Adóügyi együttműködés az Európai Unióban az agresszív adótervezés elleni küzdelem vonatkozásában

Weinberger Tibor Dávid (2021) Adóügyi együttműködés az Európai Unióban az agresszív adótervezés elleni küzdelem vonatkozásában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Weinberger Tibor Dávid - Szakdolgozat - IIO9AW.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Weinberger Tibor Dávid - Titkosítási kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (285kB)
	PDF BA_O_Weinberger_ Tibor_Dávid.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (315kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom központi témája az „Adóügyi együttműködés az Európai Unióban agresszív adótervezés elleni küzdelem vonatkozásában”. Szakdolgozatom céljai közé tartozik többek között az agresszív adótervezés és adóelkerülés negatív hatásainak ismertetése, továbbá az agresszív adótervezés egy speciális módszerének, a hibrid elemeket tartalmazó ügyleteknek és ügyletsorozatoknak bemutatása, valamint a hibrid gazdálkodó szervezet országok közötti eltérő jogi megítélésekből származó diszkrepanciák bemutatása és elemzése. Ezen céljaimat hazai és nemzetközi tanulmányok, továbbá a témában megalkotott hazai és nemzetközi jogforrások együttes elemzése és értelmezése mellett értem el. A kutatásom során azt az állításomat bizonyítom be, miszerint a hibrid gazdálkodó szervezetek részére történő kifizetésekből származó diszkrepancia nem minden esetben a hibrid gazdálkodó szervezet eltérő jogi megítélése miatt következik be elsősorban. Ennek eredményeképpen pedig, felmerülnek olyan hibrid gazdálkodó szervezetek részére történő kifizetésekből eredeztethető diszkrepanciák, melyeket a jelenleg hatályos, és a közeljövőben hatályba kerülő szabályok nem tudnak semlegesíteni. Következésképpen, szakdolgozatom hipotézisei is ezen feltevések köré épülnek, azaz: „a hibrid gazdálkodó szervezet részére teljesített kifizetés, amennyiben az nem kerül a tranzakcióban részt vevő vállalatoknak és azok tulajdonosainak szintjén adóztatásra, az világszinten nem minden esetben a hibrid gazdálkodó szervezet eltérő jogi megítéléséből eredeztethető”, valamint „a jelenleg és a közeljövőben hatályba kerülő jogszabályok a hibrid gazdálkodó szervezet részére történő kifizetésekből eredeztethető diszkrepanciát nem minden esetben képesek semlegesíteni”. Ezen felül, második hipotézisem teljesülése esetén javaslatot teszek egy addicionális jogszabály implementálására, mellyel a hibrid gazdálkodó szervezeteknek teljesített kifizetések eredményeképpen felmerülő diszkrepancia minden esetben semlegesíthető lenne. Hipotéziseim alátámasztásához elsősorban az OECD Adóalap-Erózió és Nyereségátcsoportosítás Projektjének hibrid ügyletekből származó diszkrepanciák semlegesítésére megalkotott második akciótervét, az Európai Tanács ATAD irányelveit, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény-t, valamint Kajmán-szigetek-, és Szingapúr adórendszeréről szóló útmutatókat használtam fel, ugyanis hipotéziseim alátámasztásához elengedhetetlen a releváns jogforrások teljeskörű ismerete. Szakdolgozatomban konkludáltam, hogy mindkettő hipotézisem teljesült. Az első hipotézisem teljesülésének oka az, hogy egyes adójogrendszerek, az általánosan alkalmazandó értelmezéstől eltérőképpen értelmezik a „pénzügyileg átláthatóság” fogalmát, és a hibrid gazdálkodó szervezet adóztatható tulajdonosainak szintjén adóztatandó jövedelmeit, első lépésként a hibrid jogi személy adójogrendszere szintjén határozzák meg. Ebben az esetben, ha az adott kifizetés ilyen pénzügyileg átlátható kezelést alkalmazó adójogrendszerben működő hibrid jogi személy részére kerül teljesítésre, és ha ez a kifizetés nem minősül adóztatható jövedelemnek a hibrid jogi személy működésének országában, úgy a diszkrepancia oka nem a hibrid jogi személy eltérő jogi megítéléséből, hanem az ország adójogrendszerének szabályaiból következtethető elsősorban. Második hipotézisem teljesülésének oka abból eredeztethető, hogy a diszkrepancia semlegesítésére előírt elsődleges szabály alkalmazhatóságának egyik feltétele az, hogy a diszkrepancia a hibrid jogi személy eltérő jogi megítéléséből kell, hogy eredeztethető legyen elsősorban. Tekintettel az első hipotézisem indoklására, megállapítható, hogy mivel vannak olyan esetek, amikor diszkrepancia nem a hibrid jogi személy eltérő jogi megítéléséből eredeztethető, így kijelenthető, hogy vannak olyan diszkrepanciák, melyeket a szabályok nem semlegesítenek. Ezen felül megjegyzendő, hogy a speciális szabály alkalmazása esetén sem merül fel a diszkrepancia, tekintettel arra, hogy az első hipotézisem indoklásában leírt esetekben hiába kerül át a jövedelem adóztatásának joga a hibrid jogi személy országába, ha az az ország a jövedelmet nem tekinti adóztatható jövedelemnek. Szakdolgozatomban, hipotéziseim gyakorlati példán történő alátámasztása céljából elkészítettem és elemeztem egy esettanulmányt is, melyben egy preferenciális adójogrendszerekben működő hibrid jogi személynek történik kifizetés. Esettanulmányom elemzését követően arra a következtetésre jutottam, hogy a megfogalmazott hipotéziseim egy való életből vett példában is teljesülnek, illetve arra, hogy az általam megfogalmazott javaslat megfelelőképpen semlegesítené azon diszkrepanciákat is, melyeket a jelenleg, és a közeljövőben hatályba kerülő szabályok nem.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adóelkerülés, agresszív adótervezés, anti-hibrid szabályok, OECD BEPS, társasági adótörvény
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2022. Okt. 03. 08:49
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 03. 08:49

Actions (login required)

Tétel nézet