A tőkealapok szerepe a hazai vállalatfinanszírozásban

dr. Takács Ágnes (2021) A tőkealapok szerepe a hazai vállalatfinanszírozásban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF A tőkealapok szerepe a hazai vállalatfinanszírozásban_JIKTFD.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Támavázlat és összegoglaló_JIKTFD.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (327kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatban elsődlegesen a hazai tőkebefektetéseket vizsgáltam ágazati megoszlás, valamint a vállalkozások életszakasza szempontjából elsősorban piaci szereplők által gyűjtött adatokra támaszkodva. A dolgozat végén a nemzetközi kitekintés során az Invest Europe nyilvános adatai alapján röviden elemeztem az európai tőkebefektetések helyzetét az elmúlt 14 évben. Az általam felhasznált források alapján meglátásom szerint az alábbi három szektorban kiemelkedő a tőkekihelyezések darabszáma Magyarországon: IT és kommunikáció, üzleti termékek és szolgáltatások, valamint fogyasztási cikkek és szolgáltatások. A befektetések összértéke alapján erős koncentráció figyelhető meg a fent felsorolt ágazatokba, a legnagyobb összegű tőkét általánosságban nézve a vizsgált időszakokban Magyarországon e szektorokban tevékenykedő vállalatok kapták. Rajtuk kívül egy-egy évben vagy időszakban jelentős volt még a vegyipar és alapanyagipar (1989 és 2010 közötti adatok alapján), 2019-ben az építőipar, 2020-ban a pénzügyi szolgáltatások és biztosítás piaca, de általános tendenciaként a fenti három szektor dominanciáját fogalmazhatjuk meg. A tőkekihelyezéseket azonban nem csak az össz darabszám és tőke értéke alapján vizsgálhatjuk, hanem ezen adatok segítségével az átlagos befektetés mérete is meghatározható. Ezzel kapcsolatban azt láthattuk, hogy bár az IT és kommunikáció, üzleti termékek és szolgáltatások, valamint a fogyasztási cikkek és szolgáltatások ágazatban jelentős összegű a beáramló tőke, a tranzakciók magas száma miatt egy átlagos tőkebefektetés összege alul marad és kevesebb, de nagy összegű tranzakciót megvalósító szektorhoz képest (lásd például 2019-ben az építőiparban egy kihelyezés keretében jutott 27902 ezer euró tőkéhez egy vállalkozás, míg ugyanezen évben összehasonlítva az üzleti termékek és szolgáltatások piacán az átlagos tranzakció mérete 1341 ezer euró). A nemzetközi kitekintés során vizsgált adatok alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar tőkepiac nagyfokú hasonlóságot mutat az európai tőkepiaccal, mivel az Invest Europe adatai szerint Európában is az IT és kommunikáció, a fogyasztói áruk és szolgáltatások, valamint az üzleti termékek és szolgáltatások piaca kapta a legtöbb tőkét. Negyedikként európai viszonylatban kiemelhetjük még a biotechnológia és egészségipart. A másik szempont, ami mentén bemutattam a hazai tőkepiacot, az a tőkealapok céltársaságok növekedési szakasz szerinti fókusza. Ezzel kapcsolatban az alábbi megállapításokat tehetjük a dolgozatban bemutatott adatok alapján. A tranzakciók darabszámát tekintve a legtöbb befektetés a startup és a magvető (seed) szakaszban lévő vállalkozásokba történik, de a 2021. évben jelentős volt az inkubációs fázisban működő cégeknek juttatott tőke is. A befektetett tőke összegét (és nem darabszámét) nézve a 2020. évtől kezdve kiemelendő még az érett növekedési fázisban, a magántőkealapok elsődleges fókuszában lévő céltársaságok részére juttatott tőke összege. Megfigyelhető, hogy a kivásárlások (buyout) és növekedési (growth) szakaszban lévő céltársaságok finanszírozása Magyarországon nem annyira domináns, mint – az Invest Europe adataival összehasonlítva – Európában. Ugyanakkor hazánkban a kevesebb tranzakció keretében megvalósuló kivásárlások és az érett szakaszban lévő cégeknek jutatott tőke igen jelentős össz volument képvisel, amiből következik, hogy az átlagos tranzakcióméret is jelentősebb a kockázati tőkealapok fókuszában lévő, korai fázisú társaságok finanszírozásához képest. Európában azt látjuk, hogy a tőkebefektetések darabszámát tekintve dominál a klasszikus kockázati tőkealapok fókuszába eső korai fázisú vállalatok finanszírozása, a részükre kihelyezett tőke összege azonban messze elmarad a kivásárlások (buyout), illetve az érett fázisú céltársaságok tőkejuttatásától. Külön fejezetben mutattam be az állam szerepét a hazai tőkefinanszírozásban elsősorban a JEREMIE alapok és az MNB által készített tanulmány alapján. Ezen fejezet összegzéseként rögzíteném, hogy a piaci befektetők szempontjából érthető módon nagyobb kockázatot jelent egy korai, induló vállalat tőkefinanszírozása, hiszen e társaság még nem termel, vagy termelése kezdeti szakaszán van és a sikeres piacra lépés mellett a korai bukás is az elképzelhető szcenáriók között szerepel. Az ilyen társaságoknál a hitelfinanszírozás sem túl valószínű, így fokozottan nehéz a forráshoz jutásuk.  Ezt a piaci gapet töltheti és tölti is be az állam, amikor – közvetlenül vagy közvetve – forrást juttat a tőkealapoknak, amelyek fókuszában a korai fázisú céltársaságok állnak. A dolgozatban ismertetett adatokból az látható, hogy hazánkban egyre fontosabb szerepet tölt be a tőkebefektetés, az a hitelfinanszírozás alternatívája, illetve ahol nehezebb a hitelhez jutás, kiegészítő vállalatfinanszírozási módjává vált. Mindezt a kihelyezett tőke nagyságának és a hazai tőkealapok, tőkealap kezelők számának növekedése is jól mutatja. Ugyanakkor a 2020. évben megjelenő COVID-19 pandémia ebben a szektorban is éreztette hatását, ez különösen az 5. fejezetben bemutatott, Invest Europe adatai alapján látható, ugyanis a 2020. évre jelentősen visszaesett a kihelyezett tőke összege, miközben a tranzakciók száma (különösen a kockázati tőkepiacon) megnőtt. Erre véleményem szerint magyarázat lehet, hogy a pandémia sújtotta országokban egyrészt megfogyatkozott az új beruházások száma, mind a hitel-, mind a tőkefinanszírozás elsősorban a meglévő vállalatok működési költségeinek finanszírozására fókuszált, a piaci befektetők pedig kivártak. Hazánkban is megjelentek a hitel mellett a tőkebefektetések „mentőcsomagjai”, amelyek gyors segítséget nyújtottak a válságba került cégek számára. A 2021. számok alapján viszont már azt látjuk, hogy a kihelyezett tőke összege európai viszonylatban elérte, sőt meghaladta a válság előtti éveket, és megnőtt a klasszikus kockázati tőkekihelyezések száma is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	befektetési alap(ok), kockázati tőke, private equity, tőkepiac, venture capital
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:51
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:51

Actions (login required)

Tétel nézet