Honnan hová tartunk, avagy a könyvelés története és a digitalizáció hatása

Istvánffy Csilla Stella (2021) Honnan hová tartunk, avagy a könyvelés története és a digitalizáció hatása. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Istvánffy Stella szakdolgozat_TRWZC5.pdf] PDF
Istvánffy Stella szakdolgozat_TRWZC5.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Istvánffy Csilla Stella_TRWZC5_témavázlat és összefoglaló.pdf] PDF
Istvánffy Csilla Stella_TRWZC5_témavázlat és összefoglaló.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (254kB)

Absztrakt (kivonat)

Történelmi áttekintés során képzeletben végig követjük az évszázadokat, visszatérünk a kezdetekhez és számolókövekkel rögzítjük a gabona mennyiségét, majd agyagtáblákon a sörfogyasztást. Felrémlik bennünk az abakusz használata még gyerekkorunkból, és meg tudjuk, hogy az infláció már bizony évezredekkel ezelőtt is létező jelenség volt. Szinte magunk előtt láthatjuk az ókori Római Birodalom hatalmas hivatalnokállományát, és még a vizeletet is megadóztató császárokat. A középkorban, mely akár a számvitel forradalmának is tekinthető, megismerhetjük Luca Paciolit, aki elsőként szentelt figyelmet tankönyvében a könyvelésnek. Majd a XVI. században elkészül az első mérleg, aminek a készítési kötelezettségét 200 évvel később már törvényileg is előírják a poroszok. Végül, de nem utolsó sorban rálátást kaphatunk, a gazdasági és a politikai helyzetek milyen hatást gyakoroltak a magyar számvitelre a Habsburg kortól, a világháborúkon át, a tervutasításos rendszeren keresztül a rendszerváltozásig és azután is. Visszatekintve láthatóvá válik, hogy a gazdaság fejlődése mindig megkívánta a számvitel átalakulását is, jogi szabályozásával és a technikai megvalósulásával együtt. Néhány évtizede az informatika és a digitalizáció forradalmi változásokon ment keresztül segítve ezzel az adminisztrációs feladatok elvégzését és a gazdaság egyéb területeinek fejlesztését. A digitalizáció beköszöntésével gazdasági szerkezetváltozás is megfigyelhető. Bizonyos területeken a digitalizáció hatására átrendeződött a munkaerőpiac. A kérdőíves felmérésemben, illetve az általam készített interjúban is megjelent, az a gondolat, hogy a számvitel területén dolgozó munkavállalóknak nem csak szakmailag, hanem informatikailag is folyamatosan kell képezni magukat, különben nem tudnak lépést tartani a kor elvárásaival. Hiába tapasztalt és naprakész ismeretekkel rendelkezik egy könyvelő, nem tud ezen a pályán maradni, ha az informatikai ismereteit, tudását nem fejleszti. A digitalizáció kiterjesztése a vállalkozások pénzügyi -és számviteli feladataira az ország fejlődésére is kedvezően hatott. Láthattuk, hogy a gazdaságfehérítés érdekében bevezetett intézkedések (online pénztárgép, EKAER, online számla) ma már igazoltan jótékony hatással volt az ország gazdaságának kifehérítésére. Az állam költségvetésében az adóbevételek biztosítottabbá váltak általa. Amíg az idősebb könyvelők számára is természetes, hogy szakmai tudásuk és mérlegképes könyvelői regisztrációjuk megőrzése érdekében évente többször is képzésen kell részt venniük, a digitalizáció világában félénkebben mozognak. Ezek a képzések online vagy tantermi oktatás keretében is elvégezhetőek, kreditpontok szerezhetőek és mindig a számvitel jogszabályi változásaira készíti fel a szakembereket. A meghirdetett képzések között informatikai tudást bővítő - pl. CÉGKAPU szolgáltatások, Elektronikus ügyintézés 2022 változások, aktualitások - gyakorlati bemutató oktatásért kredit pontot nem kapnak, ez nem eléggé ösztönző. Szerintem hasznos lenne a regisztrált könyvelői státusz megőrzéséhez bizonyos mennyiségű kreditpontot informatikai képzéseken való részvételhez kötni. Összességében a digitalizáció kedvezően hatott és hat a számviteli szakma fejlődésére. Az egyszerűbb adatrögzítés és feldolgozás miatt a könyvelők munkája átalakul, de szakmai tudásukat a technikai megoldások nem pótolhatják. Mint olvashattuk itt is jelentek már meg technológiai újítások, de egyelőre csak az adatrögzítés terhének a csökkentése a cél. Meglátásom szerint ez annak is köszönhető, hogy állandó munkaerőhiány van a szakmában a megnőtt adminisztrációs terhek miatt, és mivel a cégek nem tudták ezt a problémát áthidalni, ezáltal keletkezett egy piaci rés, amit a szoftverfejlesztők próbálnak kihasználni. Illetve a fluktuáció is megnőtt az aránytalanul elosztott munkamennyiség miatt, így nem csak a munkáltatók, hanem a munkavállalók érdeke is az adatok gépi kezelése. Könyvelőgyakornokként egy irodaház építkezésének a könyvelésén dolgoztam, ez sokszor napi szinten 50 darab bejövő számlát jelentett csak a kivitelező cég számára. Nagyban megkönnyítette a munkát, hogy a számlajóváhagyó rendszerből az alapvető adatok már áttöltődtek a könyvelő programba (partner adatok, dátumok, számla sorszám). Bár dolgozatomban nem szenteltem nagy hangsúlyt a Covid-19 járványnak, de azt kiemeltem, hogy a digitalizáció hirtelen felgyorsulásának a legnagyobb okozója volt. Fontosnak tartom megírni továbbá, hogy a legtöbben a digitalizációnak köszönhetjük, hogy a pandémia alatt sem veszítettük el a munkahelyünket, hiszen a korlátozások alatt is tudtunk otthonról dolgozni. Miközben a turizmus és a vendéglátás összeomlott, munkahelyek százezrei szűntek meg, vállalkozások ezrei mentek csődbe. Összegezve gondolatimat, megfigyeléseimet és tapasztalataimat arra a következtetésre jutottam, hogy globálisan, tehát az egész világot tekintve és leszűkítve szakmánk szegmensére a könyvelésre vonatkozóan a digitalizáció nem csupán cél, hanem a legfontosabb eszköz a fennmaradás és a fejlődés eléréséhez. Nem kell félnünk ettől a kihívástól, hanem élnünk kell a lehetőséggel, a gyors változásnak nem elrettentenie, hanem ösztönöznie kell a digitalizáció alkalmazásában és a használatához szükséges ismeretek elsajátításában. Mindez megkönnyíti a számviteli szakma tudást, figyelmet, türelmet és precizitást igénylő munkáját.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Puskás Erika
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Szabó Szabolcs
Belső
Mestertanár; Számvitel Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: 21. század, digitalizáció, digitális gazdaság, gazdasági átalakulás, számviteli folyamatok
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2022. Okt. 03. 08:51
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 03. 08:51

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet