tudtam választ kapni. Ezek a szektorok és a vállalkozások létszámának kapcsolata, valamint az üzleti szektorok és az agilis projektek arányai voltak. Szakdolgozatomban két hipotézist fogalmaztam meg, miszerint az agilis projektmenedzsment a technológia ágazatában a leginkább domináns, valamint, hogy a világjárvány során az agilis módszertanok bizonyultak a leghatékonyabbnak.  Az első hipotézisemre „A kutatásban részt vett szektorok agilis módszert követő projektjeinek aránya” fejezetben kerestem a választ. Itt kutattam, hogy melyik szektor, milyen arányban használja az agilis módszereket a futóprojektjei során. A hipotézisem nem teljesült, az eredmény szerint a távközlés területén találkozhatunk a legnagyobb mértékben olyan futó projektekkel, ahol több mint az 50%-ban, agilis projekt módszerek tűnnek fel. Ezt nem sokkal lemaradva követte a technológiai ágazat. Másik hipotézisem a világjárvánnyal kapcsolatban fogalmazódott meg, és a felvetésem az volt, hogy ezt az akadályt az agilis projektek jobban kezelték. Az ide vonatkozó első kérdésben azt tapasztalhattuk, hogy az emberek kétharmadának nem okozott problémát az otthoni munkavégzésre való átállás, és csupán az egyharmaduknak voltak kezdeti nehézségeik, amik viszont gyorsan megoldódtak. Egyik kitöltő sem alkalmazott a hagyományos projektjeiken új agilis eszközöket a pandémia miatt. Ez a már korábban megkezdődő digitalizációra vezethető vissza, azaz nem csak az agilis, de a hagyományos módszerek is könnyedén végezhetők otthonról, a megfelelő informatikai eszközökkel. Ha a klasszikus és agilis projektvezetést tekintjük csak, akkor a résztvevők szerint valóban a klasszikus projektvezetés volt a nehezebben kezelhető a járvány ideje alatt, azonban volt egy harmadok lehetőség is, ami döntő hangsúllyal szerepelt: közel a kitöltők háromnegyede nem érzett lényeges eltérést a két nagy projektmenedzsment módszertan között az otthoni munkavégzése során a járvány alatt. A dolgozatom egyik kérdésében arra kerestem a választ, hogy az agilis gyakorlatok segítették-e a világjárvány hatásainak kezelését. Itt azt láthatjuk, hogy a válaszadók, akik az „igen, nagy mértékben segített”,  valamint a „valamennyire segített” lehetőséget választották, együttesen többen vannak, mint akik nem vezettek be agilis gyakorlatokat. Azonban, ha külön-külön nézzük a kategóriákat, azok aránya, akik nem vezettek be agilis gyakorlatokat a járvány okozta hatások miatt vannak többségben. A fentiek ismeretében nem jelenthetjük ki, hogy az agilis projektvezetés a világjárvány alatt egyértelműen és döntő fölénnyel a leghatásosabbnak bizonyult, azonban a válaszadók véleménye alapján a pandémia alatt voltak hatásai az agilis módszereknek és technikáknak. Ezek eredményeként megállapítható, hogy a második hipotézisem sem került igazolásra.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Mérnök közgazdász

Konzulens(ek)

Mű típusa:	záródolgozat
Kulcsszavak:	agilis módszertan, Európa, koronavírus-járvány (COVID-19), Magyarország, projektmenedzsment
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:51
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:51

Actions (login required)

Tétel nézet