A nemzetközi költségvetési számvitel helyzete napjainkban

Schumeth Kitti (2021) A nemzetközi költségvetési számvitel helyzete napjainkban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF SchumethKitti_Szakdolgozat_2021_JPPN40.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF SchumethKitti_összefoglalás_JPPN40.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (171kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom kiindulópontját az a gondolatmenet jelentette, hogy ha a magánszektorban létezik egy szinte világszerte teljesmértékben adaptálható közös számviteli szabályozás (az IFRS tekintetében), akkor ez az államháztartásban miként is működik, hogyan is van jelen. Ebben a szektorban kiemelten fontos lenne, ha a nemzetek közötti összehasonlíthatóság, és elszámolhatóság biztosítva lenne, és az is, ha akár nemzeti szinten is de egy megbízható, átfogó képet nyújtó beszámolási rendszerrel tudnának az országok rendelkezni. A szakdolgozatom elméleti részében elsőként azt vizsgáltam, hogy a költségvetési számvitel szintjén milyen típusú számviteli rendszerek léteznek. A pénzforgalmi számviteli rendszer mellett az elhatárolás alapú számvitelt emeltem ki fő fajtaként, aminek előnye, hogy növeli az átláthatóságot, elszámolhatóságot, jobb eszközkezelést, erőforrásmenedzsmentet tud biztosítani, növeli a hatékonyságot, és fejleszti a kontrollrendszert. Emellett fontos előny is, hogy a különböző szintű felhasználók igényét is kielégíti az elhatárolás alapú számviteli beszámoló. Előnyeivel együtt az adaptálását tekintve sok kihívással is szembe kell nézni, mint például az IT rendszer kellő fejlettsége, az adatpálás során fellépő költségek mértéke, munkavállalók képzése. Ezután az eddigi egyetlen nemzetközi szinten elfogadott hivatalos nemzetközi költségvetési rendszert mutattam be, az IPSAS-t. Az IFRS alapú IPSAS standardokat az IPSASB fejleszti ki a költségvetési intézmények számára. Az IPSAS standardok alkalmazásával az intézmények biztosítva vannak afelől, hogy a beszámolóik átláthatóak, és valósághű, átfogó képet tudnak nyújtani a szervezetek vagyoni és jövedelmi helyzetéről. Az IPSAS-okat alkalmazó szervezeteknek nem szabad profitorientáltnak lenniük, és felelősnek kell lenniük a vagyon és a jövedelem újraelosztásáért. Az IPSAS alkalmazásával járó előnyök, hogy jobb alapot tudnak nyújtani az egyes döntések meghozatalához, az általuk készülő beszámolóból kinyerhető információ konzisztens, és hatékonyságot is tud azzal növelni, hogy egységet képez mind a monetáris mind a nem monetáris elemek, és események között. Ezenfelül nagy előny, hogy a nemzetek közötti összehasonlíthatóságot is segíti. Egyik hátránya, hogy nem kötelező egyik állam számára sem alkalmazni, így az adaptálási százalék nem túl magas az államok szintjén. Az IPSAS ismertetése után ábrázoltam egy körképet egyaránt EU-n kívüli és EU-n belüli nemzetek szintjén. Sok esetben az volt tapasztalható, hogy elég szerteágazó és változatos számviteli standardokat és rendszereket használnak különböző nemzetek, és nem feltétlenül lehetséges minden nemzet számára a közeljövőben az egységes nemzetközi számviteli rendszer adaptálása. Az európai kontextus külön kezelése azért is volt lényeges, mert ezután áttértem az Európai Bizottság által fejlesztett EPSAS rendszerére, amely az EU tagállamok közös, egységes számviteli rendszerének hivatott lenni. Ez a rendszer könnyebbé tenné az tagállamok közötti összehasonlíthatóságot, és az egyes EU szintű politikai, gazdasági és egyéb természetű döntésekhez is hasznos információs alapként tudna szolgálni. Az elhatárolás alapú számviteli rendszerhez kapcsolódóan még azt a kérdéskört vizsgáltam meg az elméleti részében a szakdolgozatomnak, hogy vajon mekkora segítséget tud nyújtani az elhatárolás alapú számviteli rendszer az olyan krízishelyzetekben, mint most a COVID-19. Olyan helyzetekben lehet segítségre ez a fajta számviteli rendszer, mint például: a nyújtott kölcsönök, segélyek jobb átlátása, a teljes kötelezettség és kintlévőség megmutatása, a csökkentett adóbevételekkel együtt látható, hogy milyen mértékig tudnak még támogatásokat nyújtani az adott intézmények. Továbbá az egyes speciális ügyletek kezelését is tudja segíteni, mint például a piaci feltételeknél kedvezőbb hitelek nyújtása stb. A szakdolgozatom következő része az általam felállított 3 hipotézishez kapcsolódott. Hipotézis 1.: Jelenleg a magyar államháztartási számviteli szabályok és a beszámoló összeállítási szabályok jelentős eltérést mutatnak más európai állam számviteli szabályaitól. Hipotézis 2: A legtöbb közösségi és közösségen kívüli országban nem kivitelezhető a 100%-os  elhatárolás alapú IPSAS, vagy más egységes elhatárolás alapú államháztartási számviteli rendszer alkalmazása. Hipotézis 3.: A krízishelyzetek kezelésében élethűbb képet, és jobb információt tud nyújtani az elhatárolás alapú számvitel. Az első hipotézis során Magyarország számviteli rendszerét hasonlítottam össze a cseh és az angol rendszerrel. Az összehasonlítás során jelentős különbözőségek mutatkoztak (struktúra, értelmezés, részletezettség stb.) a magyar beszámolási rendszerhez képest, ezért elfogadtam az első nullhipotézist. A második és a harmadik hipotézis során egy általam kiküldött online kérdőív, és más már elvégzett kutatások eredményeiből vontam le következtetéseket. A második nullhipotézis is elfogadásra került, mivel az én kérdőívem kitöltőinek többsége is úgy vélte, hogy teljes adaptáció nehezen valósítható meg nemzetközi szinten, továbbá az IFAC 2020-as nemzetközi listájában is az a megoszlás látszott, hogy nagyon kevés olyan nemzet van, amely például teljesmértékben tudta volna alkalmazni az elhatárolás alapú IPSAS-t, semmilyen saját nemzeti számviteli rendszerre vonatkozó módosítás nélkül. A harmadik nullhipotézisemet is elfogadtam, az elméleti részben taglalt előnyök által, továbbá azáltal, hogy a kérdőívem válaszadóinak 41%-a értett azzal nagy mértékben egyet, hogy az elhatárolás alapú számviteli rendszer nagy segítséget jelenthet a krízishelyzetek kezelése során. Véleményem szerint belátható időn belül szükséges lenne egy legalább EU tagállamok szintjén közös számviteli rendszer bevezetése, az abból származó előnyök kihasználásához.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	21. század, államháztartási számvitel, államháztartási szervek, költségvetési számvitel, Nemzetközi Számviteli Standardok, számviteli rendszer(ek)
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:50
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:50

Actions (login required)

Tétel nézet