A kisvállalkozások adózási formáinak összehasonlító elemzése komplex esettanulmánnyal

Kersmájer Tímea Erika (2021) A kisvállalkozások adózási formáinak összehasonlító elemzése komplex esettanulmánnyal. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Kersmájer Tímea Erika szakdolgozat.pdf] PDF
Kersmájer Tímea Erika szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Kersmájer Tímea Erika összefoglalás.pdf] PDF
Kersmájer Tímea Erika összefoglalás.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (287kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a kisvállalkozások különböző adózási formáit hasonlítottam össze példákkal, számításokkal, esettanulmányokkal alátámasztva. Elemeztem az egyes adózási formák hasonlóságait, különbségeit is. Dolgozatomban többek között arra kerestem a választ, hogy melyik adózási formát érdemes választaniuk az egyes vállalkozásoknak. A megfogalmazott kutatási kérdésekkel megpróbáltam választ találni arra, hogy melyik adózási forma a legkedvezőbb az egyes kisvállalkozások számára, illetve hogy megvalósult-e a jogalkotó szándéka a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény bevezetésével. Továbbá vizsgálódásom tárgyát képezte az is, hogy sikerült-e visszaszorítani a fekete- és szürke gazdaságot az elmúlt öt évben, és csökkentek-e a kisvállalkozások adminisztrációs-, illetve adóterhei. Az első részben az egyes vállalkozási formák jellemzőit mutattam be, a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a részvénytársaságot, az egyéni vállalkozást és az egyéni céget. 2016-ban egyéni vállalkozóból volt a legtöbb az általam vizsgált gazdálkodási formák közül, majd ezt követte a korlátolt felelősségű társaság és a betéti társaság. 2020-ban az egyéni vállalkozás és a korlátolt felelősségű társaság voltak a legnépszerűbbek a vizsgált vállalkozási formák közül. A következő részben a kisvállalkozások által választható egyes adózási formák szabályait, választásának feltételeit ismertettem. A vállalkozások adózási lehetőségeit meghatározza a vállalkozási forma, továbbá érdemes figyelembe venni a vállalkozás jellemzőit, sajátosságait és a befolyásoló tényezőket. A vizsgált adónemek a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), a kisvállalati adó (kiva), az egyéni vállalkozó átalányadózása és a vállalkozói személyi jövedelemadó voltak. Az előbb említett adófajtákon kívül a tételes költségelszámolásra vonatkozó szabályokat is részleteztem. Az esettanulmányi részben fiktív vállalkozások esetében fiktív adatokkal végeztem kalkulációkat a dolgozatban ismertetett adózási módok alkalmazásával. A vizsgálandó cégek összeállításánál, összehasonlításánál a vállalkozási formát, a foglalkoztatottak létszámát, a nettó árbevételt, a költségeket vettem figyelembe. Az esettanulmányhoz három vállalkozást választottam, egyéni vállalkozót, mezőgazdasági őstermelőt és betéti társaságot. Az egyéni vállalkozók számára, akiknek a bevétele nem haladja meg a 12.000.000 Ft-os értékhatárt a kisadózó vállalkozások tételes adója a legkedvezőbb. Tételes költségelszámolás abban az esetben éri meg, ha magas az egyéni vállalkozó költséghányada és a költségek nagy részét igazolni is tudja, illetve ha fejlesztéseket, beruházásokat tervez a vállalkozó. A számítások alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az őstermelők számára az átalányadózás a legkedvezőbb a 90 százalékos költséghányad miatt. A tételes költségelszámolás választása abban az esetben éri meg, ha a költségei több, mint 10%-át tudja dokumentumokkal igazolni. A társas vállalkozások esetében a legelterjedtebb a társasági adó szerinti adózás. Ha a társas vállalkozás rendelkezik a törvény szabályainak megfelelő adózás előtti eredményt módosító tételekkel, illetve adókedvezményekkel, jelentősen csökkenhet a társasági adófizetési kötelezettsége. A kisvállalati adó kevésbé elterjedt, azonban érdemes elgondolkozni a választásán, ha a társaság rendelkezik kedvezményekkel. A kisadózó vállalkozások tételes adójának és a kisvállalati adó bevezetésével sikerült visszaszorítani a szürke- és fekete gazdaságot, növelni a költségvetés bevételeit, illetve csökkenteni a kisvállalkozások  adminisztrációs- és adóterheit. Az adóelkerülési ráta 2019-re 6,6 százalékra csökkent a 2013-as 21 százalékhoz képest.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: adózás, esettanulmány, kisadózó, kisvállalkozások, összehasonlítás
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Okt. 03. 08:51
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 03. 08:51

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet