A controllingredszer sajátosságai a családi vállalkozások esetében

Horváth Mónika (2021) A controllingredszer sajátosságai a családi vállalkozások esetében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Horváth_Mónika_G19014.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_O_Horváth_Mónika.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (481kB)

Absztrakt (kivonat)

A családi vállalkozások a vállalkozások egy különleges és egyben nagyrészét képezik a vállalkozásoknak. Pontos adatok hiányában csak becsülni lehet a százalékos arányukat, ami körülbelül 65-80% nemzetközi szinten a vállalkozásokon belül, mely arány hasonló Magyarországon is. Hazánkba a szinte a controlling megjelenésével egyidőben alapítottak jelentős mennyiségű hazai családi vállalkozást.Azonban mivel a controllingot a multinacionális cégek hozták be hazánkba, a családi vállalkozások többsége viszont mikro- és kisvállalkozás többnyire a controllingot csupán a „nagy” cégek kezdték el használni. Ebből következik, hogy a családi vállalkozások körében nem volt egy elterjedt eszköz a vállalkozások irányításában. Az elterjedt eszközök a controlling helyett többségében az érzelmi alapokon meghozott döntések voltak.Az elmúlt években mondhatni népszerűvé vált a controlling, amely megjelenése óta nagyban megváltozott. A kezdeti múltfókusz helyett most már a jövő minél pontosabb megtervezése „megjóslása”, egyfajta előrelátása lett a fő prioritás a vállalkozások életében. Bár az ERP rendszerekre szintén a multinacionális cégek megjelenése okán nőtt meg az igény, a mai digitális világban az adatok sokaságát, az úgynevezett „Big data”-át képtelenek lennének kezelni a vállalkozások vállalatirányítási rendszerek nélkül. Azonban az ERP rendszerek is inkább manapság már IEA rendszereknek nevezhetőek. A gyors ad-hoc vezetői döntések szükségessége miatt az úgynevezett Business Intelligence rendszerek népszerűvé váltak, melyek nem, csakhogy gyorsabb döntést eredményeznek, még költséghatékonyabb megoldásnak is számítanak. Az úgynevezett „multi-cloud” BI rendszereknek pedig költséghatékonyságuk mellett előnyük még az, hogy támogatják az önkiszolgáló controllingot. Ezzel pedig a controllerek egy másfajta minőségben tudhatnak részt venni a vállalkozás életében. A szintén manapság népszerűvé vált „adattudósok” (data scientist) egyfajta ijedtséget kelthetnek a controllerekben, azonban azt látni kell, hogy semmiképp sem fog a népszerűségük miatt eltűnni a controller szakma. Ugyanis a controllerek ismerik és értik az üzletet és a stratégiát, így az ő munkájuk továbbra is fontos marad, és a data scientist-kel közösen csapatként dolgozva elérhetővé válik az áhított tanácsadói szerep.Visszatérve a családi vállalkozások controlling használatára az-az általános vélekedés, hogy a mikro- és kisvállalkozások tevékenységében elenyésző százalékuknál jelenik meg, mint eszköz. Külföldi kutatások azt bizonyítják, hogy többségében még mindig érzelmi alapú döntések a meghatározóak ezen vállalkozások körében, ugyanis van egyfajta kétség afelől, hogy amennyiben ezt behoznák a vállalkozás életébe abban az esetben eltűnne a családi vállalkozások kettős alrendszerek közül a családi alrendszer. Ezen említett kutatások azt bizonyítják, hogy a mérleg vagy egyik vagy a másik alrendszer felé dől, és kevés vállalkozás életében van meg az úgynevezett „balance”. Illetve az is jól látszik, hogy több nem családi vállalkozás használja a tevékenysége során a controllingot, mint családi vállalkozás. Azonban azon vállalkozások, amelyeknél generációváltás történt többnyire a másod-, harmadgeneráció vezeti be a vállalkozás életébe a controllingot, mint az irányítást elősegítő eszközt.Ezen megállapítások igazolására vagy megcáfolására primer kutatást végeztem a hazai vállalkozások között. Kvantitatív, kérdőíves és kvalitatív, interjús formában is igyekeztem körüljárni. A kérdőíves kutatás esetén 307 mintával dolgoztam, melyből 150 családi vállalkozás és 157 nem családi vállalkozás szerepelt. Interjút pedig a kitöltött kérdőívek alapján öt családi vállalkozás vezetőjével készítettem, melyek közül négy vállalkozás használja a tevékenységében a controllingot, mint eszközt, egy vállalkozás esetében pedig annyira elenyésző, hogy szinte nem nevezhető controllingnak az.Az említett külföldi példák eredményei hellyel-közzel a kutatásom eredményeiben is igazolást nyertek. Árnyaltabb képet kaptam a generációváltás és a controlling megjelenésével kapcsolatban, ugyanis az interjúk során kiderült, hogy van olyan alapító, főként itt az idősebb vállalatvezetőket értem, aki akár saját erős üzleti érzékkel megáldott személyiségéből kifolyólag, vagy akár végzettségéből kifolyólag már a kezdetektől fontosnak érezte a vállalkozás életébe bevezetni a controllingot. Ezen kívül a külföldi példák igazolásán hazai viszonylatban túl igazolásra került, hogy azon családi vállalkozások, akik bevezették a controllingot tevékenységükbe sokkal nagyobb és/vagy gyorsabb eredményt tudtak elérni, mint azon vállalkozások, akik nem.Így tehát ezzel igazolódott az, hogy „Mérd, ami mérhető, számold, ami számolható és ami nem mérhető azt tedd mérhetővé!”, mert „Amit nem mérsz az biztos, hogy hanyatlik!”

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	controllingszemlélet, controllingtevékenység, családi vállalkozások, családi vállalkozások kettős alrendszere, generációváltás, integrált vállalatirányítás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:50
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:50

Actions (login required)

Tétel nézet